Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-155
56 Az országgyűlés képviselőházának irányzott 9200 pengő 20 pengővel kevesebb, mint a múlt évben volt. A 2. cím alá tartozik a külföldi szolgálat. Mint már emiitettem, a külföldi szolgálat rendes kiadásainál, a személyi járandóságoknál, azáltal, hogy a múlt évben két követséget állítottunk fel, elég lényeges emelkedést találunk. A folyó költségvetési évben elő van irányozva 4,483.907 pengő, vagyis 564.688 pengővel több, mint a múlt esztendőben. Ennek megfelelően természetesen ia dologi kiadásoknál is emelkedés mutatkozik, amennyiben a dologi kiadásokra a folyó költségvetési évben 950.000 pengő irányoztatótt elő, vagyis 301.952 pengővel több, mint a múlt esztendőben. Ugyancsak emelkedést találunk a Nemzetközi Dunabizottságnál való képviseletünkkel összefüggő kiadásoknál is, ahol ä többlet 6508 pengőt tesz ki, miután a Dunabizottsági (magyar képviselőinek illetménye a múlt évben megfelelően rendeztetett- A kiküldetési és átköltözési költségekatapasztalatoknak megfelelően ugyancsak magasabb összegben — 69.514 pengővel magasabb, mint a múlt évben* — tehát 415.000 pengőben állapíttattak m&g. A külföldi hírszolgálat költségeinél beállított 689.000 pengő 19.270 pengővel több, mint a múlt évi. Ezt a tételt mag*am részéről ugyancsak csekélységnek tartom, mert a hírszolgálat költségeire lényegesen magasabb összeg volna szükséges. A többi kiadási tételek nagyrészt változatlanok. A 7. rovat alá tartoznak a külföldi konferenciák költségei, ahol a tapasztalatoknak megfelelően az előirányzatot húszezer pengővel magasabb összegben, vagyis 54.000 pengőben kellett megállapítani. A rendkívüli kiadátsoknál a tételek nagyrészt a múlt évi keretek között mozognak. A 2. rovatnál találunk egy 13.480 pengős több leteti, amely, az u.i követségek berendezéseinek kiegészítésére szolgál. A követségi épületek tatarozására felvétetett 16.000 pengő s ez olyan csekély összeg, amelynek szükségességét nem szükséges részletesebben indokolni. A beruh ázásoknál a ,mult évben az angorai követség felépítésére megszavazott 198.360 pengő kevésnek bizonyulván, még további 20.000 pengő beállítása vált szükségessé. Mint már említettem volt, a tárcabevételek a múlt évivel szemben 380.000 pengővel szintén emelkedést mutatnak. Végül a harmadik cím alá tartozik a nyugellátások tétele, ahol magasabb rangú tisztviselők nyugdíjzása folytán ugyancsak találunk 97.740 pengő többletet. Ezekben voltam bátor a külügyi tárca költségvetését nagyjában ismertetni. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Őszinte sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy teljes mértékben elfogadjam Görgey t. képviselőtársam okfejtését. Különösen szembe kell, hogy helyezkedjem azzal az argumentációval, hogy a Képviselőház es az Országgyűlés plénuma tulaj donképen külpolitikai kérdésékkel ne foglalkozzék, illetőleg az előadónak felesleges ezekkel foglalkozni már csak azért is, miután különböző fórumok előtt, igy különöskép a külügyi bizottság előtt is, tág tere nyilik á képviselőknek arra, hogy külpolitikai kérdéseket megvitassa, nak. Aki ismeri a külügyi bizottság szervezetét és a házszabályokat, az tudja, hogy az zárt testület, amely egyfelől a legbizalmasabban 155. ülése 1928 április 18-án, szerdán. tanácskozik, másfelől nem is nyújthat alkalmat arra, hogy az ott lefolyt tárgyalásokat egész terjedelmükben a nyilvánossággal közöljék. De eltekintve ettől, a'zt hiszem, a legilletékesebb helyről, a kormány részéről konstatáltatott épen a külügyi bizottságban — talán nem követek el azzal indiszkréciót, ha azt újra kiemelem, — hogy örömmel látják, ha a magyar országgyűlés és a magyar közvélemény mind gyakrabban és mind kimerítőbben foglalkozik külpolitikai kérdésekkel és igy ránevelődik arra, hogy a külügyi kérdésekben tájékozottságot szerezzen, hogy igy a kellő pillanatban megfelelő súllyal foglalhasson állást. Valóban, erre rendkívüli szükség is van. Aki ismeri Magyarországnak közelmúltját, aki tudja, hogy hosszú évtizedeken keresztül és különösen a legnehezebb szituációkban nem volt abban a helyzetben a magyar országgyűlés, hogy közvetlenül hallassa szavát külpolitikai kérdésekben, az nagyon jól tudja, hogy generációk nőttek fel generációk után, amelyek teljesen távol maradtak a külpolitikai kérdésekkel való foglalkozástól. Ez terra incognita, idegen matéria maradt számukra, amelyet csak most, függetlenségünk bekövetkezésekor kellett újra elsajátítani. Épen ezért én egyáltalán nem tartomi feleslegesnek, hogyha azoin ritka alkalanakkor, amelyek adódnak, mint például a» külügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával, a magyar országgyűlés^ általánosságban is f oglalko,zik külpolitikai kérdésekkel. & akkor ne vésve ezt rossznéven az az igen tisztelt képviselőtársam, aki ugyancsak a külügyi bizottság egyik elmúlt ülésén felhánytorgatta, hogy minek foiglalkoznaik képviselők akár a külügyi bizottságban, aíkár a pléinumiban! nagy külpolitikai kérdésekkel és olyan vonatkozásokkal, amelyeik az első pillanatban talán nemi függnek össze' a m'igyar kérdésekkel. Ilyennek Mix siziotit például a külügyi tárca mulfc évi költségvetéséinek tárgyalásánál az angol politikának és az angol politikáinak a szoivjetpolitlka ellen irányuló állás foglalásának ebben 1 a Házban való tárgyalása. Pedig, aki közelebbről nézi a kérdést mindjárt látja, hogy almiak az angol irányzatnak például, amely frontot akar alakítani Ázsiában és Európában is a szíolvjetr uraloini: ellen, igen malgyjelentőségü befolyása volt és ha folytatódhatott volna, igen nagy befolyással lehetett volna a magyar politika kialakulásánál A keleteurópai helyzetnek újraalakulása ugyanis lényegesen attól függött volna* hogyha valóra váltották volna az angol politikai körök azokat a törekvéseket, hogy miképen képes az angol birodalom a maga politikáiának szolgálatába állítani a keleteurópai álLaanokat. T. Képviselőház! Sokiait beszélünk és léptennyomon konstatáljuk azt a nagy? bizonytalanságot, amely Kelet-Európa politikájában mutatkozik. Meg kell azonban állapítanunk e bizonytalanság ellenére is, hogy már is mutatkoznaiK bizonyos kontúrjai egy újonnan kialakuló külpolitikának. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ezek az ujannlan kialakuló kointurjai ennek a külpolitikának főképen az eddigi fnalncia sKupremáciátnak ellensúlyozására irányulnak. Nem. kell bővebben kiemelnem, hogy a hábotru befejezésekor Franciaország rátette KeletEurópára a kezét és a kis entente megalapításával és Lengyelországnak saját érdekszférájába való bevonásával olyan vezető szerepet
