Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

344 Az országgyűlés képviselőházának A pénzügyminister iir által kiadott havi jelentések szerint a takarékbetét-állomány 1926. évi december hó végével 15,700.000 pengő volt, 1927. esztendőben már kitett 26-9 millió peng-őt, tehát az emelkedés az 1927. év végével már 11 *2 millió pengő volt a betétekből. Csekkbetét az állami követeléssel együtt 1926. december végével 178-8 millió pengő volt, ez 1927. december végével már 217-2 millióra emelkedett, ami azt mutatja, hogy 1927. év végével iá csekk betétállományoknál már 38-4 millió emelkedés volt. A takarék és csekküzlet összforgalma (Zaj. — Esztergályos János: Ketten vannak itt az unak, mégis olyan nagy lármát csinálnak! — Erődi-Harraeh Tihamér: Rövidlátó a képviselő ur, ugy látszik! — Derültség.) 1926. év végével 1200-1 millió .volt, 1927. év végével pedig már 1376-4 millió. Látjuk tehát, hogy egy esztendő alatt a takarék- és csekküzlet forgalmiai 176-3 millió növekedést mutat. A felhozott adatok élénken bizonyítják, hogy a takarékpénztár erőteljes fejlődésnek indult. Áttérve, most már a részletekre, a többletből a személyi járandóságokra 705.590 pengő, a nyugellátásokra 166.140 pengő, az üzemi és egyéb kiadásokra pedig 864.590 pengő esik. A személyi járandóságok emelkedése összefüggésben áll a már előbb is emiitett 1927. évi 9000. számú ministeri rendelettel, de bizonyos mérteikben összefüggésben áll azzal is» hogy a Postatakarékpénztárnál a számvevőségi szakon még csak most hajtották végre az 1925. évi 7000. számú ministerelnöki rendeletben, elrendelt státusrendezést. Az üzleti menet emelkedésével kapcsolatosan az ideiglenes napidíjas alkalmazottak állását redukálták és az itt levő alkalmazottakat a Postatakarékpénztár

1 a legalsói fizetési fokozatba állandó tisztviselőkké nevezte ki. De gondoskodni kellett arról is, hogy az üzletmenet esetleges örvendetes növekedésével kapcsolatban további ideiglenes alkalmazottak is igénybe vehet ők legyenek. Az üzleti és egyéb kiadások emelkedése szoros öszefüggésben áll a forgalom növekedésével. A bevételek előirányzatánál figyelembevétetett, hogy a Postatakarékpénztár a bevételek emelkedésére való tekintettel ezúttal a múlt évinél már lényegesen nagyobb tőkéket tud kihelyezni gyümölesöztetésre. A kezelési díjakból ós járulékokból befolyó jövedelmek tételei, bár a díjtételek mérve a múlt esztendővel szemben jelentékenyen cisökkentetett, mégis a nagyobb csekkforgalom következtében nagymértékű emelkedést mutatnak. Az 1927. év utolsó negyedében, az állami számlák álladékát is beleértve, körülbelül már a 250 millió pengőt is megközelítette ,a csekkbetétek állománya. Ez a most megrajzolt kép mindenesetre azt mutatja, hogy a Postatakarékpénztár teljes mértékben betölti hivatását és a.pénzkímélő forgalom igénybevétele naprólnapra örvendetesen emelkedik itt az országban. Áttérve most már a másik üzemre, a kőszénbányászatra, erre vonatkozólag megemlítem, hogy kiadásai a múlt évi költségvetésben 2,335.850 pengőben, bevételei pedig 2,367.400 pengőben voltak megállapítva, ennek következteben a felesleg a múlt évben 31.550 pengőt tett ki. Az 1928/1929. évi költségvetésben a kiadások 2,555.640 pengőben, a bevételek pedig 2,588.080 pengőben állapíttattak meg. Ennek következtében a felesleg 37.440 pengőt tesz ki. A kiadások tehát 214.790 pengővel, a bevételek pedig 220.680 pengővel emelkedtek. Ezek a többletek szorosan összefüggenek 170. ülésé 1928 május 15-én, kedden. azzal, hogy a múlt évi 900.000 métermázsa széntermeléssel szemben az 1928/1929. költségvetési évben egymillió métermázsa széntermelés van előirányozva. A személyi járandóságok többletét a fizetések és a lakáspénzek indokolják, de indokolja még az is, hogy két érdemes tisztviselőt, akiknek igen hosszú szolgálati idejük van, személyhez kötötten magasabb fizetési osztályba neveztek ki, azonban a létszám tulajdonképen csökkent, mert az eddigi 31 tagból álló tisztviselői létszám ebben a költségvetésben már 30-ra redukálódott. A nyugellátások kiadási többletét a nyugdíjak és a lakáspénz emelkedése idézte elő, az üzemi és egyéb kiadások többlete pedig túlnyomórészt a széntermelésnek százezer métermázsával történő növelésével áll összefüggésben. A további többletek a kölcsönök tőke- és kamatszükségleteinek emelkedéséből, valamint a forgótőkealap képzéséből állának elő, amelyre nézve ez a költségvetés már 25.500 pengőt irányoz elő. A bevételek többlete Összefüggésben áll a széntermelés emelkedésével és az üzem villamosításával, mert tudvalevő az, hogy a komlói bánya 1927. évi februárjától kezdődőleg már ellátja Baja városát és most az utóbbi időben hozzákapcsolta^ Bátaszéket is, és remélhető, hogy a közel jövőben bele fog kapcsolódni Kalocsa városa is. Tervbe van véve továbbá a Komlót környékező községeknek villannyal való ellátása is és ez mindenesetre az államnak a szénbányákból történő bevételét a közel jövőben nagy mértékben növelni fogja. Ezekben voltam bátor, t. Ház, a pénzügyi költségvetést az üzemekkel együtt általánosságban ismertetni; tisztelettel kérem, méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és tavs a jobb- és a baloldalon és a közéven.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kabók Lajos! (Eszter; gályos János: De hol a minister? — Szilágyi Lajos: Nincs jelen a pénzügyminister ur! — Esztergályos János: Hogy lehet az, hogy a pénzügyminister nem jön el!?) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Adókönnyítésen dolgozik! — Derültség. — Fábián Béla: Miért viccel a képviselő ur? — Jánossy Gábor: Komoly dolog ez! — Horváth Mihály: Maga sem hiszi ezt, Jánossy barátom! — Jánossy Gábor: Meg vagyok róla győződve; ugy érzem! — Fábián Béla: Talán ugy érzed, hogy azt kellene csinálnia!) Kabók Lajos: T. Képviselőház! Az imént elhangzott főelőadói beszédből az tűnt ki, az domborodott előtérbe, hogy a pénzügyi tárca költségvetésének összeállításánál a minister ur arra törekedett, hogy az adóterhek ne nehezedjenek és — amint mondotta is a főelőadó ur — adónövelést egyáltalán nem irányoztak elő. (Temesváry Imre előadó: Ugy van!) Általában az egész főelőadói beszéd előttem azt a képet tárta fel, mintha a főelőadó ur a lehető legjobb színben látná az egész ország pénzügyi helyzetét és valósággal dicsérőleg áradozik a pénzügyminister ur ügyes pénzügyi ténykedése felett, mert olyan jónak, nagyszerűnek látja a pénzügyi tárca egész összeállítását és előirányzatát. Én ezzel szemben a lehető legnagyobb aggályomat vagyok kénytelen kifejezésre juttatni, mert akár a főösszegeket, akár a részletösszegeket veszem figyelembe, a legnagyobb részben azt tudom kimutatni, (Bud János pénz-