Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

Î82 Az országgyűlés hépviselöházanah írókon keresztül kapja mes a pontos, megbíz­ható, preciz anyagot. (Ugy van! Ugy van!) Én a legteljesebb elismeréssel viseltetem a mi képviselőházi gyorsirodánk működése, an­nak szabatossága, megbizhatósága iránt. (Élénk helyeslés. — Felkiáltások: Valameny­nyien. — Malasits Géza: Pénzt, fizetésjavitást adjanak! Az többet ér minden elismerésnél.) Az itt elhangzott közbeszólásra megjegyzem, hogy a legnagyobb mértékben szükségesnek találnám azt is, hogy az ő javadalmuk rende­zése, amely hosszú idő óta megakadt, bekövet­kezzék (Élénk helyeslés.) és meg vagyok róla győződve, hogy a t. Ház a jövő évi költségve­tésben az eziránt felveendő összegeket, amelyek erre szükségesek lesznek, egyértelmű^ helyes­léssel fogja rendelkezésre bocsátani. (Élénk he­lyeslés.) Hogy épen most szólalok fel ebben a tárgy­ban, nemcsak azért tettem, hogy a magam ne­vében és — mivel megbízásom van — a gyors­írótársadalom jelentékeny része nevében és megbízásából kifejezzem köszönetünket a kul­tuszminister urnák azért, hogy nagyvonalú kultúrpolitikájában még a gyorsirás eddig többé-kevésbé negligált ügyének is talált teret, hogy azt felemelte, annak jelentőségét felis­merte, a kezdeményező lépéseket minden irány­ban megtette, hanem felszólaltam azért is, hogy kérjem a minister urat, — összefoglalván az elmondottakat — szíveskedjék következő gyors­írási politikája során kötelezővé tenni a közép­iskolákban a gyorsírás tanítását, felkarolni a tanárképzés ügyét és anyagi támogatásban részesíteni a gyorsirási intézményeket, ame­lyek mindeddig a maguk garasaiból tartják fenn magukat. Ez a lelkes tábor sohasem kért, sohasem kapott anyagi támogatást, a maga megadóztatásából szolgálja azokat a célokat, amelyeket az idealizmus és a hazafiiság elébe írnak, Még egy különleges oka van annak, hogy épen most szólaltam fel. Néhány hónap választ csak el attól, hogy itt az ország fővárosában tartjuk meg a nemzetközi gyorsirókongresz­szust. Ez megtiszteltetés a magyar gyorsírás számára. A külföld látja, hogy itt lüktető gyors­irási. élet van, látja, hogy az egységes magyal­rendszer megállapítása milyen zseniális, mél­tánylásra mennyire érdemes. Súlyt helyeztem arra, hogy azon a kongresszuson hivatkozni le­hessen arra, hogy a magyar Képviselőiházban mindezek szóvátétettek, elismerésre találtak, ezziel tehát az egész külföld előtt a magyar gyorsírói kar és a gyorsirás becsületét bizto­sítjuk. (Élénk helyeslés.) A rovatot egyébként változatlanul elfoga­dom. (Taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Ha senki sincs szólásra feliratkozva, ugy a vitát bezárom. A minister ur kíván szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Képviselőház! Nagy öröm­mel hallgattam és nagy köszönettel veszem az igen t. előttem szóló t. képviselő ur felszólalá­sát azért, mert hiszen olyan kérdést mozgatott meg, amelynek sokkal nagyobb à gyakorlati jelentősége, semmint azt a nagyközönség álta­lában gondolja. Miután általánossá tettünk egy hivatalos gyorsirást, — hogy igy mondjam — a követ­kező lépés mostmár az lenne, hogy annak okta­tását kötelezővé tegyük mindenfajta magyar középfokú intézetben. Azt hiszem, hogy ez el­kerülhetetlenné is vált. A kultúra méreteinek 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. fejlődése folytán olyan mennyiségekkel áll ma szemben az, aki szellemi téren működik, hogy azt az írás eddigi eszközeivel lerögzíteni nem lehet és főleg a modern élet nagy gyorsasága is szükségessé teszi, hogy mindezt a szellemi életnek olyan eszközeivel tudjuk követni, ame­lyek ezzel a gyorsasággal lépést is tartanak. (Ugy van! Ugy van!) Méltóztatnak tudni, hogy e kérdés nehéz­sége a pedagógusok egy részének felfogásában van. Tudniillik a pedagógusok egy számottevő része ugy okoskodik, hogy a középiskola egé­szen sajátos iskolafajta, amely nem öncélú va­lami, amelynek célja csak az, hogy az elmét előkészítse a főiskolai stúdiumra. Nem öncélú iskola, nem nyújt lezárt kört és tulajdonképen a fölébe épülő főiskolai kurzus az, amely vala­kit bizonyos praktikus életcél felé való törek­vésben alkalmassá tesz. Ebbe a koncepcióba természetesen nagyon nehezen fér bele bizo­nyos ilyen ügyességek elsajátítása. Azt hiszem azonban, hogy ezen a téren, mint annyi más téren, elvek a maguk abszolút tisztaságában nem érvényesülhetnek. A gya­korlati élet kompromisszumokat kényszerit ki és meg vagyok győződve, hogy ezen a téren is ki fogja kényszeríteni a maga kompromisszu­mát, mert természetes, hogy a középiskola a jövőre is fölavatásaként azt fogja vallani» hogy a főiskolai tanulmányokra előkészítsen, de nem lehet kitérni mégsem azelől a szükség­let elől, hogy nyújtson az életre hasznos dol­gokat is, mert hiszen különben a szülők állandó ellenmondásával küzködne. Ott, ahol a pedagógusnak sikerült bizonyos abszolút ideálokat feloktrojálni a közoktatási kormányzatra, ott az elvi követelményeknek elég tétetik és ennek mindenesetre megvannak a maga nagy előnyei. Szakadék keletkezik azonban a szülők ós az iskola között, ami ka­tasztrofális. Mert mi az, a szülő 1 ? A szülő nem egy dilettáns valaki, ahogy a pedagógusok egy része feltüntetni szereti. A szülő az az organiz­mus, amelyen keresztül az élet nagy szükségle«­tei beszélnek, hiszen a szülő mindazzal felsze­reltnek óhajtja a maga gyermekét látni, ami ma kétszeresen kell, amikór a létért való küz­delem hasonlíthatatlanul nehezebbé vált, mint Trianon előtt. (Ugy van! Ugy van!) Én tehát meg vagyok győződve arról, hogy a magyar közfelfogásban és a magyar pedagó­gusok felfogásában is megjön az az átalakulás, hogy a gyorsirás kötelező oktatásának rövid idő alatt való behozatala minden nagyobb el­lenérzés nélkül, közhelyeslés mellett megtörtén­hetik. A magam részéről én is azon vagyok, hogy ezt minél előbb keresztülvigyük. (Helyeslés.) Elnök: A rovat meg nem támadtatván, elfo­gadtatik. Következik a második rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 68.564 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 13.866 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Rend­kívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Felsőkeres­kedelmi iskolák épületeinek helyreállítására és azok butor- és tanszerbeli felszerelésének ki­egészítésére és javítására 25.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 15. cím. Szakiskolák és gyógyítva nevelő iskolák. Ki­adás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járan­dóságok 1,950.020 P. Vargha Gábor! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom