Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-184

Az országgyűlés képviselőházának 184. ülése 1928 június 12-én, kedden. 429 nem az a szempont és cél lebeg, amelyet Takách Géza t. képviselőtársam az 1. §-nál felemiitett, nevezetesen, hogy vannak olyan kategóriák, pl. a Waggon Lits alkalmazottai, akik nem kapnak fizetést és szerinte kétséges, vájjon ezek a bizto­sítás körébe bevonassanak-e, igen vagy nem 1 Ez nem probléma azért, mert ennek a törvényjavas­latnak 2. bekezdése kimondja, hogy azok is, akik harmadik személyek változó szolgáltatásaiból szár­mazó bevételt — borravalót — kapnak, biztositás kötelezettsége alá tartoznak. Nekem nem az fáj, hogy ezek beletartoznak-e a biztosítási kötelezett­ségbe, mert kétségtelenül beletartoznak, hanem az, hogy ezen rendelkezés és szövegezés alapján, figye­lembevéve a törvényjavaslat 1. §-át, igenis vannak olyan foglalkozási ágak, amelyeknek alkalmazottai, akár fizetést, akár borravalót kapnak, mégsem esnek a biztositás hatálya alá. Hogy még egyszer rámutassak Takách kép­viselőtársam iménti felszólalására, felhozom, hogy amikor hallottuk ma az igen t népjóléti minis­ter urnák széles alapokra fektetett szociálpolitikai beszédét, akkor a magyar szociálpolitikának a leg­jobb kritikája az, amit itt Takách képviselőtársam felemiitett. Ö megmondotta, hogy a Waggon Lits alkalmazottai az egész világon kapnak fizetést, csak egyedül Magyarországon foglalkoztatott alkal­mazottai nem kapnak. Ha keressük az okokat, hogy tulaj donképen miért nem kapnak ezek fize­tést, akkor megvan a magyarázat, az t. i., hogy azért nem kapnak, mert nálunk tulaj donképen nincs szociálpolitika, értve alatta nemc?ak a köte­lező biztosítást, betegség, baleset, aggkor és rokkant­ság esetére, hanem nincs egyesülési, gyülekezési jog és nincs szervezkedési szabadság sem. Ha ezeknek az alkalmazottaknak ép ugy meg lenne a szervezkedési joguk nálunk is, mint a külföldi államokban, nem kellene itt szóvá tenni azt, hogy vannak Magyarországon terhes szolgá­latot végző alkalmazottak, akik munkaadójuktól semmiféle fizetést és bért nem kapnak, hanem akik kénytelenek harmadik személytől borravaló elfogadása ellenében dolgozni. Ismételten kérem a népjóléti minister urat és a többségi pártot, méltóztassanak hozzájárulni a biztositás szélesebb körre való kiterjesztéséhez és méltóztassanak ja­vaslatomat elfogadni, amely lehetővé teszi, hogy az összes foglalkozási kategóriák a kötelező biz­tosításba bevonassanak. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Va ss József népjóléti és munkaügyi minis­ter : T. Képviselőház ! Ezek a kérdések ugy a törvény szerkesztésénél, valamint később a bizott­sági tárgyalásnál is élénken foglalkoztattak ben­nünket.. Mindamellett a mostani helyzetben azt kell kérnem a t. Háztól, méltóztassék eltekinteni a kötelező biztositás javaslatának szélesebb körre való kiterjesztésétől. Mindazokra ugyanis, akikre az 1927. évi XXL te. kiterjed, kötelezőleg kiter­jed ez is, sőt itt-ott némi bővités is történt, a többiekre vonatkozólag pedig a fejlődés menetét kell bevárnunk. Épen ezen az alapon kérném, hogy a tárgyalás alatt levő %-i méltóztassék a javaslat mellőzésével eredeti szövegében elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom- Következik a határozathozatal. A 3. §. ere­deti szövegével szemben áll Györki Imre képvi­selő ur indítványa, amely annak teljes törlését és helyette uj szöveg beiktatását javasolja. Kérdem a t- Háztól, méltóztatnak-e a 3. §-t eredeti szöve­gében elfogadni szemben Györki képviselő ur in­dítványával ? {Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Többség. A Ház az ere­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIII. deti szöveget fogadja el s Györki képviselő, ur indítványát elveti. Következik a 4. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző : {Olvassa a 4. §4.) Bárdos Ferenc ! Elnök : Bárdos képviselő urat illeti a szó. Bárdos Ferenc : Kérem beszédem elhalasz­tását. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Bárdos képviselő ur be­szédét elhalaszthassa ? (Felkiáltások a jobb- és bal­oldalon : Igen ! Nem ! — Kuna P. András : Nem ! — Esztergályos János : Ejnye, Kuna képviselő ur, ilyen kegyetlen ! — Zaj.—Elnök csenget.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a halasztást meg­adják, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Többség. A Ház a halasztást megadta. A vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. {Zaj. — Elnök csenget.) Csen­det kérek, képviselő urak. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 9 {Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határo­zatot. Éri Márton képviselő ur a házszabályok 205. §-ának d) pontja alapján kivan felszólalni. A fel­szólalás joga a képviselő urat megilleti. Éri Márton : T. Képviselőház ! Csak röviden kivánok felszólalni, azért kérek egy kis türelmet. Hogy felszólalásom célját megérthesse az igen t. Ház, röviden rekapitulálom, hogy mi történt szombaton. (Esztergályos János: Névsorolvasás volt. — Derültség.) Méltóztatnak emlékezni arra, hogy itt az ellenzék és a kormányzópárt között bizonyos összetűzés történt, aminek következménye volt azután az, hogy amikor Pakots igen t. képviselő­társam interpellációját el akarta mondani és a beszédidőnek megtoldását kérte, ehhez az igen t. többségi párt nem járult hozzá. (Szilágyi Lajos : Elég helytelenül.) Ennek következménye volt azután, hogy Eassay barátom igen t. képviselő­társam a határozatképesség megállapítását kérte. Természetesen nyilvánvaló volt, hogy aligha tud­juk megállapítani a határozatképességet akkor, amikor szombat lévén, képviselőtársainknak egy része hazautazott, másrésze az ünnepelt vendégek részére adott ebéden vett részt. Itt lehetne ugyan méltányosságról vagy méltánytalanságról szó, erre azonban nem terjeszkedem ki. Akkor azután, amikor végre a hosszú szünet után, tehát három óra felé, étlen-szomjan vártuk, hogy mikor lesz a tanácskozásunknak vége, s amikor újból megje­lentünk, hogy felvegyük a tanácskozás fonalát, természetes, hogy meglehetősen erős atmoszféra volt : a kedélyek izgatottak voltak. Amidőn láttam, hogy az igen t. túloldal és a mi kormán y támogató testvérpártunk padjai teljesen üresek voltak és igy következett el az, hogy a határozatképességet nem tudtuk megállapítani e tárgyban, önkén* telenül, minden sértő szándék nélkül — hiszen aki ismeri egyéniségemet és gondolkodásomat, az meg lehet t erről győződve, — elhagyta a számat ez a kifejezés, hogy : » Szegyei jék magukat!« Mivel azonban ez megtörtént, a Házat ünnepé­lyesen megkövetem. {Helyeslés a jobb- és bal­oldalon.) Elnök: Következnék az inditványkönyv fel­olvasása, minthogy azonban ujabb bejegyzés nem történt, annak felolvasását mellőzöm. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom