Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

~Àz országgyűlés képviselőházának 1 Ez tehát a dolog fejlődéstörténete. Kiindultunk az ismétlő iskolai gondolatból, ami mindenesetre pedagógiailag primitívebb dolog volt, eljutottunk a továbbképző iskolához, amely kezdetben általános volt, eljutottunk azután a mezőgazdasági továbbképzéshez, ahol azonban ugyanaz a néptanító dolgozott, aki a mindennapi népiskolában és igy szakember a szó igazi értelmében nem is lehetett. Ezeknek a hiányoknak felismerése vezetett azután bennünket az önálló szaktanitós mezőgazdasági népiskolához. így állunk most és ennél a momentumnál szeretnék belenyúlni a dologba. Mindenesetre ez egy momentum, amely a kérdést elég nehézzé teszi. Miért? Azért mert most vagyunk mi, mint említettem, azon a ponton, hogy végre gondolhatunk a nyolcéves mindennapi népiskolának tizévi átmeneti idő alatt történő behozatalára. Ha ezt meg tudjuk csinálni, akkor más helyzet áll elő, mert akkor az elemiiskolákban, tehát a négy alsó évfolyamban, közismereti tárgyakat, hogy ugy mondjam egy teoretikus alapvetést fogunk adni Írásból, olvasásból és számolásból és akkor jön a V-VIII-ig a mindennapi felépítmény, ahol már fejlettebb intellektusu gyermekkel van dolgunk, ahol tehát a szakismereteket is be lehet hozni a mindennapi népiskolába és ebben az esetben nem fogunk többet heti 5—7 órával bajlódni, hanem normális 24 órai heti óraszámmal, ahol lehet valamit produkálni. Számottevő eredményeket, tehát^ olyanokat, amelyeknek igazán komoly a paedagógiai értékük, akkor fogunk elérni, ha elérünk Isten segítségével ahhoz a 8 éves mindennapi népiskolához, amikor azután ez felemészt két évet az ismétlő iskolai tankötelezettségből, amely ma a 13—14—15 életévben levőkre vonatkozik. De ha jövünk a nyolcéves népiskolával, akkor a 10—11—12-13, sőt 14 életévben levőket be kell, hogy vonjam a mindennapi népiskolába (Ugy van ! jobbfelől.) és akkor az ismétlő iskola idejét egy kissé kijebb kell tolni, ami mindenesetre nagy reform lesz, mert már igen munkaképes korban lévő ifjúság foglalkoztatásáról lesz szó, ahol megint a megélhetési kérdések fognak a kérdésbe belejátszani. Ebben a stádiumban van tehát a dolog. Átmeneti momentumot élünk, amikor körülbelül majd a mindennapi népiskolának kell tökéletesebb alakban átvennie azt a munkát, amelyet ma az önálló szaktanitós mezőgazdasági népiskolák látnak el. De akkor is szükség lesz rájuk, és ha épitjük ezeket az iskolákat, nem tesszük alaptalanul, (Ugy van! Ugy van!) mert a gazdasági szaktárgyakat a jövőben sem lehet tanítani gyakorlóterület és egy kis mintagazdaság nélkül, tehát nem forog fenn az a veszedelem, hogy most kiépitünk egy iskolafajt, amely később az épületeivel és felszereléseivel együtt feleslegessé válik, — ellenkezőleg. Hozzá kell tehát látnunk ehhez a munkához és tényleg okvetlenül szükséges lesz a szakfelügyeletnek sokkal intenzívebb megszervezése, mint ahogyan a dolgok eddig mentek. Azt hiszem ezzel egészen megvilágítottam a dolog állását ebben a kérdésben. A tervünk az, hogy egyelőre sürgős programmot állítottunk fel azoknak a községeknek és városoknak számára, ahol legalább 500 ismétlő iskolára kötelezett gyermek van, mert ott három tanerőnek egész munkaerejét ki tudjuk használni és nincs az a veszedelem, hogy drága pénzen iskolákat létesítünk, amelyeket nem tudunk benépesíteni, mert ahol egyhelyben legalább 500 mezőgazdasági gyermek van, ott fényesen benépesítjük az iskolát és teljesen nyugodtak lehetünk arról, hogy amit beruházunk, annak gyümölcsét azután az iskolatanitó munkájából meg is látjuk. Ezt a programmot szeretnénk lebonyolítani két-három, mondjuk, négv év alatt. Ha az a megértés állandó marad, amely KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ". ülése 1928 május 8-án, kedden. 187 most, hála a jó Istennek, a kultusztárca iránt mutatkozik, akkor ezt természetesen gyorsabb ütemben csináljuk. (Vargha Gábor: Mindent megszavazunk erre a célra!) Méltóztassék elhinni, hogy mennyiben sikeresek az én tárgyalásaim a pénzügyministeriummal, az az atmoszférától függ. Ha azt hallják az emberre, hogy a kultusztárca túl van dotálva felesleges módon, akkor természetesen ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, de ha a magyar nemzet a célt átlátja és a magyar nemzetnek ez a meggyőződése itt visszhangzik, akkor, igenis, erősebb vagyok és keresztül tudom vinni azt, amire nekünk szükségünk van. Ez pedig, — és azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk, — abszolúte nem luxus, vagy kalács, ez a mindennapi kenyér (Ugy van! jobbfelől.) és pedig a szó szoros értelmében, mert az a gazdasági szaktudás, amelyet ebben az iskolában elsajátítanak, tényleg kenyérré is válik a föld szakszerűbb és intenzivebb megművelése folytán. (Ugy van! jobbfelől.) El vagyok szánva, hogy ezen a téren sokkal erősebben haladok, miután a mindennapi népiskolának legszégyenteljesebb és legégetőbb kérdései nagyrészt megvannak oldva és azt hiszem, ha megajándékoznak bizalmukkal, bizonyos idő múlva számottevő eredményt is tudok felmutatni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. rovatot elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Ház a rovatot elfogadja. Következik a 2, rovat. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat Dologi kiadások 516.371 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 23.642 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 4. rovat. Tanitói tanfolyamokra a mezőgazdasági népiskoláknál 20.000 P, Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 5. rovat. A gyógyítva nevelő iskoláknál alkalmazott tanárjelöltek segélyezésére 21-029 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 6. rovat. Tanoncoktatási általános célokra 23.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 7. rovat. Gyógypedagógiai tudományos társulatok és a siketnémák otthon segélyezésére 1,588 P. Elnök : Megszavaztatik Petrovics György jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Mezőgazdasági iskolák céljaira 55.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Gyógyítva nevelő iskolák céljaira 36.350 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : Beruházások. Mezőgazdasági iskolák céljaira 100.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Mezőgazdasági iskolák bevételei 3400 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Tanonciskolákat fenn nem tartó községektől az 1922 : XII. t. c. 114. §-a alapján befolyó jövedelem 3000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 3. rovat. Gyógyítva nevelő iskolák bevételei 47000 P. Elnök : Megszavaztatik28