Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

Az országgyűlés képviselőházának 168. kérek,^ képviselő urak. A szónokot kérem, mél­tóztasék a tárgyalás alatt levő címhez tartani magát és ne méltóztassék az általános vitát megismételni. Gál Jenő: Még csak két mondatot olvasok fel, hogy a főfelügyelet szempontjából igazol­jam tételem alaposságát. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, amit Deák Ferenc mondott (ol­vassa): »Ha tekintetbe vesszük, hogy Spanyol­ország és Portugália, Kanada és Ceylon es­küdtszékekkel bírnak, lehetetlen kételkednünk, hogy az emiitett ellenvetés egyáltalában alap­talan, mert ki fogja elhinni, hogy azon institu­tio, amely Angliában annyi századok előtt már fennállott s mely az ujabb időkben Spanyol­országban és Portugáliában jó sikerrel lépett életbe, nálunk csak azért ne volna létesithető, mert nemzetünk a műveltségnek és kifejlődés­nek alacsony fokán áll, s ki meri állítani, hogy hazánkat műveltségben és nemzeti kifejlődés­ben még Kanada és Ceylon is meghaladják.« (Bródy Ernő: Ezt mondta 1843-ban!) T. Ház! így védte a magyar nép műveltsé­gét igy védte a magyar nép Jogérzékéit és így szállott síkra az esküdtszékért Deák Ferenc. Ezért tehát nem kell habozni és nem kell várni. Nincs szükségünk arra hogy a mai vi­szonyok szempontjából még mindig késleked­jünk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A központi igazgatás és felügyelet címénéi legyen szabad még felhívnom a t. minister ur figyelmét arra, hogy kevesbítse a bírák olyan munkáit, amelyek az érdemleges jogszolgálta­tás körén kívül esnek. Méltóztassék felmenteni a bírákat és ügyészeket attól, hogy maguk ké­szítsenek hiavonkint vagy hetenkint munkájuk­ról külön statisztikai kimutatásokat. Ez elveszi az érdemleges munkálkodástól az időt. A bíró és az ügyész arra való, hogy a jogot szolgálja és az igazságot szolgáltassa. Ebben a működé­sében nem szabad ia segédhivatali tevékenysé­gek nívójára süllyeszteni őket, mert az anyagj gyűjtés és adatgyűjtés a lajstromokból kiírható' és abból a statisztika megállapítható. A bíró a maga fenséges hivatását kell, hogy ugy teljesíthesse, hogy ahhoz egyéb munkálko­dás, manuális munkálkodás ne tartozzék. (Wolff Károly: Ez helyes!) Legyen szabad továbbá itt a központi igaz­gatás és felügyelet címe alatt a bírói méltóság megóvása szempontjából kiemelnem: lehetőleg méltóztassék odahatni, hogy megszűnjék a bí­rói tanácsok és egyesek informálási lehetősége. Ez meg van teóriában és elvben, azonban akár­hányszor látni, hogy magas birói személyisé­geket uton-utfélen elfognak: »Kérlek, kegyel­mes uram«, »Kérlek, méltóságos uram« felhí­vással és a birói folyosókon is informálni igyekszenek. (Wolff Károly: Ez a Curiánál mindig visszafelé sül el!) Igen helyes, ha visz­szafelé sül el, de miért ne legyen meg az a kö­telező erő, hogy a biró megközelíthetetlen ma­gasságban állhasson? A biró udvarias, a biró társadalmi kötelezettségeket tart be és kényte­len fogadni azokat az abuzusokat, amelyek a megközelitésnek ebben a formájában megtör­ténnek. Ha azonban a minister ur a főfelügye­let körében azt a rendelkezést tenné, hogy a biró mindenkit csak nyilvános tárgyaláson fo­gadhasson és minden ügyben ez akként érvé­nyesüljön, hogy csak adminisztrációs kérdések­ben szabad hozzáfordulni, megkérni arra, hogy vigye az ügyet a tanácsba vagy intézze el en­nek az ügynek a soronkívüliségét... (Jánossy Gábor: Akkor már azt sem szabad! Enged­ményt tenni nem lehet! — Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven*) Bocsánatot kérek, ülése 1928 máqws iö-én, csütörtökön. 259 ezek az életviszonyok kitermelte szükségletek, de érdemben a biró csak nyilvánosság előtt tár­gyaljon. (Felkiáltások jobbfelől: Ugy is van!) Én például ebben a kérdésben annyira kényes volnék, nemcsak ebben az irányban, hanem ab­ban az irányban is, hogy a birói külön etikához tartoznék az, ami például a törvényben ugy van kifejezve, hogy a felső biró intézkedéséből ki van zárva az alsó biró, aki résztvett az első­fokon az elintézésben. Én nagyon vigyáznék erre. Tudok egy birót, boldogult emlékű Zsit­vay Leót, a legnagyobb birót, aki Magyarorszá­gon élt és akihez csak hasonlók voltak, de nálá­nál különb nem volt és Zsitvay Leó nem en­gedte meg, hogy egy ügyben, amelyben ő ítél­kezett, birótársa még csak társadalmilag is érintkezzék vele. (Kálnoki-Bedő Sándor: Akkor kellett volna ezt megmondani, nem most. Ak­kor szidták az urak! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Zsitvaynak ezt nem kellett megmondani, mert ő ezt magától tudta, ő nem szorult rá erre, (Farkas Gyula: Minden nap szidták! — Bródy Ernő: Ki szidta? — Farkas Gyula: Az újságok! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Bródy Ernő: Ne tessék ilyent mondani! Zsitvayt valamennyien tiszteltük! Zsitvay Leó a legnagyobb magyar biró volt. Ne tessék érdemeket szerezni. Zsit­vay t nem fogja ön megvédeni. •— Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Gál Jenő: Én a courtoise-kérdésket az igazságszolgáltatásból mindenképen eliminálni kívánom. Például nem engedném meg, hogy a királyi ügyész bemenjen a referens bíróhoz, nem engedném meg, hogy a bírói tanácskozó­terembe bármikor betehesse a lábát a királyi ügyész. Én nem engedném meg és a birói mél­tósággal össze nem férhetőnek tartanám azt, hogy az alatt az idő alatt, amíg az Ítélkezési eljárás folyik, bármiféle olyan látszat terem­tessék, amelyből nyugtalanító körülmények vonatnak le. (Jánossy Gábor: Ugy van!) Én tudom, hogy a biró személye integer, én tudom és tisztelem a birói hozzáférhetetlenséget, és az érintethetőség 1 lehetetlenségét, a nagy közön­ség azonban, amelynek körében az Ítéletek után megnyugvásnak kell keletkeznie, meglátja, hogy az alsó biró együtt ebédel a felső bíróval akkor, amikor az ítélkezési eljárás folyik. Én tudom, hogy ennek nincsen befolyása, de az a sok ember, sok százezer ember, aki a jogvi­lág útvesztőjében csak réveteg és téveteg, ezt nem tudja, az megrémül az ilyen jelenségek láttára. Ezért én a főfelügyelet szempontjából azt tartanám, hogy a bíróság, amely a legmaga­sabb piedesztált érdemli meg, semmi körülmé­nyek között semmilyen irányban érinthető ne legyen. Ezért még a községi politikától Is tá­vol tartanám a birót és nem engedném meg, hogy a biró a községi politikában választott tagja legyen a törvényhatóságnak. Én már ezt a lehetőséget is ki akarnám zárni, hogy a bíró­nak bizonyos elvegyülése történjék a társa­dalmi élet olyan vonatkozásaiban, amelyeknek ő mindig felette kell hogy álljon. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy meghosszabbított beszédideje mái lejárt. Méltóztassék befejezni. Gál Jenő: Majd a további szakaszoknál le­szek bátor észrevételeimet megtenni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Östör József! Östör József! T. Képviselőház! A Képvi­selőház baloldalán ülő képviselők szemrehá­nyást tettek az igazságügyminister urnák, hogy az esküdtszéki eljárást nem állitja vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom