Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

'Az országgyűlés képviselőházának 170. ülése 1928 május 15-én, kedden. 345 ügy minister a terembe lép. — Éljenzés a jobbés a baloldalon.) hogy az adóalanyok további megterhelése történik meg ebben az előirányzásban is és pedig ugyanazon igazságtalan adózási rendszer alapján, mint amely már a korábbi esztendőkben érvényben volt. Itt mindjárt a főösszeget vehetjük figyelembe, amelyből kitűnik, hogy 786,418.500 pengő a pénzügyi tárca összbevétele, amely összeg majdnem az egész állam bevételét is képezi, mert a pénzügyi tárca bevételén kivül lényegbe vágó bevételek, az üzemektől eltekintve nincsenek. (Temesváry Imre előadó: A tárcabevételek is!) A tárcabevételek nem lényegbe vágóak, azok kisebb összeget tesznek ki, a főbevetéi valójában ez, az üzemek bevétele pedig az üzemek kiadásaira fel is használódik. Ez a 786 milió pengő tehát a főbevétel, amely legnagyobbrészt közszolgáltatásokból ered. Vagyis a közszolgáltatási bevétel abból a 786 millió pengőből 777 millió pengő és ez azt jelenti, hogy az állami bevételek óriási nagy része mind adóbevétel, és amint mondottam, igazságtalan adózási rendszer van és ezen igazságtalan adózási rendszer alakján a közvetett adók képezik az állami bevételek legnagyobb részét. De lényeges az is, hogy az előirányzott öszszeg 110 millió pengővel lépi túl a múlt évben előirányzott összeget. A főelőadó ur — nem tudom, milyen okból — olyan összehasonlításokat tett, amelyekkel kedvező kép tárul a szemlélő, a hallgató elé, mintha a folyó esztendei előirányzás semmi különösebb terheket, nagyobb bevételi előirányzatot nem jelentene. Ez azétrt van, mert az 1926/27. évi tényleges bevételeket vészi figyelembe (Temesváry Imre előadó: Ügy van!) és figyelmen kivül hagyja az 1927/28. évi előirányzásban voltak megállameg az összehasonlítást, akkor pedig más helyzet adódik, mert az 1927/28. évi előirányzással szemben az 1928/29. évi előirányzás lényegesen több; 110 millió pengővel több bevételt irányoz elő, ez tehát az adóalanyokra hárul, azok lesznek vele^ megterhelve. Beszédem további folyamán majd rá is mutatok arra, hogy melyek azok az. adónemek, amelyek az 1928/29. évi előirányzásban nagyobb összegben vannak megállapítva, mint ahogyan az 1927/28. évi előirányzásban voltak megállapítva. (Temesváry Imre előadó: Csak a tényleges bevétellel van összehasonlítva és a tényleges eredmény kedvező!) Majd az eredményről is beszélünk, mert van erre vonatkozólag is egy adatom, amely az előadó ur által megeimlitett kedvező képet én szerintem nem olyan kedvezően mutatja be. Ezt megelőzőleg azonban azt akarom megemliteni, hogy a pénzügyi adminisztráció óriási összeget emészt fel és a bevételeikkel százalékos arányba hozva, meg lehet állapítani, hogy a pénzügyi adminisztráció a pénzügyi tárca összbevételének 20%-át emészti meg. Ez rendkívül súlyos, nagy összeg és szerintem elsősorban ezen keilene segiteni, ezen kellene valahogyan egy helyesebb adóbehajtási móddal, talán egy egészséges adózási rendszerrel segiteni. (Bud János pénzügyminister: Vonja, le az üzemeket, mindjárt más adatokat kap! Ezt már százszor is megmondtam!) és akkor nem jut ilyen tekintélyes összeg a pénzügyi adminisztrációra. r A létszám is növekedett. Habár azi előadó ur azt mondotta, hogy ez a növekedés legfőképen a vámigazgatásnál következett be, én mégis látok számszerű növekedést. A pénzügyministerium alkalmazottainak létszáma 97-tel több a most tárgyalt 1928/29. évi költségvetésben, mint amennyi volt az előző évben (Temesváry Imre előadó: XJgy van!) és ez is hozzájárul ahho®, hogy a bevételeket nagyobb összegben kellett megállapítani a múlt évi bevételeknél. (Temesváry Imre előadó: Rámutattam, hogy ez a vámigazgatásnál van!) Ha részleteiben vizsgáljuk a létszámmegoszlást, azt látjuk, hogy egyedül a központi igazgatáshoz 662 ember szükséges, a pénzügyi igazgatás személyzete pedig 2374 főből áll; a földadó nyilvántartás, az állami földmérés, a térképészet együttesen 589 embert fog^ lalkoztat; az adóhivatalok alkalmazottainak száma 1776 főre rug; a vámjövedéknél 824, a vámigazgatóságnál pedig 4210 a vámőrség létszáma. Ebbe a létszámba nem is számítottam bele a pénzügyőri őrszemélyzetet, de a pénz- . ügyigazgatásnál enélkül is olyan jelentős^ a személyzet létszáma, hogy ez is szükségessé teszi, hogy az összbevételeknek ilyen tekintélyes százaléka, 20%-a fordittassék a kiadásokra. T. Képviselőház! Ha figyelembe vesszük, hogy a községi közszolgáltatásoknál is legalább ugyanolyan létszámú alkalmazott van, mint a pénzügyigazgatásnál, akkor ez azt jelenti, hogy, az ország lakosságát véve figyelembe, minden 400 emberre jut egy pénzügyi tisztviselő. A két létszámot együttvéve kapjuk tehát azt az eredményt, hogy minden 400 emberre jut egy pénzügyi tisztviselő. Ez az ország lakosságának olyan erőteljes megterhelése, amely szerintem feltétlenül változtatást igényel, mert ezt az összehasonlítást még tovább is lehet t folytatni és ha ezt az összehasonlítást az országban lévő keresők számával tesszük meg, akkor azt lehet megállapítani, hogy a keresőknek 1 százaléka az adóbehajtási apparátus embere. Senki sem állithatja, hogy ez nem súlyos tétel és épen ezért, mert ez rendkívül súlyos, épen azért, mert ez igy áll és mert olyan nagy a kiadások összege, szükséges, hogy ezen mielőbb változtatás történjék, mert igy lehet majd csökkenteni a pénzügyi tárca kiadásait és általában az állami kiadásokat és igy lehet fokozatosan eljutni oda, hogy ne kelljen évről-évre az előirányzásokat mind magasabb meg magasabb összegben megállapítani. T. Képviselőház! Ha vizsgáljuk az adóbevételeket, bizony meg lehet állapítani, hogy az adóbevételeknél eléggé lényeges^ túllépések vannak. Az egyenesadóbevételeknél a helyzet változatlan, ott egy kis eltéréssel csaknem teljes egészében ugyanolyan összegek vannak előirányozva, mint amilyenek voltak az előző évben. Vonatkozik ez ugy a földadóra, mint a jövedelem- és vagyonadóra. Hogy a házadónál ]0 millió pengővel több az előirányzat, ennek megvan a magyarázata az indokolásban, amely elfogadható. Hiszen gondoskodott annak idején a népjóléti minister ur kibocsátott rendeletével arról, hogy ezt az adótöbbletet is az adófizető polgárok fizessék, nem pedig a háztulajdonosok, és mert a folytonosan emelkedő házbérekkel fokozódik ez a bevétel, épen ezért lehetett a 10 millióval több előirányzatot felvenni. De ha ebben igazat ad nekem az igen t. főelőadó ur, akkor igazat kell adnia abban is, hogy ez is és a többi hasonló tétel az adózóknak fokozottabb mértékben való megterhelését jelenti. Évről-évre mind nagyobb

1 az az anyagi kötelezettség, amelyet az adófizető polgároknak teljesiteniÖk kell az állammal szemben és igy nem lehet azt mondani a törvényhozás színe előtt, hogy a pénzügyminister egyáltalában nem tervez semmiféle adónövelést. (Temesváry Imre előadó: A kivetési alaphoz igazodik az adó, azt nem változtathatjuk meg költségvetésileg!) Én azt vitatom, hogy évről-évre több az adófizetők terhe, az előadó ur pedig azt álli-