Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

•À* országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1928 május 1-én, kedden. 427 Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 7. rovat. Az állatorvosi főiskolának és gazdasági akadémiáknak tudományos eszközökkel való felszerelésére 230.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 8. rovat. Az iskolai tangazdaságok részére mezőgazdasági gépek és tenyészállatok beszerzésére 80.000 P. Elnök; Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Tandíjakból és leiratáéi díjakból 66.570 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző: (olvassa): 2. rovat. Termények és állatok értékesítéséből 628.540 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Élelmezési díjaikból és vegyesekből 189.140 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 1. cím. Vízügyi műszaki szolgálat. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,231.722 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 131.244 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Kiküldetési és átk öltözködési ikiöltségek 450.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 4. rovat. Viziépitmények és vontató utak fentartására és hajózási akadályok eltávolítására 239.120 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 5. rovat. Partomlások meggátlására és vizmosások megkötésére 10.302 P. Melczer László! Melczer László: T. Képviselőház! Ennél a rovatnál kevésnek találom ezt a 10.302 pengőt, mert a partomlások sok esetben nagyon sürgős segítséget igényelnek. Sajnos, a Felvidéken — Borsod, Gömör, Zemplén és Abauj vármegyéket képviselem — két nagyobb folyó, a Sajó és a Hernád szeszélyes és gyors folyásával kigyószerüen kanyarodik össze-vissza s miután mindkettő talaja meglehetősen kavicsos, nagy partomlásokat okoz. Az egyes községek közelébe kerül a folyók sodra, úgyhogy a községek házait veszélyeztetik. Kerületemben a legjobban veszélyeztetett helyek Nagycséos, Kiscsecs, Sajóőrös, Alsópetri és Ónod, ahol egészen egyes házak faláig terjednek már a partomlások. Ezek mind szegény zsellérházak, majdnem a beomlás előtt állanak, és ha gyors segély nem jön, egész családok koldusbotra jutnak. Ezeknek a partomlásoknak gyors bekötése volna szükséges. Nem kellene mindjárt drága mérnöki alkotásokhoz folyamodni, hanem egy régen bevált gyakorlati megoldást lehetne megvalósítani, ez pedig az egyszerű karórerudszerrel való védekezés. Nem untatom ezzel a t. Házat hosszasabban, csak röviden rámutathatok egy a múltban megtörtént esetre, amely erősen alátámaszthatná állításomat. (Halljuk! Halljuk!) A Tiszamelléki Társulatnak tagja volt édesapám, néhai Melczer Gyula, aki miután Tiszaszederkénynél a Tisza nagyon erősen közeledett a töltéshez, felkérte a Társulatot, hogy ott sürgősen intézkedjenek, ha el akarják kerülni a töltés bellebbezését, ami sokkal nagyobb költségbe kerül. Fel is ajánlotta ennek a dolognak megszerkesztésére saját tapasztalatai alapján készitett gátrendszerét, amelyen természetesen a mérnökök mosolyogtak és nem tartották elegendőnek arra a részre. Beadtak a mérnökök egy kőgát készítésére kétszázezerkoronás költségvetést, ami akkor nagy pénz volt. Miután a veszélyeztetett helynél két helyen kellett gátat építeni, édesapám azt az ajánlatot tette a Társulatnak, készitsék el a mérnök urak a fogatat az egyik részen, a másikon ő saját rendszere szerint 6000 koronáért megcsinálja a gátat. A Társulat belement, mind a két gát elkészült. Jött a következő évben egy igen nagy áradás. Nem tudom mi okból, de tény az, hogy a kőgátat teljesen elvitte, úgyhogy kő alig maradt a helyén, viszont az édesapám gátja ma is ott áll, azon erdő nőtt és azóta sem bontott el azon a részen a Tisza egy darabot sem. így volna ez itt a Sajónál is, ezeknél a partbontásoknál. Nem kell oda semmi egyéb, mint karó, rőzse, egy kis szalma és kavics. A kavicsot maga a Sajó hozza és bőven szállítja. A rózsákét és a karókat olcsón adhatnák az illető faluk határában levő vallásalapitványi erdőségek, a szalmát és a munkát pedig szívesen adnák a község, ahol ilyen veszélyeztetett helyek vannak. Egyszerűen végig simán be kell karózni az illető helyeket, bekötni a partba, kaviccsal a szalmás rőzsét jól lenyomni, s mint egy engedelmes gyermek fog a viz ezeken a részeken elsiklani és soha többet azt a partot nem fogja megbontani, ha az rendesen be van kötve. Ez igen olcsó eljárás és egészen biztos. Én már ezzel két év ófta zaklatom a t, földmivelésügyi minister urat, de kénytelen vagyok ezt tenni, mivel ezeknek a szegény embereknek a házai veszélyeztetve vannak. Az idén is csak az volt a szerencse, hogy nem volt nagyobb árviz, mert különben egynéhány ház bizony bedőlt volna. Ugy hallom, hogy a kirendeltség ezeiken a helyeken kőgáttal akar megint védekezni. Attól félek, hogy ez megint nem fog beválni, amellett nagyon is drága s megint elhúzódnék az építés és elmaradván a gyorssegély, nem lehet tudni, mi következik. Jöhet egy esős idő s egy áradás, mert most gyorsabban kapjuk az áradásokat, miután kedves szomszédaink a felső erdőrészeket kiirtották, s nagyon félő, hogy egy ilyen áradás ezeknek a szegény embereknek a házait esetleg elviszi. Nagyon kérem tehát a mélyen t. földmivelésügyi minister urat, hogy miután a részletes tárgyalásnál határozati javaslatot nem lehet beadni, legalább szóval nyugtassa meg községeimet, hogy a jövő évi költségvetésbe a Sajó és a Hernád szabályozását is okvetlenül fel méltóztatik venni, hogy ezek a szegény emberek végre nyugodtan alhassanak. De mindenesetre ezt a 10.000 pengőt — talán más rovatból, a minister ur mindenesetre fogja tudni honnan — fel kell emelni, mert legalább 50—60 ezer pengőbe fog belekerülni az a gyors segély, amely már is szükséges, amellyel, mint mondottam, ezeket a partbeomlásokat meg lehet kötni, hogy ezeknek a szegény embereknek a házai megvédelmezhetők legyenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister! T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Amint már az imént többször r ismételtem, a címtől eltérőleg fedezetet találok az ilyen munkálatok elvégzésére abból az összegből is, amely hasznos beruházás céljaira tárcám rendelkezésére áll. Az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen