Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-166
Î82 Az országgyűlés hépviselöházanah írókon keresztül kapja mes a pontos, megbízható, preciz anyagot. (Ugy van! Ugy van!) Én a legteljesebb elismeréssel viseltetem a mi képviselőházi gyorsirodánk működése, annak szabatossága, megbizhatósága iránt. (Élénk helyeslés. — Felkiáltások: Valamenynyien. — Malasits Géza: Pénzt, fizetésjavitást adjanak! Az többet ér minden elismerésnél.) Az itt elhangzott közbeszólásra megjegyzem, hogy a legnagyobb mértékben szükségesnek találnám azt is, hogy az ő javadalmuk rendezése, amely hosszú idő óta megakadt, bekövetkezzék (Élénk helyeslés.) és meg vagyok róla győződve, hogy a t. Ház a jövő évi költségvetésben az eziránt felveendő összegeket, amelyek erre szükségesek lesznek, egyértelmű^ helyesléssel fogja rendelkezésre bocsátani. (Élénk helyeslés.) Hogy épen most szólalok fel ebben a tárgyban, nemcsak azért tettem, hogy a magam nevében és — mivel megbízásom van — a gyorsírótársadalom jelentékeny része nevében és megbízásából kifejezzem köszönetünket a kultuszminister urnák azért, hogy nagyvonalú kultúrpolitikájában még a gyorsirás eddig többé-kevésbé negligált ügyének is talált teret, hogy azt felemelte, annak jelentőségét felismerte, a kezdeményező lépéseket minden irányban megtette, hanem felszólaltam azért is, hogy kérjem a minister urat, — összefoglalván az elmondottakat — szíveskedjék következő gyorsírási politikája során kötelezővé tenni a középiskolákban a gyorsírás tanítását, felkarolni a tanárképzés ügyét és anyagi támogatásban részesíteni a gyorsirási intézményeket, amelyek mindeddig a maguk garasaiból tartják fenn magukat. Ez a lelkes tábor sohasem kért, sohasem kapott anyagi támogatást, a maga megadóztatásából szolgálja azokat a célokat, amelyeket az idealizmus és a hazafiiság elébe írnak, Még egy különleges oka van annak, hogy épen most szólaltam fel. Néhány hónap választ csak el attól, hogy itt az ország fővárosában tartjuk meg a nemzetközi gyorsirókongreszszust. Ez megtiszteltetés a magyar gyorsírás számára. A külföld látja, hogy itt lüktető gyorsirási. élet van, látja, hogy az egységes magyalrendszer megállapítása milyen zseniális, méltánylásra mennyire érdemes. Súlyt helyeztem arra, hogy azon a kongresszuson hivatkozni lehessen arra, hogy a magyar Képviselőiházban mindezek szóvátétettek, elismerésre találtak, ezziel tehát az egész külföld előtt a magyar gyorsírói kar és a gyorsirás becsületét biztosítjuk. (Élénk helyeslés.) A rovatot egyébként változatlanul elfogadom. (Taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Ha senki sincs szólásra feliratkozva, ugy a vitát bezárom. A minister ur kíván szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Képviselőház! Nagy örömmel hallgattam és nagy köszönettel veszem az igen t. előttem szóló t. képviselő ur felszólalását azért, mert hiszen olyan kérdést mozgatott meg, amelynek sokkal nagyobb à gyakorlati jelentősége, semmint azt a nagyközönség általában gondolja. Miután általánossá tettünk egy hivatalos gyorsirást, — hogy igy mondjam — a következő lépés mostmár az lenne, hogy annak oktatását kötelezővé tegyük mindenfajta magyar középfokú intézetben. Azt hiszem, hogy ez elkerülhetetlenné is vált. A kultúra méreteinek 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. fejlődése folytán olyan mennyiségekkel áll ma szemben az, aki szellemi téren működik, hogy azt az írás eddigi eszközeivel lerögzíteni nem lehet és főleg a modern élet nagy gyorsasága is szükségessé teszi, hogy mindezt a szellemi életnek olyan eszközeivel tudjuk követni, amelyek ezzel a gyorsasággal lépést is tartanak. (Ugy van! Ugy van!) Méltóztatnak tudni, hogy e kérdés nehézsége a pedagógusok egy részének felfogásában van. Tudniillik a pedagógusok egy számottevő része ugy okoskodik, hogy a középiskola egészen sajátos iskolafajta, amely nem öncélú valami, amelynek célja csak az, hogy az elmét előkészítse a főiskolai stúdiumra. Nem öncélú iskola, nem nyújt lezárt kört és tulajdonképen a fölébe épülő főiskolai kurzus az, amely valakit bizonyos praktikus életcél felé való törekvésben alkalmassá tesz. Ebbe a koncepcióba természetesen nagyon nehezen fér bele bizonyos ilyen ügyességek elsajátítása. Azt hiszem azonban, hogy ezen a téren, mint annyi más téren, elvek a maguk abszolút tisztaságában nem érvényesülhetnek. A gyakorlati élet kompromisszumokat kényszerit ki és meg vagyok győződve, hogy ezen a téren is ki fogja kényszeríteni a maga kompromisszumát, mert természetes, hogy a középiskola a jövőre is fölavatásaként azt fogja vallani» hogy a főiskolai tanulmányokra előkészítsen, de nem lehet kitérni mégsem azelől a szükséglet elől, hogy nyújtson az életre hasznos dolgokat is, mert hiszen különben a szülők állandó ellenmondásával küzködne. Ott, ahol a pedagógusnak sikerült bizonyos abszolút ideálokat feloktrojálni a közoktatási kormányzatra, ott az elvi követelményeknek elég tétetik és ennek mindenesetre megvannak a maga nagy előnyei. Szakadék keletkezik azonban a szülők ós az iskola között, ami katasztrofális. Mert mi az, a szülő 1 ? A szülő nem egy dilettáns valaki, ahogy a pedagógusok egy része feltüntetni szereti. A szülő az az organizmus, amelyen keresztül az élet nagy szükségle«tei beszélnek, hiszen a szülő mindazzal felszereltnek óhajtja a maga gyermekét látni, ami ma kétszeresen kell, amikór a létért való küzdelem hasonlíthatatlanul nehezebbé vált, mint Trianon előtt. (Ugy van! Ugy van!) Én tehát meg vagyok győződve arról, hogy a magyar közfelfogásban és a magyar pedagógusok felfogásában is megjön az az átalakulás, hogy a gyorsirás kötelező oktatásának rövid idő alatt való behozatala minden nagyobb ellenérzés nélkül, közhelyeslés mellett megtörténhetik. A magam részéről én is azon vagyok, hogy ezt minél előbb keresztülvigyük. (Helyeslés.) Elnök: A rovat meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a második rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 68.564 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 13.866 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Felsőkereskedelmi iskolák épületeinek helyreállítására és azok butor- és tanszerbeli felszerelésének kiegészítésére és javítására 25.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 15. cím. Szakiskolák és gyógyítva nevelő iskolák. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,950.020 P. Vargha Gábor! *
