Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

"Az országgyűlés képviselőházának 1 el a maga funkcióit. Már annakidején, az 1921, évi LUI. te., a testnevelési törvény 5. §-a rendelkezett arról, hogy a városok és községek játszótereket, fürdőket és uszodákat létesítsenek, s ezzel valósággal megakasztotta magának a sportnak és a testnevelésnek a fejlesztését, mert tudomásul kellett volna birnia arról az illetékeseknek, hogy sem a városok, sem a községek nem rendelkeznek a mai nehéz gazdasági helyzetben olyan eszközökkel, hogy ezeket a játszótereket, uszodákat és fürdőket felállíthassák, nem pediglen azért, mert, amint mondottam, nemcsak háztartási gondjaik vannak, de emellett még nem idegződött be anynyira a szociális nevelésnek ez a kérdése a köztudatba, hogy felfogják, milyen fontos, mily nagyjelentőségű ezen intézmények létrejötte a nemzet jövőjére nézve. Budapest székesfőváros rögtön az első pillanatban kijelölt egy 230 holdas területet sportliget céljaira Nagyrákoson, amely azonban még nincs kellő inveszticiókkal ellátva, pedig ez is szükséges volna. Ilyen sportligeteket kellene létesiteni minden nagyobb _ községnek és városnak közelében, hogy az ifjúság oda mehessen és megszerezhesse a fizikai sporttal járó azt a testi és erkölcsi felfrissülést, amelyet a minister ur is olyan fontonak tart. Előttem szóló Borbély-Macky Emil t. képviselőtársam örömét fejezte ki a felett, hogy az ifjak ma már nem köcsmáznak, hanem elmennek sportolni ezekre a játszóterekre. Magam is boldogult vidéki képviselő koromban örömmel tapasztaltam kerületemben, hogy ezek a régi rossz szokások elmultak és ehelyett az ifjak örömmel hódolnak a sport különféle ágainak. Ebben az irányban kell fejleszteni az ifjúság szellemét és ezzel azt hiszem, a közerkölcsiséget is javitani fogjuk. Ilyen játszóterek t és sportligetek fejlesztését már Mária Terézia királyülik is sürgette a Eatio Educationishan és szükségesnek tartotta ilyen intézmény léte-' sitését olyan formában, hogy az iskolák közelében kisebb játszóteret, a városok közelében pedig fás helyeken nagyobb ilyen játszótereket létesítsenek. Ezeket kívánta jobban kifejleszteni az 1899-ben kiadott 40.490. számú kultuszmimisteri leirat is, amely szorgalmazza ezek megvalósítását és azt hiszem, hogy most már eljutotttunk ahhoz a stádiumhoz, hogy ezek a ligetek és terek tényleg megvalósíttassanak. Több képviselőtársam beszélt itt a nemzeti stadion problémájáról és többen megemlékeztek arról a vitáról is, amely a napilapok hasábjain ezzel a kérdéssel kapcsolatban felmerült. Karafiáth Jenő t. képviselőtársam a Vérmezőt ajánlotta erre a célra, Gömbös Gyula képviselőtársunk a dunai szigetek egyikét, szó volt arról is, hogy a lágymányosi területen létesíttessék, de ez a megoldás tárgytalanná vált, mert a kultuszminister ur programmjában ezen a területen egy uj egyetemi város kiépítése szerepel. Én azt mondom: mindegy akárhol, de minél előbb meg legyen, mert nagy szükség van arra, hogy legyen egy sporthelyünk, ahol nemzetközi nagy sporteseményeket is meg lehet majd rendezni. Egyébként is a sport fejlesztése nemcsak magyar nemzeti szempontból bír érdekkel hanem ez aíz egész világ figyelmét is különösen ide terelheti, nemzetközi vonatkozásokban is fontos tehát, hogy ez a kérdés minél előbb megoldassék, (Helyeslés.] Azt veszem észre, hogy a t. kultuszminister ür még mindig nem látja bizonyos vonatikozásokban. hogy intézményesen, tisztán, mit jelent ez a kérdés. Itt ugyanis nem elég, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. • ï6. ülése 1928 május 8-án, kedden. 171 ezeket a kivánalmakiat hangsúlyozzuk, hanem valahog-yan a testnevelés pedagógiáját is ki kell mélyitenünk megfelelő testnevelési tanárok kiképzésével. Ennek költségeiről gondoskodnunk kell, hogy a tanárok megfelelő fizetés mellett végezzék a maguk feladatát. Épen ebből <a szempontból felhívom az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy megfelelő szakirodalom megteremtésével és könyvtárak létesítésével is szolgálja az ügyet. Amennyire ez a rövid idő módot adott nekem, nagy kontúrokban megrajzoltam a testnevelés problémáit, amihez csak annyit teszek hozzá, hogy ezeket a szétágazó kérdéseket öszszefoglaló programmal kell jönni az ország elé, hogy ez az egész kérdés intézményesen megtárgyaltassék. Azt az összeget pedig, amely itt be van állítva, kevésnek tartom főképen minálunk, ahol a közegészségügyi viszonyok valóban rosszak. Hiszen az iskolán keresztül is meg lehet javitani a közegyészségügyet és ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a gyermekek minél több levegőt kaphassanak, minél több szabad mozgást végezzenek, hogy uj felfrissült generáció állhasson a nemzeti feladatok szolgálatába. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Az államtitkár ur a minister ur képviseletében óhajt szólani. Petri Pál államtitkár: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy előbb arra a kérdésre nyilatkozzam, amelyet Pakots t. képviselőtársam megemlített, hogy tudniillik az állam túlságosan a. társadalomra akarja áthárítani a testnevelés nagy problémájának megoldását, részben pedig a községeket terheli ezzel. Én arra kérem a t. Házat, ne méltóztassék ezt a költségvetési tételt véglegesnek tekinteni. (Helyeslés.) A 12. címnél csak egy szerény összeg van a kultusztárca költségvetésébe beállítva; ez csak kezdet, (Helyeslés.) amelyet évről-évre szisztematikusan fejleszteni kívánunk, és azt hiszem, már a jövő költségvetésben is tetemesen nagyobb összeget fogunk erre a célra beállítani. (Helyeslés.) Amint tehát a tétel emelkedni fog, akkor ezeknek a céloknak intenzivebb támogatása is könnyebben lesz lehetséges. Meg akarom azonban emliteni, hogy az állam, jelenlegi pénzügyi helyzetében, mindent magára nem vállalhat. Azt, amit külföldön részben a kommunitások, részben egyesek viselnek, nekünk is igyekeznünk kell ugy elvégeznünk, r hogy ezeknek áldozatkészsége is igénybevétessék. Hogy egyebet ne t említsek, Németországban a stadionnak jó részét — ezeknek talán mindegyikét, — a kommunitások, hozták létre és a frankfurti óriási, 50 holdas stadiont is az ottani magisztrátus áldozatkészsége teremtette meg. (Egy hang a baloldalon: Gazdagabbak mint mi!) Gazdagabbak mint mi. de az állam is gazdagabb, mint a mienk. (Zaj bal felől. — Pakots József: Az állam itt gazdag, de a nép szegény!) Én azt hiszem, itt is tovább mehetünk és a jövő költségvetési tételben f ha nem is a rendes, de az átmeneti kiadásoknál a stadion épitésére is nagyobb összeget fogunk fordítani, ami az intézmény létesítését biztosithatja. Arról, hogy hol legyen a stadion, ennél a rovatnál nem nyilatkozhatom, osztozom azonban abban a véleményben, hogy a fontos az, hogy gyorsan és megfelelően legyen az megteremtve. Hogy hol legyen a stadion, az részletkérdés. 26