Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-164

56 Az országgyűlés képviselőházának 164. ülése 1928 május 3-án, csütörtökön. nak el kell arra készülve lennie, hogy bizonyos kellemetlen utóhatásokkal fog járni a védeke­zés; (Ugy van! Ugy van!) nevezetesen» anyagi erőket fog majd igénybe venni, másrészt pedig az úgynevezett magánjogba is bele fog majd nyúlni. Most tulajdonképen az a helyzet, hogyha meg^ akarok menteni egy környezetet az infi­ciálástól azon a réven, hogy az injekciós bacil­luishordozót el akarom onnét vinni, nekem eh­hez jogom, törvényadta jogom nincs. Megtehe­tem ezt erőszakkal, contra legem, de jogom eh­hez tulaj donképen nincs, (Ugy van! Ügy van!) Jogom van eltanácsolni, vagy betanácsolni, végeredményben az egészségügyi közigazgatás az illetőnek kijelölheti helyét valamelyik kór­házban, de ha nem akar menni, akkor nincs jogom arra kényszeritená. Méltóztatik tehát látni, hogy a norvég szisztéma nagy anyagi erőket bocsát országos céladó alakjában a kormány rendelkezésére erre a célra, hogy megépítse — amint hogy megépítették — az elkülönözendők részére az ott­honokat, és hogy megépiteék a munkahelyeket. Hiszen azokat, akik már súlyosan vannak fer­tőzve, de egyébként még bizonyos irányú mun­kálatokat végezhetnek, munkába kell állítani, nem lehet őket szegényház módjára eltartania a nagy közösségnek. A bejelentési kötelezett­ség elmulasztását pedig igen súlyos büntetés­sel sújtják. A másik kérdés, amely szintén idetartozik, avenerikus bajok ellen való védelem. A házas­ság előtt való kötelező vizsgálat be van vezetve. Törvény mondja ki ott azt, hogy, amelyik orvos tud valakiről, akinek fertőző nemi baja van, az azt köteles bejelenteni a bejelentési központ­ban és ha valaki elmulasztja akár a maga fer­tőző baját bejelenteni, akár pedig mint orvos elmulasztja ugyanezt a bejelentést megtenni, annak két évig terjedhető fegyház a büntetése. (Helyeslés.) Ilyen módon lehetett ott rendet csi­nálni. Természete», hogy, ehhez bizonyos fokú kultúra is kell, megértése a főcélnak és meg­értése különösen annak, hogy az egyéni érdek, amelynél ez kellemetlenség alakjában jelent­kezik, feltétlenül el kell, hogy törpüljön a nagy nemzeti közös célok előtt. (Ugy van! Ugy van!) Mivel tehát a 750.000 pengő épugy nem elég, mint a 2 millió pengő, és azt a 100 millió pengőt, amely kellene, semmiképen sem tudom megkapni, ennek következtében kérném a rovat változatlan elqfgadását. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatik-e a rovatot elfogadni, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk módosított szö­vegével, igen, vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a rovatot elfogadják, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a rovatot elfogadta, a módosítást elvetette. Következik az 5. rovat. Fitz Artúr jegyző (olvassa): 5. rovat. Ivó­vizszerzés 153.020 P. Csik József! Csik József: T. Ház! Közegészségügy szem­pontjából az egészséges ivóvizszerzés egyike a legfontosabb feladatoknak. Sajnos, hazánkban nagyon sok vidék van, ahol nem lehet egészsé­ges vizre szert tenni. így tehát az államra há­rul a feladat, hogy valamiképen ezeken a vidé­keken is megoldja az egészséges viz problémá­ját. Legcélszerűbbnek tartom erre nézve azt, ha az állam bizonyos segélyben részesiti az illető községek lakosságát, hogy artézikutakat fúrhassanak és igy egészséges vizre szert tehes­senek. Épen ezért a magam részéről nagyon üdvösnek tartom, hogy ez a rovat helyet kapott a költségvetésben, sőt szeretnémi, ha még na­gyobb összeggel szerepelne, mert hiszen mon­dom, közegészségügy szempontjából rendkívül fontos, hogy ezeken az egészségtelen vizű vidé­keken minél több artézikutat létesítsenek ál­lami segitséggel, mert hiszen egy artézikutnak a fúrása is olyan összegeket igényel, amelynek fedezésére az illető községek sok tekintetben képteleneknek bizonyulnak. Ezzel a rovattal kapcsolatban legyen sza­bad még egy dologra felhívnom a • népjóléti minister ur figyelmét. Egy városról akarok szólni — meg is nevezem; — Újpestről, amely városnak vezetősége több évtizeddel ezelőtt az Ister-vizművekkel egy szerződést kötött ab,ból a célból, hogy ezek a vizművek — azt hiszem, részvénytársaság — a város vízellátását esz­közölje. A társaság kutakat fúratott, azonban olyan helyeken, hogy azok a kutak a legegész­ségtelénebb vizzel látják el a város lakosságát. A szakértők megállapítása szerint bizonyos baktériumokat tartalmaznak ezek a kutak és részben ebből a szempontból egészségtelen a viz a lakosságnak, részben pedig bizonyos sze­mét és egyéb vizlerakodások vannak a_ kutak körül, amelyek megfertőzik a kutak vizét es ez a fertőzött viz jut azután az egyes csator­nákba, hogy a városi lakosságot vizzel ellássák. Ez a panasz már sokszor felhangzott a vá­ros képviselőtestületében és évtizedes huzavo­nákat idézett elő. Én nem tudom, vájjon a nép­jóléti ministerium illetékes-e ennek a^ panasz­nak és ennek a huzavonának elintézésére, azon­ban nagyon kérem a népjóléti minister urat, mint a közegészség fő őrét, legyen szives meg­adni a lehetőséget arra nézve, hogy a maga szakközegeivel vizsgáltassa meg a vizet - és amennyiben tényleg az rossznak és a közegész­ségre nézve ártalmasnak bizonyul, úgy intézke­dést provokáljon a társaságtól olyan értelem­ben, hogy vagy máshol fúrasson kutakat, ame­lyek alkalmasak egészséges viz produkálására, vagy pedig valamilyen szűrőket alkalmazzon, amelyek a baktériumoktól mentesitik a város vizét. Ma az a helyzet, hogy Újpestről kapja Budapest város a vizet, amely köztudomásúlag egyike a legjobb vizeknek, nemcsak• az ország­ban, hanem Európaszerte, viszont Újpest város lakossága kénytelen olyan egészségtelen vizzel táplálkozni, amely már a szakközegek, szak­emberek megállapítása szerint is káros hatás­sal van az egészségre. Mondom, ismétlem, nem tudom azt, hogy vájjon a népjóléti minister ur hatásköréhez tartozik-e ebbe a dologba bele­szólni, de én azt hiszem, hogy mint a közegész­ségügy legfőbb őre ebben az országban, bizo­nyos lehetőséget találhat a minister ur arra nézve, hogy ezt a nagy huzavonát, amely a víz­művek vezetősége és a város között van, némi­leg ugy intézze el, hogy a maga hatalmával beleszól és intézkedik olyan irányban, hogy azt a nagy várost, amely ma 70.000 lakossal rendelkezik, egészséges vizhez juttassa. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Ház! T. képviselőtársam speciálisan erre az Ister-vizműkérdésre volt szives figyelmemet felhivni. Ugy-e, magánjogi szerződésről van szó, amely tulajdonképen ebben a minőségében nem tartozik az én hatáskörömbe, ha azonban komolynak látszó panasz érkezik hozzám, ab­ban az értelemben, hogy a viz, amelyet a társu­lat a szerződés értelmében a nagy közönségnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom