Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

'Àz országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 26á vigyük. Ez ki van zárva. Nemi is tartozik bele a magyar hagyományokba. Méltóztatott tudni a felolvasott törvényből, hogy 1848-ban is csak a sajtóbüncselekményekre alakították az esküdtszéket. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Részemről azt az álláspon­tot képviseltem mindig, azelőtt is, szóban is, Írásban is, hogy az esküdtszék intézményét po­litikai és sajtóügyekben általában véve helyes­nek tartom. Ebből következik az, hogy viszont stabil időben soha az esküdtszéki intézménynek barátja nem leszek a közönséges bűncselekmé­nyekre, gyilkosságra, stb.-re vonatkozóan, mert ezeknek & legértékesebb egyéni, emberi jogok­nak az, élethez, az egészséghez, a szabadsághoz való jognak kiszolgáltatását egy ilyen befo­lyásolható, laikus bíróságra rábízni sohasem fogom. Ezt fontosabbnak tartom, mint a poli­tikai deliktumokat vagy talán a sajtó deliktu­mokat is. Marad tehát hátra a harmadik, amelyről csak egyedül lehetne szó: a sajtó. Ez már egyezik a magyar hagyományokkal. Ennyi igaz csak azokból, amiket el méltóz­tattak tegnap is mondani. Idevonatkozólag az az álláspontom, hogy a sajtó tekintetében az esküdtszéket abban az esetben, ha ma megvan­nak a biztosítékok, a garanciák és ha többé­kevésbbé megvan a lehetőség, hogy nyugodt es­küdtbiráskodást várhatunk, vissza lehelne állítani És minthogy a magyar jogászegyleti kongresszusnak az esküdtszékek visszaállítására vonatkozó szótöbbséges határozata is, amely ezt követelte oda tendált, hogy az esküdtszék csak ugy állittassék vissza, ha abszolúte meg­reformáltatok az, esküdtszék összeállítása és az esküdtek nem az őslajtstromokból lesznek ki­választva, hanem egészen különös, úgynevezett intellektuel, intelligens esküdtszék lesz, amely majd akkor ítélhet ugy, ahogy elfogadta az a Magyar Jogászegyleti gyűlés, amelyre önök hivatkozni méltóztatnak, — ilyen értelemben én a sajtóügyekre az esküdtszék helyreállítá­sát pártolom és azt hiszem, hogy ebben a te­kintetben elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a sajtókérdésekben ilyen módon megreformált esküdtszékek visszaállithatók, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) anélkül azonban, hogy itt már azoknak a veszélyeknek lennék kitéve, amelyeket főleg a politikai bűncselekményekre vonatkozólag, a lázitásról és egyebekről mon­dani bátor voltam. Elnök: A képviselő ur meghosszabbított be­szédideje is lejárt, östör József: Befejeztem felszólalásomat és köszönöm, hogy voltak szívesek megadni a meghosszabbitást. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Strausz István! Strausz István: Igen t. Képviselőház! Az igazságügyi kormányzatot saját magasrendű­sége minden kormányzati ág fölé helyezi. Meg­állapításomat az imént elhangzott nívós be* szedek után azt hiszem felesleges lenne indo­kolnom. Az igen t. minister ur a, központi igaz­gatáscím keretében az igazságügyi kormány­zathoz munkaerőiket és anyagi eszközöket kér a t. Képviselőháztól. A minister ur beszédében kifejezésre jutott azzal a törekvéssel, hogy aiz igazságügyi kormányzatnak & legtökéleteseb­ben Ikel] funkcionálnia, minden tekintetben egyetértek. Ha azonban a költségvetés szám­adatai alapján bírálom a munkaerők összeté­telében a kormányzatot, arra a megállapításra, kell jutnom, hogy a kormányzat küzd a bürok­ratizmus nehézségeivel. Ugyanis a költségve­tési előirányzat szerint a fogalmazói szákira. I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. 