Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-179
Az országgyűlés 'képviselőházának 179. ülése 1928 június 2-án, szombaton, 283 roly: De nem szabad ilyen Ítéletet hozni gem! Ez visszaélés a hivatalos hatalommal! — Scitovszky Béla belügy minister: Bíróság hozta! — Rassay Károly: Akárki, az elmebajos, a M ilyen Ítéletet hoz!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Rassay Károly: Az ilyen ellen fegyelmit kell indítani! — Scitovszky Béla belügyminister: Az biró, képviselő ur! Az ellen nem lehet fegyelmit elrendelni e miatt. Ezt nagyon jól tudják, hiszen ügyvédek! — Rassay Károly: Biró ellen is lehet fegyelmit indítani, ha elfogult és a törvényt tudatosan megsérti! — Scitovszky Béla belügyminister: De nem ezért! — Baracs Marcell: Csak egyet csapjanak el, csak lássák, hogy már nem ez a tromf.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: T. minister ur! Gálffy Sándort elitélték azért, mert a csendőrség, mint mondottam, közveszélyes, a társadalmi rendet aláaknázó, kommunista érzelmű embernek mondta. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak már csendben maradni! Farkas István: Ezt a tényt azzal állapította meg a csendőrség, hogy Gálffy május elsején feltűzte a pártjelvényét és nem dolgozott, ünnepelt és mert ezt meg merte mondani, azért elitélték 21 napra. Kérem a belügyminister urat, hogy lehetséges-e ez, állapítsa meg és kérdem, hajlandó-e megtorolni ezt az igazságtalanságot? Mert tessék elhinni, annyira el fogják keseríteni ezeket az embereket, hogy majd önmaguk vesznek maguknak elégtételt ugy, ahogy tudnak. (Scitovszky Béla belügyminister: Nem ajánlom! — Rassay Károly: Az ilyen biráknak tessék ajánlani! — Scitovszky Béla belügyminister: Az a kérdés, igaz-e! — Rassay Károly: Az már más kérdés!) Elnök: A belügyminister ur óhajt nyilatkozni? (Scitovszky Béla belügyminister: Nem!) A belügyminister ur nem kivan szólni. A vitát bezárom. Következik Farkas István képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szöveget felolvasni. (Rassay Károly: Én már hoztam volna választ az ilyen interpellációra! Ilyenért megbüntetik Angliában a belügyministert! — Scitovszky Béla belügyminister: Egészen másért büntetik meg!) Rassay Károly képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! Perlaki György jegyző (olvassa): Interpelláció a belügyminister úrhoz. »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogv Solton Korsós Bálint és ifj. Kerti Bálint solti lakosokat beidézte a rendőrség május 29-én este 7, illetve 8 órára, a rendőrőrszobára, ahol a csendőrség névtelen levél Írójának nyomozása ügyében kihallgatta. Kihallgatás közben az őrmester mellett álló egyik csendőr Korsós Bálintot agyba-főbe verte, körülbelül húsz pofont adott neki, azután iráspróbáit vett tőle és vallatása további folyamán karosszékkel fejbevágta. A csendőr csak akkor hagyta abba a bántalmazást, amikor a zajra a bántalmazott mostohaapja benyitott, akit kizavartak és megfenyegettek. Ezután következett ifj. Kerti Bálint kihallgatása^ akit ugyanúgy ütöttek-vertek, pofoztak. A két ember bántalmazása este 8 órától 11 óráig tartott. A csendőri bántalmazások folytán ifj. Kerti Bálintnak az összes fogai meglazultak. A csendőri bántalmazás tanúi Luka István. Erdős János és Babricsek községi rendőrök. A két ember azonnal elhagyta a községet, most a fővárosban tartózkodnak, félnek hazamenni, mert újból tartanak a csendőrség verésétől. (Bródy Ernő: Rémuralom!) Hajlandó-e a minister az egyre ismétlődő csendőrségi bántalmazásokat, a hivatalos hatalommal való legdurvább visszaélést azonnal és példásan megtorolni, mert ha a minister ur nem szünteti meg a csendőri bántalmazásokat és példásan meg nem torolja, akkor a bántalmazottak maguk lesznek kénytelenek magukat megvédelmezni és maguknak elégtételt szerezni? Hajlandó-e a belügyminister ur sürgős rendeletet kiadni, amelyben a csendőrséget a legszigorúbb és azonnali megtorlások kilátásbahelyezésével eltiltja a bántalmazásoktól és testi fenyíték alkalmazásától?« Farkas István! Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Ház! Ez a solti eset is egyik tipikus esete azoknak a csendőrségi brutalitásoknak, amelyeket a munkásokkal oktalanul, indokolatlanul végrehajtanak. Ennek az esetnek itt van az egész jegyzőkönyve, ezt fogom felolvasni (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) és ebből kitűnik az egész tényállás és kitűnik az, hogy bosszúból hogyan lehet embereket zaklatni. Megjegyzem, az egyik ember, aki itt van, az műszerész, a másik tejkereskedő Solton, akiket bosszúból idéztek elő, bosszúból vertek el. A tényállás a következő (olvassa): »A Solton lakó dr. Bajusz Gábor ügyvéd és Korsós József körülbelül két héttel ezelőtt névtelen levelet kaptak: »feketekiéz« aláírással, amely levelekben az volt, hogy halálra vannak Ítélve és gázzal lesznek kivégezve. (Rassay Károly: Gázzal?) Nevezettek a leveleket t átadták a csendőrségnek azzal, hogy a levélírót nyomozzák ki. Megjegyezzük, hogy Korsós József nekem, Korsós Bálint panaszttevőnek nagybátyám, akivel nem vagyok jó viszonyban, sőt a lehető legellenségesebben viseltetik irántam. Dr. Bajusz Gábor és köztünk pedig az a helyzet, hogyha peres ügyeinkben hozzá fordulunk, annyit kér az eljárásért, hogy megfizetni nem vagyunk képesek. Jelenleg is Korsós Bálint feljelentésére az Ügyvédi Kamaránál fegyelmi eljárás folyik ellene, mert neki a bíróilag megállapított 85 pengő 13 fillér perköltség helyett 230 pengőt követelt. Viszont ifj. Kerti Bálint anyjának egy yagyonátirási ügyében a bíróság dr. Bajusz Gábornak 1474 pengő 78 fillért itélt meg, mire ő tőle 2150 pengőt követelt. Szóval ilyen okok miatt rálnk gyanakodtak, — tudniilliki ez a Bajusz Gábor és ez a Konsós József — és a csendőrség figyelmét ezeik hivták fel és ennek alapján tartóztatta le őket a csendőrség. így áll aztán a további tényállás (olvassa): »Május hó 29-én este 7 órakor Korsós Bálint lakására rendőr jött és előállította a rendőrőrszobára, ifjú Kerti Bálintot ugyanott 8 órára állították elő. A csendőőrmester az előállított Korsós Bálinttól megkérdezte, hogy mikor járt utoljára Pesten. Amikor Korsós megmondta, hogy utoljára november 12-én volt Pesten, a mellette álló csendőr elkezdte agyba-főbe verni- (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) pofozni, körülbelül ; húsz pofont adott neki. (Rassay Károly: Tessék fel; lebbezni!) Azután iráspróbát vettek tőle (Zaj a szélsőbaloldalon.) a fenti levelek Írásának összehasonlítása miatt. Utána újból elkezdték verni, a csendőrőrmester a karosszékkel fejbevágta, mire a folyosón várakozó Agárdi Aladár mostohaapja a zajra benyomta az ajtót és tiltakozott fiának megveretése ellen. (Egy 41*
