Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Àz országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1928 május 1-én, kedden. 417 Fitz Arthur jegyző (olvassa): 6. rovat. Vasúti menetdíj kedvezmények váltsága 6.290 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 7. rovat. Nyugellátások 99.910 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 8. rovat. Közterhek 152.500 P. — Kocsán Károly! Kocsán Károly: T. Ház! Legelsőrangu nemzetgazdasági érdek az, hogy a magyar termelésnek ez az ága sokkal nagyobb mértékben kultiváltassék, mint eddig. Ha figyelemmel kisérjük, hogy mit szállitunk Magyarországból külföldre, — amit előbbi beszédében a minister ur is megemlített, — azt látjuk, hogy r a legjobban elhelyezhető a magyar baromfi és a magyar tojás. Ha tehát a külföldi elhelyezési lehetőség ennek a termelési ágnak kedvez^ akkor egészen természetes, hogy ennek fejlesztésére a legnagyobb erőt kell fordítani. A minister ur jelezte is, hogy a gödöllői baromfitelepen kívül hat éven keresztül 1,200.000 pengőt fordít mintegy 20 telepnek létesítésére; törzsbaromfitelepeket fognak létesíteni és azokat továbbtenyésztésre ki fogják osztani. A minister ur és a ministerium megérezte ennek a kérdésnek nagy jelentőségét és igyekszik f

ezt az egész országban általánosítani. Készemről erre igen nagy súlyt helyezek azért, mert ha valamely termelési ágnál, akkor a baromfitenyésztésnél van ennek a foglalkozásnak az a szociális háttere, hogy azt a terméket, amelyet baromfiban és tojásban előállítanak, nem a nagy uradalom és a nagybirtok produkálja, hanem

( a legkisebb, legszegényebb embereket juttatjuk ahhoz, hogy az ő kicsinyke kis gazdaságukban vagy udvaruknak tenyérnyi helyén ezt a termelési ágat a legmagasabb mértékben kultiválják. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha valakinek, ugy éppen a legszegényebb rétegnek van szüksége arra, hogy a többtermelésbe bekapcsoltassék olyan foglalkozás révén, amelyhez van ideje, ereje és amelyet anyagi körülményei is megengednek. A minister urnák ezt az akcióját tehát a legnagyobb mértékben helyeslem. Ezzel kapcsolatban azonban szóvtá akaróim tenni, hogy akkor, amikor az állam nagy mértékben kiterjeszti a nemesitett baromfi tenyésztését, ne feledkezzünk meg arról, hogy itt most már évtizedeken keresztül magánbarolmfinemesitők és tenyésztők jóformán minden állami támogatás nélkül, tisztán ügyszeretetből vagy passzióból, vagy magasabb szempontoktól irányítva, nagyoibíbszabásu baroniütelepet állitolfrtaik fel, amelyek produktumait az elmúlt tenyészállatvásiátron és kiállításon örömmel szemléltük. Ha most az állam a maga baromfitenyésztő telepeivel ellátja az országot, az igen helyes, de nagy súlyt helyeznék arra, hogy ezek a szépen megindult, magánkezekben levő baromfifarmok ás valami módon bekapcsoltassanak az állami akcióba^, hogy az a nagy befektetés ós szorgalom, melyet ők a baroimfifarm létesítésére, annak kifejlesztésére és át nemesítésére fordítottak, ne vesszen kárba, s hogy ez ne legyen olyan foglalkozási iáig, amely nem fizeti ki iraagát. A sok magánbaromfitenyésztő között felemlítem azoknak a különleges eseteknek egyikét, amelyeket magam is tapasztaltam. Egy méltóságos asszony, Szőnyey Lórántné — azt hisae/m — nem hasznossági szempontból, hanem ügyszeretetből, elsőrangú baromfitelepet rendezett be, ahonnan a leg-neimesebben kitenyésztett állatokat és ^tojásokat adja el és adja át a további köztenyésztésnek. Hozzá hasonló módon igen sokan foglalkoznak az ország különböző helyein baromfitenyésztéssel. Ajánlom tehát a minister urnák, hogy a most meginduló akcióval kapcsolatban ezeket a magántenyésztőket is kapcsolja be, igyekezzék azon lenni, hogy ezek megtalálják számításukat, hogy kedvük fokozódjék, hogy így az az akció, amely megindult, tényleg az egész magyar baromfiállományt kicserélje s hogy a magyar mezőgazdaságnak ez a segédága úgy alakittassék át, hogy az a magyar baromfi, amely szakértők megállapítása szerint évenként most csak 60—80 tojást produkál, olyan tyukfajtákkal cseréltessék ki. amelyek 180—200 és még 200-on felüli tojásprodukcióval is adják vissza a befektetett fáradságot. Amikor tehát a kérdésnél szót emeltem a magánbaromfitenyésztőik érdekében, e kérdést a minister ur figyelmébe ajánlom, azzal a befejezéssel, hogy ennek az akciónak leggyorsabb átvitelére és népszerűsítésére a magyar tanítói kart ajánlom, amelynek megvan a szaktudása vagy azt könnyen megszerezheti s amely a gyakorlatban is fog'.alkozhatik házi baromfitenyésztéssel. Ha a minister ur a tanítókat bekapcsolja ebbe a nagy akcióba, akkor hiszem, hogy pár éven belül ezzel az uj nemesitett állatfajtával s annak produkcióival nemcsak' az ország gazdaságát fogja külföldi viszonylatban gazdagítani, hanem eléri azt, hogy a szociális tényezőknek az a nagyon szükséges forintja is meg fog duplázódni. (Ugy van! a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani 1 (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Mayer János földművelésügyi minister: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Kocsán Károly t. 'képviselőtársamnak a 8. rovathoz fűzött ama kívánságát, hogy a magán baromfitenyésztőinket a baromfitenyésztés fejlesztése céljából megindítandó akcióba kapcsoljuk be, rendkívül figyelemreméltónak tartom (Élénk helyeslés.) és a legteljesebb mértékben osztozom abban a nézetében, amelyet idevonatkozólag kifejtett. Természetes dolog, nem célunk, hogy azt a szaktudást kikapcsoljuk az akcióból, amelyet különben a siker érdekében hasznosan éis előnyösen lehet abba bekapcsolni, hiszen ezeknek a magánvállalkozóknak, akik saját ambíciójukból tenyésztenek igy, a tenyésztés és a termelés iránt igen nagy érzékük van, amivel elárulták nagy hozzáértésüket is. Éppen ezért csak előnyös, ha az akcióba be tudjuk őket kapcsolni. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy figyelembe fogjuk venni és az akció során mellőzni egyáltalán nem kívánjuk őket. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a 3. cím 8. rovatát elfogadni, igen, vagy nemi (Igen.) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 9. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 9. Az országos tenyész- és haszonállatvásártelep költségeire 139.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): II. Állatnevelés. 10. rovat. Személyi járandóságok 11.905 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 11. rovat. Dologi kiadások 215.680 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 12. rovat. Kiküldetési és atköltözködési költségek 15.130 pengő. Elnök: Megszavaztatik. 58*