Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-167
238 Az országgyűlés képviselőházának 167, ülése 1928 május 9-én, szerdán. Gál Jenő: Az esküdtszékre bizonyosan! — Jánossy Gábor: Ugy van!) Amerikában alkalmunk volt nekünk, a főváros kiküldötteinek, New-York városának s más városok előzékenységéből kifolyólag közelebbről tanulmányozni az amerikai intézményeket és igy alkalmunk volt bepillantani olyan dolgokba is, amelyekbe bepillantani a többieknek, akik velünk szintén részt vettek, alkalmuk nem volt. Az amerikai bíráskodás, az igazságszolgáltatás berendezése, keresztülvitele és gyakorlati megvalósítása iránt is érdeklődtünk, és felkerestünk bíróságot is, és pedig ott voltunk New-York államának legfelsőbb bírósága tárgyalásán is. polgári per tárgyalásán, és ott alkalmunk volt a velünk együtt lévő és minket kisérő. részben amerikai magyarokkal és amerikaiakkal beszélni az amerikai igazságszolgáltatásról is. Egy ízben történt, hogy egy amerikai magyar amikor nagyban segített nekünk impressziókat gyűjteni Amerikában ilyen tanulmányi kőrútunk alkalmával, felkiáltott, hogy most tud.ia értékelni ilyen távol perspektívából a magyar bíróságnak nagyszerűségét, hivatottságát és minden kritikán felül állását. Egyáltalában sajátos dolog, hogy a tanulmányokat és tanulságokat ugy a nemzetekre, mint az egyénre vonatkozólag mindig a távoli perspektíva szemszögébe kell állítani. Amint egy nemzet valódi értékét a történeti múlt perspektívájából lehet kellőképen elbírálni, ugy az egyén is bizonyos ténybeli dolgokat a meszszeség perspektívájából sokkal jobban tud értékelni, mintha közvetlenül benne van, érdekelve van, mintha ott forog ő is az élet viszonyai és körülményei közepette. Az ember, ha Amerikában jár és együtt van az amerikai magyarokkal, látja, hogy csak egy kicsit közelebbről, melegebben kell beszélni a hazai viszonyokról, már is elfuvódik a lelkekről az a hamu, amely ott van és előtörnek a könnyek. Minden ilyen könny egy amerikai magyar szemében egy felfogásnak összeomlását jelenti és nagy tragédiát jelent. Végeredményben a bírálatuk is megváltozik ebben a perspektívában, így látj ember, hogy szociáldemokrata felfogású magyarok kivándorolván, Amerikában a Iegnacionalistább érzelmekkel lesznek telítve, hivő keresztényekké alakulnak át és az egyházközségeknek leglelkesebb támogatói; amint hogy Amerikában nincs is szociáldemokrata párt. A dolog ugy áll, hogy ehhez hozzájárul a távoli perspektíva. Itt Magyarországon minden felizgatta, túlerős kritikával dolgozott, azután kijön és a szeméből kicsorduló könny azt igazolja, hogy bizony-bizony ebben a Magyarországban mégsem olyan rossz minden, mint ahogy az ő egyéni tragédiájából, életkörülményeinek alakulásából elhinni hajlandó volt idehaza. Büszke öntudattal szögeztem le, hogy a magyar bíróságra vonatkozó felfogás is az amerikai magyarok körében, akikkel érintkezni^ alkalmunk volt, a lehető legjobb és a lehető legkedvezőbb. Én összehasonlításokat teszek a rendszerek között és kétségtelen, hogy minden intézményt a jogfejlődés szemüvegén át kell tekinteni. A magyar jogfejlődés az angol jogfejlődés és az amerikai jogfejlődés egybevetésével fogunk eljutni az esküdtszék kérdésének helyes elbírálásához. Amerikában a bíróságok legnagyobb része választott, kivéve a szövetségi bíróságot, amely életfogytiglan lesz választva; de a szövetségi bíróság alkotmányjogi kérdésekben itél és nem köztörvényi kérdésekben. Egyébként a birák is választottak; választottak bizonyos időtartamra; maximum hat évre, rendszerint négy évre választottak. Ennek azután természetesen rendkívül sok káros következménye van. Káros következmény a pártérdekeknek is az az esetleges bevonulása, a bíráskodás szellemébe; (östör József: Ez a politika!) mert hiszen a választott biró természetesen függ azoktól a tényezőktől, akik választották és igy judiciuma nem alakulhat ki olyan füg getlenül, mintha életfogytiglan lett volna választva. Érdekes volt az összehasonlítás, hogy a legfőbb szövetségi bíróságnál, ahol a birák életfogytiglan vannak megválasztva, rögtön függetlenítik magukat a pártérdekektől és az ideális birói függetlenség álláspontjára helyezkednek. Ennek a biróságnak elnöke most Tafft, az egykori köztársasági elnök. Ez a biróság rendkívül körültekintő és hivatott egyéniségekből áll. Megállapítható, hogy ott a birói függetlenség már valami rendkívüli nagy kívánnivalót nem hagy hátra, mig egyébként ezt nem lehet mindig elmondani. Igen természetes dolog, hogy csak alrendszerről beszélek; a világértsem akarom kétségbevonni az egyes birák függetlenségét, csak maga a rendszer nem nyújtja ezt a biztosítékot. Nekünk nagyon kellemes érintkezésünk volt és a new-yorki felsőbíróság egyik tagja, aki bevezetett minket a tárgyalásokra, kilátásba is helyezte, hogy nyáron meg fog bennünket látogatni és tanulmányozni fogja a magyar bíróságokat is. Mindenesetre mindent el fogunk követni, hogy kellőképen tanulmányozhassa és láthassa a magyar igazságszolgáltatást, mert büszke öntudattal fogunk rámutatni a mi igazságügyi szolgálatunkra és be fogjuk vezetni mindenhova, ahol módja lesz a magyar értékeket megismerni. Ilyen magyar értéknek, amelyet mindenekfelett értékelendőnek és becsülendőnek tartok, tartom a magyar biróságot. Ez egy pozitív, százados bevált értéke a nemzetnek. T. Ház ! Mi a nemzet kétségtelen érdeke ? Az igazságszolgáltatás helyessége, pártatlansága és az anyagi igazság érvényesülése. Azt hiszem, ebben mindannyian egyek lehetünk, mint premisszában. Nem tudom elfogadni azt a tételt, hogy az igazságszolgáltatásnál valami premissza legyen a mérvadó, amely esetleg a politikával, vagy más hasonló érdekkel kapcsolatos- Csak az abszolút érdek lehet a premissza : az igazságszolgáltatásnak pártatlannak, függetlennek kell lennie és az anyagi igazságot kell szolgálnia. Ezzel kapcsolatosan jelentkezik természetesen az esküdtszék intézménye is. Előrebocsátom, hogy tisztelem mindenkinek a véleményét. Itt csak két véleményről lehet szó. Egyesek ellenzik az esküdtszéket, mások helyeslik az esküdtszék intézményét ; egyesek korlátozottan, mások korlát nélkül akarják érvényesíteni. Álljunk meg egy pillanatra. Én felállítottam a magam tételét az igazságszolgáltatás szempontjából. Szolgálja-e ezt az esküdtszék intézménye, igen vagy nem 1 Nevezetesen, minősithetem-e az esküdtszéket a demokrácia egyik kritériumának, vagy minősithetem-e én az esküdtszéket a haladás kritériumának? mert hiszen ezen szempontokból kell a kérdést tárgyalni. A demokráciával kapcsolatos-e, biztositéka-e a közszabadságnak vagy nem ? Egyébként senki magáért az intézményért nem fog perbeszállni, mert a forma mellékes, fő az, hogy szolgálja-e a közszabadságot, szolgálja-e az igazságszolgáltatás érdekét, jelent-e haladást a jogszolgáltatás-terén és pártatlan kritériuma-e egy demokratikus fejlődésnek, amelynek jegyében álla-