Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-162
422 Az országgyűlés képviselőházának alsófoku gazdasági szakoktatás, 10. rovat. Személyi járandóság-ok: 447.640 P. Kocsán Károly! Kocsán Károly: T. Képviselőiház! A többtermelési programm végrehajtására a kormányzat minden évben nagyobb és nagyobb summát állit be a költségvetésbe. Hogy azonban ennek a nagy anyagi áldozatnak meglegyen a többtermelésben a kellő ellenértéke, ahhoz az első feltétel az érdekeltek szaktudása. Amig a felsőbb vonatkozásban a nagyobb gazdaságok és uradalmak birtokosai és alkalmazottai rendelkeznek^ olyan felsőbbfoku szaktudással, amely őket képesiti arra, hogy ezt a nagyszabású többtermelési programmot saját birtokukon érvényesítsék, addig a kisebb gazdaságoknál vagy az alsóbb rétegeknél — sajnos — tapasztaljuk a szaktudásnak nem hiányát, hanem csekély voltát. Ha valahol kell több oldalú szaktudás, akkor az a mezőgazdaságban szükséges, mert más dolog a földet művelni és az állatot tenyészteni, és^ az állattenyésztés körében is más a lótenyésztés és más a baromfitenyésztés, a méhészet, stb., szóval ahány ágazatra oszlik a mezőgazdaság-,_ annyi vonatkozásban szükséges voln IX cl legteljesebbmérvü szaktudás. Ieren t. Képviselőház! Az (időszaki téli tanfolyamokkal, egyes előadásokkal teljes mértékben nem lehet ezt a szaktudást a nép lelkébe átvinni, halnem csak rendszeres, alulról felépitett gazdasági szakoktatással lehet a les-főbb, legfontosabb, generális, kardinális- kérdésieket köztudattá és vérré átvinni népünk lelkületébe. Épen azért, amikor itt látom ezt a szén pro; grammot, atoielvnek során a minister ur az u.i földmíve »iskolák felállításával, azoknak felszerelésével egy-egy vidéket akar gazdaságilag előbbre vinni, ezt igen helyes dolognak tartom. Amint azonban már előbbi felszólalásomban is jele'ztem. ezt a mintegy termékeny esőt. amely az egész országot megharmatozza, felüdíti és termőképessé teszi, ezt a gazdasági szaktudást át kell víin'ni az összes aigrárrétegekre. Hiszen ha valahol egy országban szükséges az 'agrárismeretek széleskörűvé tétele, ugy Magyarország van erre predesztinálva, ahol arra hivatkozunk minden lépésünknél, hogy agrár ország- vagyunk. Nem elég csak az elemi iskolákra felépített gazdasági ismétlőiskolákban, a vasárnapi iskolákban, a földmives és gazdasási szakiskolákban a szakképesítést és szaktudást megadni, hanem a földmívelé>:üf>-vi tárca e tételének tárgyalása alkalmával hangot kívánóik adni annak a kívánságnak is. hogv az egész elemi népoktatást, az első osztálytól kezdve a hait osztályon keresztül ugy kell átreformálni a tananyagban, hogy a mi tudást agrárvonatkozásban csak tudunk annak a gyereknek adni. e téren telles mértékiben adjuk meg. Ismerem ennek az anyagnak múltját és jelenét. Nagy mértékiben, tapasztaljuk, hogy a gyermekeik megtanulják a Himalaya magasságát, a tenger mélységét és a világnak minden olyan elv ; ölnt tudását, amely szép, mint tudás, s amely jó arra, (hogy ezzel a kulturf ölénínyel meg tudjunk jelenni a világ bármely táján, amiből azonban kenyér lesz, ami a mindennapi megélhetést tangálja, abból olyan csipetnyit tudnak, ami nemcsak nem elég a boldogulásra, hanem annak következményelkép soványaik a földek, rosszak az állatok, és nem tudjuk ezt a nagyon szépen elgondolt gazdasági programmot valóra váltani. Most. amikor fokö'zottabb imértákfben a tejtermelés fokozásáról van szó; amikor előttem szólott képviselőtársam azt mondta, hogy ugy kell kezelni ezt a kérdést, hogy a tejtermékek versenyképesek légy éneik külföldön; 162. ülése 1928 május 1-én, kedden, amikor a baromfitenyésztésnél ma már nem elég a tojások számárnak emelésére törekedni, hanem, amint olvassuk és amint válaszul kapjuk a külföldről, azoiknak minőségét és súlyát veszik ott irányadónak; szóval amikor a gazdasági tudás a legegyszerűbb embernél is léptennyólmon szükséges: akikor nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy necsak a földműves szakoktatással kapcsolatban, hanem — amit_ a kultusztárcánál is leszek bátor szóvá tenni — a népoktatással, az elemi oktatással kapcsolatban is vitessék keresztül az a lantervrevizió, amely megadja a legtöbbet, a legkívánatosabb mértékben a magyar föld gyermekeinek. Ezzel a címmel kapcsolatban azt vagyok bátor a minister ur figyelmébe ajánlani, hogy ezt az oktatást épitsük ki egészen az alsó rétegekig, az alapig, és akkor meg vagyok róla győződve, hogy annak a nagy anyagi áldozatnak jelentékeny része, amelyet műtrágyában és államsegélyekben átadunk a magyar földnek, nem fog elveszni, hanem a termés emelkedésében bőven vissza fogja adni a befektetett tőke kamatját. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani'? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! Teljesen egyetértek Kocsán Károly képviselőtársammal mindazokban, amiket felszólalás ában a közép- és alsófoku szak oktatással kapcsolatban kifejtett. Teljesen egyetértek vele különösen abban, hogy ifjúságunkat ki kelll oktatni ^mesterségére és az egész tanitásniak rendje és a közoktatásnak iránya kell, hogy abban csúcsosodjék ki, hogy miinél tökéletesebben mesterségére és hivatására neveljük f az ifjúságot. (Helyeslés.) Miután azonban 15 éves korúikig a kultusztárca fennhatóságta alá tartoznak azok az ifjak, akik a kötelező szakoktatás alá esnek, e tekintetben én diszponálni egyáltalán nem tudok. Hiszen a kultuszimánister ur az önálló mezőgazdasági népislkolák / utján gondoskodik arról, hogy ahol nagyobb gócpontokon több földmivesgyermek jár iskolába» 15 éves életkorukig is alkalmat és módot nyújtson arra, hogy az elemi szakoktatás ezen önálló mezőgazdasági népisko'lák utján már ugy épüljön ki, hogy ezeket az ifjakat előkészítse azokiskolákra, amelyek azután már a;z én tárcám fennhatósága alá tartoznak: a földmívelés iskolákra, a téli gazdasági szakiskolákra ós a középfokú szakiskolákra. Ismétlem tehát, t. Képviseőkáz, én Kocsán t. képviselőtársammal egyetértek mindazokban, amiket kifejtett, de miután a (kultusztárcához tartozik az, hogy az alsófoku, elemei iskolákban hogyan és milyen irányban fejlődik az oktatás, ebben a tekintetben diszponálni és erre befolyást gyakorolni nem tudok. Ennyit voltam bátor válaszolni a t. képviselő ur felszólalására és kérem a t. Házat, méltóztassék a rovatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házát, méltóztatik-e a rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 11. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 11. rovat. Dologi kiadások: 395.080 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 12. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 60.000 pengő. I Elnök: Megszavaztatik,
