Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-168
Az országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928. évi május hó 10-én, csütörtökön, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Táryyai : Az 1928/29. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. — Az igazságügyi tárca. Felszólaltak: Pesthy Pál igazságügyminister, Gál Jenő, Östör József, Strausz István, Malasits Géza, Hajós Kálmán, Bródy Ernő, Györki Imre, lîassay Károly, Erődi-Harrach Tihamér, Kálnoky-Bedő Sándor, Usetty Béla, Váry Albert. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Vas s József, Bad János, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. — A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovies György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van az igazságügyi tárca költségvetésének részletes vitája. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Mai felszólalásomnak célja elsősorban ós valójában az, hogy megismertessem a t. Házzal, azt az alapvető irányt, amely irányban én eddig az igazságügyi tárcát és az igazságügyi tárcának politikáját vezettem és amely irányban azt ovább is vezetni kivánom. Ezzel kapcsolatban szólni akarok az igazságügyi iárca keretében helyet foglalt törvényalkotásokról, törvényalkotási tervekről, szólni akarok az igazságügyi szervekről, azoknak mai helyzetéről, mai munkásságáról és végül szólni akarok a bűnözés kérdéséről, a bűnözéssel szemben tett intézkedésekről, a bűnözés leküzdösére beállított szerveknek működéséről. Mielőtt azonban beszédemnek erre a témájára és tulajdonképeni tárgyára áttérnék, engedje meg nekem az igen t. Képviselőház azt, hogy hálás köszönetet mondjak az igen t. Képviselőháznak azért a tegnapi ünneplésért, amely ünneplést nekem az igen t. Ház nyújtott elsősorban azáltal, hogy költségvetésemet általánosságban elfogadta, de különösen azáltal, hogy a felszólalók pártkülönbség nélkül olyan szimpátiával és szeretettel nyilatkoztak meg az igazságügyi szervekről és azoknak helyzetéről, amilyen szeretetet és amilyen melegséget ezek a szervek valójában megérdemelnek és amely együttérzés és az igen t. Háznak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. £11. ez az összefogása nekem további munkámhoz fix, erős bázist ad (Ugy van! Ugy van!) és lelkesitőleg hat. Lelkesitőleg hat nemcsak azért, — hiszen ez természetes — mert ennek a Háznak jogász tagjai nyilatkoztak, itt meg az igazságügyi szerveknek érdekébein, hanem azért is, mert nemcsak a jogásztagok, hanem az igen t. Ház többi tagjai is olyan szimpátiával és melegséggel karolták fel az igazságügyi intézményeknek, különösen a bíróságoknak ügyét, amely szimpátiáért és felkarolásért én hálás köszönetemet tudom nyilvánítani. Ezt a kérdést illetőleg azonban kénytelen vagyok ismét visszatérni pár szóval arra, amire nézve már az egyik határozati javaslatnál állást voltam bátor foglalni, mert azt kell mondanom, hogy talán túlságos szeretet is nyilatkozott meg egy és más vonatkozásban a bíróságokkal szemben, (Jánossy Gábor: Az sohasem túlságos! — Halljuk a szélsőbaloldalon.) nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy volt felszólalás, amelynek célja volt, hogy én az igazságügyi tárca bevételeit kommasszálva álljak oda és rendezzem be az igazságügyi szolgálatot akként, hogy az igazságügyi szolgálat önmaga lássa el magát. Amint azt egypár szóval tegnap emiitettem, erre az útra már nem követhetem, a t. felszólalókat. Az én felfogásom az, hogy a magyar biróság és egyáltalában az igazságszolgáltatás, az igazságügyi szervek ennek az országnak élő lelkiismerete kell, hogy legyenek. Szükséges, hogy ez az élő lelkiismeret tisztán etikai, erkölcsi alapon működjék, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy távoltartson magától minden anyagi vonatkozást, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hogy megőrizhesse azt az erkölcsi érinthetetlenséget, amely erkölcsi érinthetetlenség működésének kifejtéséhez okvetlenül szükséges. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Mind aláírjuk! — Gál Jenő: Szóval koplaljon tovább! Ez lehetetlen!) Márpedig ha én ezt az igazságügyi bevételekből akarom dotálni, nem tudom távoltartani azt a gyanút az igazságügyi szervektől, hogy ennek az anyagi dotációnak emelése érdekében < fejtettek ki tevékenységet. (Igaz! Ugy van! a jobb-