Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-165
Az országgyűlés képviselőházának 165. ülése 1928. évi május hó 4-én, pénteken, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — 1928/29. évi állami költségvetés részletes tárgyalása — A vallás- és közoktatásügyi tárca. Felszólaltak: Farkas Elemér, gr. Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi minister, Kóthly Anna, Petrovácz Gyula, Gömbös Gyula, Bleyer Jakab, Strausz István, Kóesán Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesitése. A kormány résééről jelen vannak : Bud János, gr. Klebelsberg Kunó. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig: Fitz Arthur jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház »Ai Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről« szóló törvényjavaslat címét, valamint az 1—13. és a 15—19. §-ait a Képviselőház, szövegezésében magáévá tette. A törvényjavaslat 14. §-át azonban nem a Képviselőház szövegezésében, hanem a Felsőház közjogi, törvénykezési és közigazgatási bizottságainak javaslata értelmében fogadta el, s a törvényjavaslatnak a Felsőház által megváltoztatott 14. §-át ujabb tárgyalás és hozzájárulás céljából — jegyzőkönyvi kivonat kapcsán — a Képviselőházhoz átküldi. , A Ház a bejelentést tudomásul veszi, a törvényjavaslatnak a Felsőház által megváltoztatott 14. %-kt pedig ujabb tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi és a közigazgatási bizottságoknak adja ki, mint amely bizottságok annakidején a szóban levő törvényjavaslatot tárgyalták. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a vallás- és közoktatásügyi tárca átalános vitájának folytatása. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Farkas Elemér! Farkas Elemér: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak a magunk történelmének, hanem az egyetemes történelemnek is legérdekesebb problémája az,, hogy mik voltak azok az erkölcsi erőforrások, azok a nemzetfentartó ösztönök, amelyek nemzetünket ezeréves történelmié folyamán arra ösztönözték, hogy nemzeti életéhez és ideáljaihoz mindig ragaszkodjék. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. Mai lesújtott, tönkretett helyzetünkben igen sok tanulságot nyújt ennek a problémának kutatása, mert ezek az erkölcsi erőforrások, ezek a nemzetfentartó ösztönök voltak azok, amelyeknek köszönhető, hogy ez a harcoló és áldozó magyar erő sem a török megszállás ádáz küzdelmeiben a nyugati kultúra védelmében» sem pedig függetlenségéért vivott harcaiban még a magyar pártoskodás átkától is sújtottan soha szét nem morzsolódott. Ez az erkölcsi erőforrás, ez a nemzetfentartó ösztön, amely ugyan a nemzet egyéb erényeinek segítsége nélkül önmagában véve elegendő nem lett volna: a kultúra szeretete és a művelődés gondolata. Kétszeresen fontos ennek a problémának kutatása ma, amikor egyrészt minden eszközt meg kell ragadnunk, amely a nemzetépités céljait szolgálja, másrészt pedig, amikor azt látjuk, hogy még: a konzervatív politika prominens egyéniségei is — gondolok itt Wolff Károly igen t. képviselőtársamra — igen gyakran kétségbevonják ezeknek a kulturális problémáknak óriási fontosságát és a ma feladatainak sorrendjében hajlandók azt a második helyre szorítani. (Egy hang jobbfelől; A legelső!) A kultúra és a magyarság érdeke egy. Ebből indult ki történelmünk minden mozzanata, minden talpraállásunk történelmünk folyamán és minden fázisa annak a küzdelemnek, amelyet fajunk fentartása érdekében folytattunk. Valahányszor a kultúra és a nemzeti szellem eltávolodott egymástól, mindig lejebb csúsztunk azon a lejtőn, amelynek végén ott állott az a sir, amelynek annyiszor széléhez jutottunk. Történelmünk példái mutatják, hogy a kultúra és a nemzeti szellem kapcsolata milyen erős szerepet játszott nemzetünk életében. Corvin Mátyás, Bethlen Gábor és a Rákócziak korában látjuk ennek a kapcsolatnak leggyönyörűbb példáit. A magyarság érvényesüljön a kultúra fejlődése által, a kultúra pedig fejlődjék a magyarság ereje által: volt ezen kor politikájának vezér eszme je. Viszont a kultúra ereje a magyarság érdekében, a magyarság pedig a kultúra szolgálatában: volt a vezérgondolata annak a politikának is, amelyet Széchenyi szellemében megtestesülve annyiszor emlegetünk áldva. Történelmünk ezen példái mutatják, hogy 16