Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

"Az országgyűlés képviselőházának 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. 189 Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. rovatot elfogadni 1 (Igen !) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 331.000 pengő. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A bábaképző intézetek műszerfelszerelésének, ágy- és fehérnemű szükségletének pótlására 34-710 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa); 2. rovat. Bábatankönyvek nyomtatására 5.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Ápolási díjak 270.300 P. Elnök : Megszavaztatik Petrovics György jegyző (olvassa): 2. rovat. Internátusi díjak és egyéb bevételek 22.880 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 17. cím. Népnevelési tanfelügyelőségek. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok739.620 P. Frühwirth Mátyás ! Frühwirth Mátyás : T. Képviselőház ! A népművelés a háború után valóban nagy közüggyé vált és az az út, amelyen a kultuszminister ur elindult, valóban a leghelyesebb és a legcélravezetőbb abban a tekintetben, hogy a népművelés valóban egészen nemzeti üggyé váljék, Legyen szabad rámutatnom arra, hogy mig egyes városokban kiváló tudósaink élnek, a városoktól alig pár kilométerre az analfabéták egész serege él. Másrészt Tatjuk azt is, hogy kiváló orvosaink élnek a városokban, világhírű orvosok és öt kilométerrel tovább a városoktól pókhálókkal gyógyítják az emberek sebeit. Látjuk azt is, hogy vannak kiváló nagy főiskoláink, van állategészségügyi főiskolánk és öt kilométerre a várostól az egyszerű földmives ember az állatot trágyával és egyébb dolgokkal gyógyítja. Ezek nagy differenciák, amelyek azonnal szembeötlenek és ezekből látjuk, hogy a népművelés terén súlyos hibák történtek a múltban. Egyik oldalon látjuk a műveltség óriási feltornyosulását, a másik oldalon pedig a műveletlenséget és a tájékozatlanságot. Népművelésünknek az kell, hogy célja legyen, hogy ezt a tudást megossza az egész nemzet egyedei között, mert csak az a művelt ország, ahol minden ember lehetőleg annyit tud, hogy a nemzetnek tényleg hasznos tagjává lehessen. Ezeket a differenciákat csak nagyon alapos népműveléssel lehet eloszlatni. A. testgyakorlatok már a népművelés szolgálatába állitották. Valóban, a testgyakorlást, a sport egyik eszköz arra, hogy nagy tömegeket lehessen megmozgatni A sporttal százezreket lehet megmozgatni, hiszen látjuk, hogy a football-meccseken 60—70.000 ember vesz részt, sőt külföldön előfordul, hogy 500.000 ember vesz részt ilyen sportünnepségen. De van egy másik tényező is, a vallás, ezzel is rendkívül nagy tömegeket lehet megmozgatni. Van azután egy harmadik tényező is : a dal, a zene, megint egy eszköz arra, hogy sok ezer embert lehessen megmozgatni. Szabad legyen rá hivatkoznom, hogy pl. a Bécsben a nyáron tartandó nemzetközi dalosversenyen 160.000 idegen ember fog részt venni, tehát olyan nagy fölvonulás lesz, amilyent Közép-Európa még nem látott. Vagy legyen szabad hivatkoznom ennek a Csonka- Magyarországnak dalos ügyére, szabad legyen hivatkoznom a Szegeden tartott dalos versenyre, ahol nem kevesebb, mint 6500 dalos gyűlt össze. Különböző társadalmi állású emberek, az egyszerű munkásembertŐl kezdve az állami főtisztviselőig minden társadalmi osztályból rengeteg ember vett részt a dalnak ez ünnepén. Arra kérem a t. kultuszminister urat, hogy a népművelés keretében a