48, a számvevőségi szakra 94 és a kezelési szakra 60 állás van rendszeresítve. Az, állások­nak szlakolk szertinti megosztásában szembe­szökő az. hogy a számvevőségi állások a fo­galmialzásbeli állásokat kétszeresen haladják meg. Emellett a kezelési szakbeli állásokból minden egyes fogalmazó] állásra közel 1'5 ál­lás esik. Igaz ugyan, hogy a különböző állá­sok megosztásában jelentkező aránytalanság go!k úgyszólván ia kormányzat minden ágában. jelentkeznek, azonban az igazságszolgáltatás­nál ez különösein feltűnő azért mert aa igaz­ságügyi kormányzat munkakörébe tartozó kérdések elintézéséné] a pénzügyi és a gaizda­sálgi rész nem domináló. Egyébként olyan kor­mányzati ágaknál, amelyeknél valóban domi­nálnak a pénzügyi és gazdasági kérdések, szintén nem engedhető meg, hogy a fogalmazási szakbeli állások, amelyek betöltésére olyan, tisztviselők! hivatottak, akik aa elintézéseket érldemlegesen készítik elő;, a számvevőségi és kezelési szak­beli tisztviselők létszámát meghaladják Ha &i mégis előfordul, úgyszólván minden kor­mányzati ágban, ugy ennek okát keresnünk kell. Én a munkamegosztásban látom a hibáit. De nem azért szólaltam fel. hogy a munka­megosztás hibádnak orvoslásával foglailkoz­ziam, meri ezzel most nem is foglalkozhatom. Csak arra kívánom az igen t. minister ur figyelmét felhivni, hogy a gyökeres egyszerű­sítést, a munkamegosztást hagyományként őrzött hibáinak orvoslásában keresse. Az egyszerűsí­tésnek ez a nyitja meghozná az államháztar­tásban annyira kívánatos takarékosságot és meghozná azt, hogy minden tisztviselő a saját munkakörének ellátásáért nemcsak papiroson, hanem tényleg is felelősséggel tartozzék. Ha az én elgondolásom szerint történnék az átcsoportosítás a munkaanyagfeldolgozására, akkor nemcsak az igazságügyi, hanem min­den kormányzat az élet érdekét szolgálná és ebbeli szolgálatában a bürokratizmus helyébe a sziv és a lélek lépne, a demokrácia jegyében. Épen ezért az én elgondolásom szerint nincs szükség takarékossági bizottság szerve­zésére, nincs szükség a parlamentből kiküldeni és megszervezni a takarékossági bizottságot, mert ez a takarékossági bizottság igen sokszor nem levezeti, hanem elvezeti a kormány felelős­ségét. Méltán kérdezheti az igen t. minister ur: mire van tehát szükség? Szükség van elsősor­ban az államháztartási törvényjavaslat kidol­gozására. Emellett szükség van arra, — amit én sokszor hangoztatok — hogy az egyeteme­ken az államháztartástan részére külön tanszék állittassék fel. De még ez sem elég, hanem még szükséges az is, hogy az államháztartástan az egyetemek minden vizsgáján kötelező tárggyá tétessék. Kérdezheti tőlem az igen t. igazságügymi­n ister ur: miért feszegetem én ezeket a kérdé­seket épen az igazságügyminister ur előtt? Azért feszegetem, mert a munkaerők ismertett szám­beli csoportosítása alapján az igazságügyi kor­mányzatban is tenyésztődik a bürokratizmus és a bürokratizmus magával hozza nemcsak a nagy számvevőségi létszámot, hanem kiváltja a kezelési létszámnak a duzzasztását, mit én a költségvetés adataival igazoltam. Én csak) arra kérem a minister urat, hogy az én elgondolá­somat propagálja a kormány tagjai között, propagálja annak feltétlen szükségességet, hogy minél előbb kidolgoztassék az államház­tartásról szóló törvényjavaslat és az államház­tartás tanszéke minden egyetemen állittassék fel, Ez nem olyan ki» kérdés, mint amilyennek vázlatos előadásom keretében látszik. Nekem 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom