Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

176 Âz országgyűlés képviselőházának 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. tet, fel akarták ujitani a római amfiteátrumot, szó volt a Vérmezőről stb. Én azt mondom, hogy mindegy, hogy hová épitik, a lényeg az, hogy lehetőleg a főváros közelébe épitsék, mert nagyon helyesen jegyzi meg cikkében Karafiáth Jenő i. képviselőtársam, hogy a Stadion megépitésének kérdése közlekedési kérdés is, mert minél messzebb megyünk a fővárostól, annál inkább veszít jelentőségéből a Stadion. Arra kérem a kultuszkormányt, hogy a maga sziyóisságával, amellyel céljai elérését szokta munkálni, vegye kezébe ezit a kérdést is. Meg vagyok róla győződve, hogy jövőre már aktiv stádiumba jön a Nemzeti Stadion megépitésének gondolata. Ehhez a tételhez kivánom még megjegyezni, — amit már Borbély-Maczky Emil t. barátom is szóvá tett — hogy az iskolák nem forditanak elég időt tanulóik testi nevelésére. A szellemi munkában elcsigázott ifjúságnak mozgásra, tanulástól elfáradt testének felfrissülésre van szüksége. Változtatni kellene a tanterven, hogy hetenként legalább három óra fordittassék testgyakorlásra. (Helyeslés.) Sürgősnek tartom, hogy már a jövő tanévtől kezdve legalább heti három testnevelési óra állittassék be a középiskolák tanrendjébe. (Usetty Béla: Ehhez tornaterem is kell!) A délelőtti három testnevelési óra a minimum, amellyel az ifjúság egészségügyi, sportszerű nevelését biztosítani kell. Az állami költségvetésben gondoskodásnak kell történnie a tornatermek megfelelő modern felszereléséről is. Már a 6125/1892. számú és a 27.370/894. számú vallás és közoktatásügyi ministeri rendeletekben gondoskodás történt, hogy az iskolák építésénél tornatermet is kell létesíteni, mégis igen sok uj iskola épitésénél nem gondolnak erre. takarékoskodnak, pedig ezzel — nézetem szerint — takarékoskodni nem lehet, mert ha már a testnevelés fel van véve az iskolaprogrammba, akkor a tornateremre épen olyan szükség van, mint a tanitás céljára a tantermekre. Sőt a tornaterem még nem is elegendő, a szabadtéri sportok gyakorlásához szükséges még a játéktér, jól felszerelt sportpálya és uszoda is. A testnevelés megfelelő oktatási tanmenetének biztosítása végett megfelelő a szakfelügyelet kerületi és országos rendezése is szükséges. A kérdés jelenleg ugy oldatott meg, hogy ennek az állami feladatnak teljesítésére a vidékre utazó szakfelügyelők útiköltségeit az országos testnevelési alap fedezi. (Karaftáth Jenő: Lehetetlen állapot!) A szakfelügyeletnek különös gondot kellene fordítania a közel negyvenéves rendszeresitett, nagy testnevelési értékkel biró játékdélutánok pontos és lelkiismeretes betartására. A játékdélutánok költségeiről szintén az állami költségvetésben kellene gondoskodni. (Karaíiáth Jenő: ügy van!) Ezeket a szempontokat ajánlom a kultuszkormány figyelmébe, a tételt egyébként elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Cserkészet segélyezésére 80.000 P. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Erődi-Harrach Tihamér! Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak egészen röviden, pár szóval vagyok bátor ennél a rovatnál a cserkészet ügyét — bár talán feleslegesnek látszik — még fokozottabban a kultuszkormány nagybecsű figyelmébe ajánlani. Végtelen hálásak vagyunk, mert azt láttam privát beszélgetéseim során is. hogy képviselőtársaim legnagyobb része egy véleményen van velünk és nem is tudok olyat, aki ne lenne egy véleményen velünk, aki a cserkészet ügyét és annak^ fontosságát nem ismerné el és a maga részéről a cserkészetnek nem lenne a legmeszszebbmenően hive. (Usetty Béla: Pláne a vasárnapi eredmények után!) Igaza van a t. képviselőtársamnak. Látjuk, hogy a cserkészet rövid fennállása alatt a magyar nemzetnek már eddig is, ama nehéz és sanyarú anyagi viszonyok ellenére is, amelyekből felvergődött, milyen sikereket ért el és a magyar nemzetnek milyen becsületet szerzett. (Ugy van! jobbfelől.) Utalok nyári sikerükre, amikor egy kis válogatott cserkészcsapat kiment Kopenhágába és résztvett a nemzetközi vizi Jamboree-n, olyan helyen, tengeren, amely, sajnos, ezidőszerint, különösen ezeknek a gyermekeknek életében idegen és ismeretlen fogalom volt; kimegy, olyan nemzetekkel viaskodik, mint az angol és a német, vizi nemzetekkel és ezek között döntő győzelmet arat, 12 első^ díjból elvisz 5 első díjat és elviszi a második díjak nagy részét. Ott voltam az ő fogadtatásuknál a Keleti pályaudvaron. Láttam azokat a kipirult arcú, nemzeti érzéstől áthatott fiukat, akik tudták, hogy ők csonka Magyarországot reprezentálták és ennek a kötelességüknek eleget is tettek. T. Képviselőház! Én látom azt, hogy a cserkészetnek milyen óriási jellemnevelő hatása van; s azokban a családokban, higy az én családomban is, ahol cserkész van, azt az átalakulást, azt a jellemfejlődést, amelyen az a gyermek keresztülmegy, mert a cserkészet azokra a tulajdonságokra szoktatja a gyermeket, amelyekre Magyarországon épen a mai mostoha és nehéz viszonyok között szükség van. Az a cserkész becsületes, hűséges, kötelességtudó, emberszerető, igazságos, egyenes, őszinte, amint mondottam, és azonfelül, ami nagyon fontos, kedélye van. Kedély kell a mai nehéz időkben, hogy ezeket a nehéz viszonyokat elviselhessük, hogy ne veszítsük el bizakodásunkat. Az a cserkész nem lát akadályokat, amikor az ő társának segítéséről és embertársának megmentéséről van szó. Épen ezért vagyok bátor a cserkészetnek ezeket a szempontjait kiemelni. Még egypár szót akarok mondani, t. Képviselőház! Tudom, épen a kopenhágai sikerrel kapcsolatban, hosrv ma egy sportsikernek, egy sporteredménynek külföldön sokkal nagyobb hatása van, — ne vegyék tőlem rossznéven a diplomaták — mint nagyon sok diplomata-megmozdulásnak. Amerikában találkoztam például ezzel a szimptomával. NewYorknak van effy nagyon szimpatikus polgármestere, aki annyira szimpatikus, hogyha az utcán megjelenik, az a hidegnek látszó newyorki is megél jenai és megtapsolja; ha az ő neve a mozivásznon megjelenik, akkor szintén örömének és tetszésének ad kifejezést. Mindenki csak a népszerű Jimmy néven nevezi, és amikor egy nagy világlap szimpátia-versenyt rendezett, az első díjat megnyerte az akkori boxbajnok, a második díjat pedig Jimmy Walker polgármester vitte el. így van ez, és örvendetes, hogy a kultusztárca mostani vitájának, ugy az általános, mint részletes vitájának, során kipattant a Ház sportszeretete és látom, hogy mi mind kifejezést adtunk annak a nagy nemzeti elgondolásnak és szimpátiának, amely a sport iránt ben-