Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

'Àz országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 26á vigyük. Ez ki van zárva. Nemi is tartozik bele a magyar hagyományokba. Méltóztatott tudni a felolvasott törvényből, hogy 1848-ban is csak a sajtóbüncselekményekre alakították az esküdtszéket. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Részemről azt az álláspontot képviseltem mindig, azelőtt is, szóban is, Írásban is, hogy az esküdtszék intézményét politikai és sajtóügyekben általában véve helyesnek tartom. Ebből következik az, hogy viszont stabil időben soha az esküdtszéki intézménynek barátja nem leszek a közönséges bűncselekményekre, gyilkosságra, stb.-re vonatkozóan, mert ezeknek & legértékesebb egyéni, emberi jogoknak az, élethez, az egészséghez, a szabadsághoz való jognak kiszolgáltatását egy ilyen befolyásolható, laikus bíróságra rábízni sohasem fogom. Ezt fontosabbnak tartom, mint a politikai deliktumokat vagy talán a sajtó deliktumokat is. Marad tehát hátra a harmadik, amelyről csak egyedül lehetne szó: a sajtó. Ez már egyezik a magyar hagyományokkal. Ennyi igaz csak azokból, amiket el méltóztattak tegnap is mondani. Idevonatkozólag az az álláspontom, hogy a sajtó tekintetében az esküdtszéket abban az esetben, ha ma megvannak a biztosítékok, a garanciák és ha többékevésbbé megvan a lehetőség, hogy nyugodt esküdtbiráskodást várhatunk, vissza lehelne állítani És minthogy a magyar jogászegyleti kongresszusnak az esküdtszékek visszaállítására vonatkozó szótöbbséges határozata is, amely ezt követelte oda tendált, hogy az esküdtszék csak ugy állittassék vissza, ha abszolúte megreformáltatok az, esküdtszék összeállítása és az esküdtek nem az őslajtstromokból lesznek kiválasztva, hanem egészen különös, úgynevezett intellektuel, intelligens esküdtszék lesz, amely majd akkor ítélhet ugy, ahogy elfogadta az a Magyar Jogászegyleti gyűlés, amelyre önök hivatkozni méltóztatnak, — ilyen értelemben én a sajtóügyekre az esküdtszék helyreállítását pártolom és azt hiszem, hogy ebben a tekintetben elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a sajtókérdésekben ilyen módon megreformált esküdtszékek visszaállithatók, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) anélkül azonban, hogy itt már azoknak a veszélyeknek lennék kitéve, amelyeket főleg a politikai bűncselekményekre vonatkozólag, a lázitásról és egyebekről mondani bátor voltam. Elnök: A képviselő ur meghosszabbított beszédideje is lejárt, östör József: Befejeztem felszólalásomat és köszönöm, hogy voltak szívesek megadni a meghosszabbitást. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Strausz István! Strausz István: Igen t. Képviselőház! Az igazságügyi kormányzatot saját magasrendűsége minden kormányzati ág fölé helyezi. Megállapításomat az imént elhangzott nívós be* szedek után azt hiszem felesleges lenne indokolnom. Az igen t. minister ur a, központi igazgatáscím keretében az igazságügyi kormányzathoz munkaerőiket és anyagi eszközöket kér a t. Képviselőháztól. A minister ur beszédében kifejezésre jutott azzal a törekvéssel, hogy aiz igazságügyi kormányzatnak & legtökéletesebben Ikel] funkcionálnia, minden tekintetben egyetértek. Ha azonban a költségvetés számadatai alapján bírálom a munkaerők összetételében a kormányzatot, arra a megállapításra, kell jutnom, hogy a kormányzat küzd a bürokratizmus nehézségeivel. Ugyanis a költségvetési előirányzat szerint a fogalmazói szákira. I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. 48, a számvevőségi szakra 94 és a kezelési szakra 60 állás van rendszeresítve. Az, állásoknak szlakolk szertinti megosztásában szembeszökő az. hogy a számvevőségi állások a fogalmialzásbeli állásokat kétszeresen haladják meg. Emellett a kezelési szakbeli állásokból minden egyes fogalmazó] állásra közel 1'5 állás esik. Igaz ugyan, hogy a különböző állások megosztásában jelentkező aránytalanság go!k úgyszólván ia kormányzat minden ágában. jelentkeznek, azonban az igazságszolgáltatásnál ez különösein feltűnő azért mert aa igazságügyi kormányzat munkakörébe tartozó kérdések elintézéséné] a pénzügyi és a gaizdasálgi rész nem domináló. Egyébként olyan kormányzati ágaknál, amelyeknél valóban dominálnak a pénzügyi és gazdasági kérdések, szintén nem engedhető meg, hogy a fogalmazási szakbeli állások, amelyek betöltésére olyan, tisztviselők! hivatottak, akik aa elintézéseket érldemlegesen készítik elő;, a számvevőségi és kezelési szakbeli tisztviselők létszámát meghaladják Ha &i mégis előfordul, úgyszólván minden kormányzati ágban, ugy ennek okát keresnünk kell. Én a munkamegosztásban látom a hibáit. De nem azért szólaltam fel. hogy a munkamegosztás hibádnak orvoslásával foglailkozziam, meri ezzel most nem is foglalkozhatom. Csak arra kívánom az igen t. minister ur figyelmét felhivni, hogy a gyökeres egyszerűsítést, a munkamegosztást hagyományként őrzött hibáinak orvoslásában keresse. Az egyszerűsítésnek ez a nyitja meghozná az államháztartásban annyira kívánatos takarékosságot és meghozná azt, hogy minden tisztviselő a saját munkakörének ellátásáért nemcsak papiroson, hanem tényleg is felelősséggel tartozzék. Ha az én elgondolásom szerint történnék az átcsoportosítás a munkaanyagfeldolgozására, akkor nemcsak az igazságügyi, hanem minden kormányzat az élet érdekét szolgálná és ebbeli szolgálatában a bürokratizmus helyébe a sziv és a lélek lépne, a demokrácia jegyében. Épen ezért az én elgondolásom szerint nincs szükség takarékossági bizottság szervezésére, nincs szükség a parlamentből kiküldeni és megszervezni a takarékossági bizottságot, mert ez a takarékossági bizottság igen sokszor nem levezeti, hanem elvezeti a kormány felelősségét. Méltán kérdezheti az igen t. minister ur: mire van tehát szükség? Szükség van elsősorban az államháztartási törvényjavaslat kidolgozására. Emellett szükség van arra, — amit én sokszor hangoztatok — hogy az egyetemeken az államháztartástan részére külön tanszék állittassék fel. De még ez sem elég, hanem még szükséges az is, hogy az államháztartástan az egyetemek minden vizsgáján kötelező tárggyá tétessék. Kérdezheti tőlem az igen t. igazságügymin

ister ur: miért feszegetem én ezeket a kérdéseket épen az igazságügyminister ur előtt? Azért feszegetem, mert a munkaerők ismertett számbeli csoportosítása alapján az igazságügyi kormányzatban is tenyésztődik a bürokratizmus és a bürokratizmus magával hozza nemcsak a nagy számvevőségi létszámot, hanem kiváltja a kezelési létszámnak a duzzasztását, mit én a költségvetés adataival igazoltam. Én csak) arra kérem a minister urat, hogy az én elgondolásomat propagálja a kormány tagjai között, propagálja annak feltétlen szükségességet, hogy minél előbb kidolgoztassék az államháztartásról szóló törvényjavaslat és az államháztartás tanszéke minden egyetemen állittassék fel, Ez nem olyan ki» kérdés, mint amilyennek vázlatos előadásom keretében látszik. Nekem 38