Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-181

Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 1928. évi junins hó 6-án, szerdán, Zsitvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. riUHjyai : Elnöki előterjesztések. — Az öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Pintér László, Frey Vilmos, Frühw;rth Mátyás ós Petrováez Gyula. — Az összeférhetJensógi itólö-bizottság 12 rendes és három póttagjának kisorsolása a kormány tagjainak összeférhetlenségi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — interpellációk : Esztergályos János, a belügyministerkoz, a csendőr­ségnek hivatalos hatalommal való visszaélése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az, ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanios Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javas­latok ellen felszólalókat pedig- Gubicza Ferenc jegyző ur. Bejelentem a t. Háznak, hogy Gaal Gaston képviselő ur halaszthatatlan ügyeinek elinté­zése végett folyó hó 6-ikára tőlem szabadságot kért. Minthogy azonban 6-ikán, vagyis a mai napon zsürisorsolás lesz. s az itélőbizottság kisorsolásának alapjául szolgáló 40-es névjegy­zékben Gaal Gaston képviselő ur neve is benne van, nem éreztem magamat jogositva arra, hogy részére a kért szabadságot saját hatás­körömben megadjam, s azért kérését a t. Ház elé terjesztem. Kérdem tehát a t. Házat: méltóztatnak-e Gaal Gaston képviselő urnák a kért szabadsá­got megadni! (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Természetesen ez nem érinti azt a kérdést, hogy az összeférhetlenségi állandó bi­zottság távolmaradását igazoltnak fogja-e te­kinteni. A házszabályok 178. §-a értelmében bemuta­tom a t. Háznak az összeférhetlenségi itélő­bizottság Ítéletét gróf Hunyady Ferenc ország­gyűlési képviselő ur 'összeférhetlenségi ügyé­ben. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az Íté­letet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »A Képviselőház összeférhetlenségi itélőbizottsága 1928. évi június hó 5-ikén megtartott ülésében gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő­nek önmaga ellen, mint a Hortikultura Mag­termesztő és Értékesítő Szövetkezetnél elfog'­lalt igazgatósági elnöki tisztségére vonatkozó­lag az 1901. évi XXIV. törvénycikk 5. §-ának 10. pontja alapján bejelentett összeférhetlen­ségi ügyben a következőleg: ítélt: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. Gróf Hunyady Ferenc országgyűlési kép­viselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhet­lenség, 12 szavazattal kimondotta, hogy össze­férhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merül­vén, az ítélkezés tárgyát nem képezhette. . Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az érde­kelteknek ezúton tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1928. évi június hó 5-ikén. Zichy János s. k., az összeférhetlenségi itélő­bizottság elnöke, ár. Dabasi Halász Móric s. k. ( az összeférhetlenségi itélőbizottság jegyzője.« Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló, kötelező biztosításról rendelkező tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Pintér László kép­viselő ur, aki beszédének elmondására leg­utóbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Pintér László: T. Képviselőház! Ebben a Házban ismételten reklamáltam az egyöntetűsé­get a szociális és gazdasági kérdésekben. Felül kell tudnunk emelkedni pártprogram­mok válaszfalán, valahányszor az ember mint ilyen vetődik törvényhozási munkánk vász­nára. Ez az egyöntetűség a Házban ma, nagyon kevés kivétellel, megvan. Kívánatos volna, hogy a fonál el ne szakadjon. Mi szeretünk hivatkozni a nyugati pél­dáikra, különösen a túloldal szeret utalni az úgynevezett művelt Nyugatra. Nos, egyet tanulhatnánk a művelt Nyugattól, mégpedig azt, hogy nagy nemzeti kérdésekben minden párt érezze magát mindig- egynek és a magyar nemzeti érdeket mindig helyezzük a parciális pártérdekek felé. Angliában, Franciaország­ban, Németországban is, amelyre ujabban nagyon sokszor szeretnek hivatkozni, akár jobb-, akár szélsőbalirányu kormány vegye is át az ország ügyeit, a külpolitika mindig egy marad: angol, francia, német. Egyedül nálunk zavarják össze a külpolitikát a belpolitikával; 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom