Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

"Az országgyűlés képviselő házánah 167, ülése 1928 május 9-én, szerdán. 239 nak az összes államok ? (Gál Jenő : És a birói függetlenségnek !) Ez már nem kritérium, ez kivánalom. Ha nézem a demokrácia szempontjából, kétségtelenül meg kell állapitanom, hogy elképzelhetek olyan esküdtszéket, amely a legnagyobb ellensége a demokratikus fejlődésnek, olyan esküdtszéket, amely többet árt a demokráciának és jobban hazudtolja meg a demokráciát, mint bármi más. * Mert abban a pillanatban, amikor az esküdtszék nem szolgálja a jogrendet, nem szolgálja az anyagi igazság érvényesülését, kétségtelen, hogy a közéletben és a tömegben averzióval fog fogadtatni és a demokratikus fejlődés igyekezni fog megszabadulni attól az intézménytől, mely az anyagi jogszolgáltatás útjában áll. Szerintem itt jelszavakkal dolgozunk, az érdem pedig nem a jelszóban, hanem máshol van elhelyezve. Miért kutatják az esküdtszéket? Itt rá akarok mutatni a jogfejlődésre. Hiszen az esküdtszék, mint a jogfejlődésnek végső konklúziója csak az angol jogban ismeretes. Én organikus jogfejlődésről beszélek, organikus jogfejlődésként csak az angol jogban van, ez vitán felül áll, mert az angol jogban már 1154-ben mutatkozik az esküdtszék a földosztásoknál és az anyagi jog kérdésében a földek tekintetében a királysággal szemben. Mint organikus jogfejlődés egyedül az angol jogban van. Majd bizonyitékokat és argumentumokat fogok szolgáltatni. Angliában kétségkivül jogfejlődés, mert mint mondottam, már a XII. században ott van. Miből keletkezett az angol jogban az esküdtszék í Az angol jogban az esküdtszék a királyság és a nép közötti harc szüleménye volt. A királysággal hadakozott a nép, különösen amikor idegen dinasztiákból való királyok kerültek Anglia trónjára. Akkor hadakozott a nép és saját érdekét akarta érvényesíteni a királysággal szemben. A királyság és a nép közötti állandó hadakozásnak eredménye volt annak a jognak érvényesítése, hogy a királyi végrehajtó hatalom csak azzal a bűnössel szemben járhat el, akit a népből alakult esküdtszék a királynak kiszolgáltat. Ez ma is az angol alkotmány alapgondolata változatlanul a XII. századtól és az volt a királyság és a nép közötti harc alaptétele is, hogy csak azok felett, akiket a nép kiszolgáltat, gyakorolhatnak a királyi hivatalnokok büntetőjogi hatalmat, vagyis alkalmazhatják a fennálló törvényt. De nemcsak bűnügyekben, hiszen Angliában ma is polgári ügyekben szintén érvényesül az esküdtszék. Az Északamerikai Uniót nem tekinthetem jogfejlődés szempont iából, mert az Északamerikai Unió megalakulásakor átvették mindenestül az angol jogot és az esküdtszék infézményét. Ezért mondottam, hogy ez már nem organikus jogfejlődés, hanem az angol jogból átvett intézmény, amelyet az Északamerikai Unió beültetett a maga területére is. (Gál Jenő : Mint Szent István a kereszténységet!) Majd rátérek erre is. Az Északamerikai^ Unió átvette, ez tehát nem organikus jogfejlődés. Organikus jogfejlődésnek, produktumnak, szellemi kitermelt intézménynek csak az angol jogban mondható. Nézzük a magyar jogfejlődést. A magyar jogfejlődés szempontjából nem állithatom fel ezt a tételt különösen nem a nemzeti királyok korszakára, hogy a nemzet és a király egymással szemben állt volna az igazságszolgáltatás kérdésében. Miért ? Azért, mert a magyar igazságszolgáltatás jogfejlődése, azt mondhatnám, mindig alkotmányos irányban mozgott és a népfenség is érvényesült, mert hiszen a megyékben ott volt a nép, ott volt az önkormányzat és az igazságszolgáltatásra a megye mindig a legerősebb befolyást gyakorolta, tehát ott nem volt szükség a király KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. és nemzet közötti súrlódások biztositékaként előállítani az esküdtszéket, mert a magyar alkotmány Szent Istvántól kezdve önálló jogfejlődés eredménye volt. Nem kell a magna chartához átmennünk, nem kell az angol joghoz átmennünk, ez is magyar érték, amelyre büszke lehet a magyar nemzet és — amit hangoztatni kell — az önálló magyar jogfejlődés szintén az alkotmányosság jegyében állandó Szent Istvántól kezdve és állandó a nemzeti királyok alatt. Voltak kis;intermezzók, de decenniumokat nem tarthatok mértékadónak, ha egy egész intézményt akarok elbírálni. Igenis a magyar jogfejlődés alkotmányos volt és nem volt szükség a királyi hatalom és a nemzet közötti harc szempontjából intézmények behozatalára. Nálunk nem is volt hűbériség, ami szintén nagy különbség, nem voltak hűbérurak, nem volt hűbérjog, itt alkotmányos jog volt Szent Istvántól kezdve és az igazságszolgáltatás térén is érvényesült ez. Mikor és miért jelentkezett ez Deák Ferencnél ? Tessék ezt organikus szempontból nézni. Azért mondottam, hogy az esküdtszéket nem lehet kiszakítani jelszóként, hanem bele kell állitani a jogfejlődés irányába. Amikor a királyi hatalom túlkapásai nyilatkoztak meg, még pedig az osztrák centralizáció szempontjából a megyékkel és a nemzettel szemben, akkor szükségszerű reakcióként mondotta Deák Ferenc, hogy a birói önkény ellen remédiumot kell keresni és akkor fordult ő is az esküdtszék intézménye felé. Az esküdtszék nálunk mint szükségjog jelentkezett ebből a sajátos helyzetből kifolyólag. Amikor a kancellária és egyéb más hatóságok utján a birói eljárás tekintetében aggályok merültek fel, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) hogy az osztrák centralizáló törekvések befolyásolják a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor hirdették őseink az esküdszéket, nem mint organikus fejlődés eredményét, hanem mint szükségjogoc hozták be máshonnan, elsősorban az angol példából. T. i. az angol példát akarták átültetni magyar területre és hivatkoztak az esküdszék intézményére. (Gál Jenő : Soha nem mondotta! — Bródy Ernő: Deák azt mondotta, 1843-ban: szégyenlem, hogy már nyolcvan éve nincs meg az esküdszék intézménye ! — Gál Jenő : Deák Ferene nem volt ellene! — Zaj. — Elnök csenget.) Tessék pontosan utána nézni, hogy mit mondott 1840-ben Deák Ferenc! (Gál Jenő : Fel fogom olvasni) Idézni fogom. 1840-ben Deák Ferenc a birói önkény ellen akart az esküdszék intézményében remédiumot találni. Azért akarta behozni. (Bródy Ernő: Magáért az intézményért! — Gál Jenő: Az 1843-iki javaslatot nem azért csinálta !) 1840ről beszélek, arról beszélek, hogy mit mondott 1840-ben, tessék csak utána nézni beszédének. (Simon András : A független bíróságot akarta pótolni Deák Ferenc! —Gál Jenő: Megteremteni! - Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot köz beszólásokkal zavarni. Wolff Károly : Hiába vitatkozunk azonban ezen. Nézzük az angol vagy a magyar jogfejlődést, Amerikában nem beszélhetünk az esküdtszékről, mint jogfejlődés eredményéről, mert hiszen átvette az angol jogot. Vagy menjünk Franciaországba, Franciaországban a nagy forradalom egyik vívmánya volt, tehát ott, mint a demokrácia érvényesítése jelentkezik, mint a nagy forradalom vívmánya. De még egyszer és utoljára hangsúlyozom, hogy ez nem fontos. Fontos az, hogy az anyagi jog, az igazság érvényesüljön. Mit keresnek az esküdtszék intézményében ? Az igazságszolgáltatás függetlenségét a bírónak esetleges befolyásolhatóságával szemben, amely a felsőbb hatósággal, a királyi hatalommal szemben