népművelés egyik eszközévé tegye magát a dalos-ügyet. Nem elég csak testgyakorlásra tanítani az embereket, a leventéket. Nagyon helyes ez fegyelem szempontjából, rendkiyül lényeges, de kell, hogy a falusi nép művelésébe belekapcsoljuk a dalos-ügyet is. A minister urnák módjában lesz az iskolán kívüli népoktatást megszervezni, ami kell, hogy a végcélja legyen a népművelés megszervezésének, hogy amit az emberek nem tudtak elsajátítani a népiskolákban, azt később felnőtt korukban legyen módjukban elsajátítani. Ebben a tekintetben pedig a dal elsőrangú fontosságú. A dalárda magában rendkívül nagy fegyelmi eszköz, amikor az emberek megtanulják egymástól a fegyelmet, de másrészt megvan a nagy lehetősége a szociális ellentétek elsimításának is. Magam együtt élek egy nagy dalosszövetségben nem kevesebb, mint húszezer emberrel, és látom élénk példáit annak, hogy a dalárdákban az egyszerű munkás-, iparosember mellett ott van az állami főtisztviselő, ott az emberek megtanulják egymást tisztelni, becsülni. Ez tehát a szociális ellentétek elsimításának egyik legalkalmasabb eszköze. De mig egyes nemzetek különösen nagy súlyt helyeznek erre, nálunk a dalos-ügy a múltban sajnos, nagyon másodrendű dolog volt, tisztán társadalmi feladattá vált. Tudom nagyon jól és meg vagyok győződve — látom a kultuszminister ur nagyszabású beszédéből is — hogy ő a magyar dalnak nagyobb szerepet akar juttatni a jövőben, mint amilyen szerep jutott annak a múltban. Valóban köszönöm ezt az igen t. minister árnak a húszezer dalos nevében is, akik elfogadták kongresszusukon az én indítványomra azt a kérelmet, amelyet a minister úrhoz intézek az ő nevükben, hogy a kultuszkormány fordítson nagyobb gondot a dalos-ügyre, mert ugy érezzük, hogy nemzeti nevelésünk egyik igen jelentékeny tényezőjéről van itt szó. Kérem tehát a minister urat, hogy intézkedéseiben a népművelésnek nagyobb szerepet jutasson a jövőben a dalos-ügynek. Tisztelettel kérem ezeknek a gondolatoknak a szives figyelembe vételét. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Temesváry Imre ! Temesváry Imre: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel az idő előrehaladott voltára, csak egy pár percre veszem igénybe a t. Ház szives figyelmét. Ahogy itt a költségvetést lapozgatom, szemembe tűnt, hogy a tanfelügyelők közül a státuszrendezés óta az V. fizetési rangosztályban valóságban nincs benn senki. Van ugyan négy tanfelügyelő az V. fizetési rangosztályban, de ennek csak B. csoportjában. Nem tartom összeegyeztethetőnek az osztó igazsággal, hogy amikor a tanfelügyelők felettes hatóságai a tanítóképző tanároknak, akik közül egyesek az V. rangosztályban vannak, ugyanakkor ezek a tanfelügyelők csak a VI. fizetési rangosztályig vihetik fel. De más szempontot is figyelembe kell venni A tanfelügyelő tagja a közigazgatási bizottságnak is, amelynek tagja az V. fizetési rangosztályban levő pénzügyigazgató, az államépitészeti hivatali főnök, az alispán. (F. Szabó Géza : Nem mindegyik. Az alispán a VI. fizetési rangosztályban kezdi! — Györki Imre : Pedig elég volna a XI. fizetési osztályon kezdeni. — F. Szabó Géza: Nem ért ahhoz a képviselő ur ! — Györki Imre : Dehogy nem ! Jobban, mint a képviselő ur ! — F. Szabó Géza : Fel se tud oda tekinteni ! — Zaj.) Igazat adok t. képviselőtársamnak, de megjegyzem, hogy a tanfelügyelői kar a IX. fizetési rangosztály hói jut a VI. fizetési rangosztályig. Az alispánok is ugy vannak, hogy nem mindenki 28*