Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

254 7 Az országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön* megbocsátani azoknak, akik Magyarország el­len valaha vétettek. (Ugy van! Ügy van! jobb­felől és a közéven.) Azt kivánni azonban, hogy most már teljesen likvidáltassék ez a kérdés, azt kivánni, hogy a megbocsátásnak ezt az út­ját és a likvidációhoz vezető utat egész terje­delmében és egész hosszában én tegyem meg és .ie jöjjenek velem szembe, hogy ilyen mó­don közös akarattal oldassék meg ez a kérdés: ez nem jogos és nem helyes. (Élénk helyeslés és taps a jobb és a baloldalon.) Kérdezem én, vájjon merne-e ma egyedül vállalkozni erre valaki, akkor, amikor minden fél esztendőben egy-egy kommunista puccs alapjait fedezzük fel. . (Györki Imre: De nem erről van szó, minister ur! — Élénk felkiáltások jobbfelol és középen: De igen, erről van szó! Ez nem tet­szik, ugy-et — Váry Albert: Mit keres Kun Béla most is Bécsben? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pesthy Pál igazságügyminister (Györki Imre felé): Igen t. képviselő ur, én felkérem a képviselő urat... (Zaj, — Jánossy Gábor (a szélsőbaloldal felé): Elég: volt az egyszer! +r Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! jobb­felol.) Én felkérem iaa igen t. képviselő urat. felkérem a pártját, fogjunk össze, dolgozzunk együtt oda, hogy ezeknek a kommunista puccskisérleteknek a lehetőségét is kiirtsuk ebből az országból. (Élénk helyeslés a jobbolda­lon és a középen. — Malasits Géza: Látszik az. eredmény a francia választásoíknál, ahol a faj­védők és a kommunisták összefogtak! — Ellen­mondások a középen.) Én mondom, igen t. kép­viselő ur, hogy az én lelkem lesz boldog, ha megtehetem azt, hogy itt... (Györki Imre: A kormány tervelte ki az egész V ági-féle moz­galmat! Onnan mozdították elő! — Nagy zaj és ellenmondások jobbfelol. — Györki Imre: Állitom! — Zaj.) Elnök: Györki Imre képviselő urat kérem, méltóztassék csendbe^ maradni. (Jánossy Gá­bor (Györki Imre felé): Ezt maga sem hiszi! — Györki Imre: Igen, az egész Vági-mozgal­mat önök mozdították elő, önök pénzelték! — Nagy zaj a jobboldalon és a közéven. — Élénk ellenmondások jobbfelol.) Györki képviselő urat másodszor is kérem, méltóztassék csend­ben maradni. (Zaj. — Farikas Gyula: Tudjuk! — Malasits Géza: Mit tud a képviselő ur! — Farkas Gyula: Eleget tudok! Bár annyit se tudnék!) Csendet kérek a jobboldalon is! Mala­sits képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Pesthy Pál igazságügyminister: Igenis, mondom, hogy én ezt a kérést becsületes lélek­kel, jóhiszeműen intézem a képviselő úrhoz, illetőleg pártjához és ebben az irányban be­csületes odaadással ikész vagyok együttmun­kálkodni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — östör József: Követelje a Népszava Kun Béla kiadását! — Györki Imre: önök ijed­nének meg legjobban, ha kiadnák Kun Bélát! Kétségbe lennének esve, hogy mit csináljanak! — Zajos ellenmondások és derültség a jobbol­dalon és a középen. — Éri Márton: Ugyan, ké­rem! — Farkas Gyula: Ne féltsen minket!) Igen t Képviselőház! Hangzott el azokról a padokról tegnap olyan megjegyzés^ is, hogy az amnesztiarendelet egy olyan tessék-lássék­rendelet amelynek nincsen semmi, különösebb jelentősége. Én teljesen precíz számadatokkal ma nem tudok szolgálni, mert utoljára ez a kérdés még nincsen teljesen lebonyolítva az igazságügyi hatóságoknál, de tájékoztató» szám­mal máris tudok szolgálni. Nevezetesen a bu­dapesti királyi ügyészségnél levő helyzetről be tudok számolni. Az eredmény ott az, hogy a budapesti királyi ügyészségnél kereken 200 egyénre vonatkozott eddig az amnesztia. Már­most még ehhez lényeges szám fog jönni, mert vannak még futóügyek, felsőbíróságnál levő ügyek satöbbi, (Vary Albert: Ugy van!) ame­lyek likvidálására és amelyekre amnesztia végrehajtására^ vonatkozó rendelkezés vagy megkeresés még nem érkezett. Ha ehhez a számhoz hozzáveszem még az ország egyéb te­rületeire is kiható 1 amnesztiákat, akkor azt mondhatom, hogy sokszáz lesz azoknak száma. (Váry Albert: Igeii széleskörű amnesztia volt! Ezt nem lehet letagadni!) Eíáekután legyen szabad áttérnem a bűnö­zés meggátlására és elhárítására beállított szervek működésének ismertetésére és vizsgá­latára, A bűnözés meggátlására és elhárítására irányuld szervek beállításában, ugyebár, bizo­nyos szisztéma van. Mert vannak preventine működő szervek és vannak megtorló szervek. A perventiv szervek működés© alatt értem az átmeneti otthonok kérdését. A megtorló szer­veik működésére vonatkozó kérdéskomplexumba tartozik a fiatalkorúak és a rendes letartóztat­tak kérdése és végül a láncszem utolsó foka a szabadulók segítése. Méltóztassanak egy kis türelmet szentelni nekem, hogy ezekről a kér­désekről egymásután beszámolhassak. (Hall­juk! Halljuk!) Nagyon lényeges lenne aa átmeneti otthon kérdésének teljes kiépítése. Itt azonban csak részben számolhatok be meglévő intézményről, nevezetesen az átmeneti fiuotthon kérdéséről, és részben csak szándékokról számolhatok be, nevezetesen aa átmeneti leányotthon kérdésé­ről. A fiuotthon kérdésére vonatkozólag legyen szabad számadatokkal szolgálnom. Az átme­neti fiuotthon a«, 1926-ik évben 1747 gyermek­ikel foglalkozott Hogy milyen címen és hon­nan kerültek ezek iidle^ ne képezze kérdés tár­gyát, hiszen ez már nem érdekes, csak azt aka­rom itt mondani a pontosság kedvéért, hogy ebből az 1747 gyermekből ia;z átmeneti otthon részéről elhelyezést nyert 1028 gyermek. Ha tovább megyeik és veszem az 1927, évi számot, akkor látjuk, hogy 1615 azoknak a száma akik­kel aa átmeneti fiuotthon foglalkozott. Ast ed­dig elhelyezettek számáról azonban ebből az évből statisztika nem ál] rendelkezésemre. Az átmeneti leányotthon kérdése pedig ugy áll, hogy a népjóléti minister úrral tárgyalásban vagyunk, sőt ennél már tovább vagyunk, már a tényleges megtelepítés kérdésében is tárgya­lások folynak a tekintetbein, hogy lass átmeneti leányotthon megszerveztessék. E preveneiónaJk. e preventív intézménynek beállítása a bűnözés elhárítása szempontjából talán mindennél fontqsabb, Az államnak ebbe a kérdésbe olyan hatékonyan kell belenyúlnia, amilyen hatékonyan bellenyiumi csak anyagi ereje megengedni és képessé teszi. Mert miről van szó? Arról van szó. hogy aizt a bűn 1 Ve­szélyélnek kitett gyermeket a bűn torkából ki­ragadjuk, visszavezessük aa emberi társada­lomba és kivédjük annatk lehetőségét, hogy az azután a későbbi idők folyamául a börtön töl­teléke és a börtön virága legyen. Mi, igenis, megteszünk ebben a kérdésben mindent. Ami mármost a fiatalkorúak javító neve­lését illeti, itt beszámolhatok arról, hogy az állami • intézetekben elhelyezve volt 1260, ma­gánintézetekben pedig 940 gyermek, a próbára bocsátottak felett pedig felügyeletet gyakorol­tunk háromezer esetben. Ez is olyan elhárító munka, amelynek kell, hogy meglegyenek a maga eredményei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom