Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

418 Az országgyűlés képviselőházának Fitz Arthur jegyző (olvassa): 13. rovat. Gazdasági kiadások 592.935 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A gödöllői ba­romfitenyésztő-telep ópitkeziési és felszerelési költségeire 5710 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Beruházá­sok. Tejgyüjtő- és feldolgozó-telepek létesíté­sére nyújtandó kölcsönökre 200.000 P. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Éhn Kálmán! Éhn Kálmán: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad azzal a kijelentéssel kezdenem, miként az egyes felszólalt t. képivelőtársaim, az igen t. előadó ur, mint maga a minister ur is hivatkoztak arra, hogy a földmiyelésügyi tárcának dotációja ebben a költségvetési évben bár majdnem 10 millió pengővel több, mint az előző évben és az egész dotáció összesen 365 millió pengőt tesz ki, én ezt az Összeget kevés­nek tartom, de különösen kevésnek tartom azt a 6,470.000 pengőt, amely beruházások címén van a költségvetésbe felvéve és ebből a 6,470.000 pengőből is azt a 200.000 P-t tartom kevésnek, amely a tejgyüjtő, tejfeldolgozó telepeknek, kölcsön utján való segélyezése cimén van fel­véve, mint hasznos beruházás. Maga a költség­vetés indokolása is azt mondja (Olvassa): »Az ország tejtermelése a változott gazdasági viszo­nyok folytán az utóbbi években erősen fellen­dült, úgyhogy a termelt tejkészleteket és tej­termékeket sem a főváros, sem a vidék nagyobb központjai már nem képesek felvenni«. Bár örvendetes az a körülmény, hegy az utóbbi időben a szarvasmarha, illetőleg: a rideg­marha rovására a tehénállomány örvendetesen felszaporodott, de az is term ész. ites. hogy a teménálloniány szaporodásával együtt a tej- és tejtermékeik mennyiségének szaporodása is be­következett, ugy hogy például az ámult év utolsó harmadában — szeptember, október, november és december havában — akkora tej­bőség voit Budapesten, amilyen még békeidő­ben sem volt. Bekövetkezett az a helyzet, hogy csak nafiT 1 nehézséggel lehetett a felesleget kül­földön elhelyezni. Ennek volt tulajdonítható az. hogy a múlt év végén, december 31-én lejárt egyes tejszállítási szerződésieket egyszerűen fel­mondották. Méltóztassék elképzelni, micsoda csapás ez olyan körzetekre. — ugy ai kisebb tej­gyüjtőkre, mánt az uradalmakra — ahol a tej­szállitást egyszerűen felmondják. Ez, a múlt év végén történt meg. Ha akkor ekkorái tejbőség volt. mit várhatunk míost. mikor majd május­tól kezdődőié« a zöld takarmányozásra átté­rünk? Természetes, hogy még nagvíobb tej bőség lesz, úgyhogy valóságos tejkatasztrófától kell félni. Épen ez volt az indoka annak, hogy ezt előrelátva, már februárban megindítottunk egy akciót, tartottunk egy értekezletet, mi agrár­képviselők. akik ez iránt a dolog iránt érdek­lődtünk, ott megbeszéléseket tartottunk s keres­tük a módjait annak, hogyan lehetne elejét venni, hogy ez a katasztrofális tej bőség ne kö­vetkezhessek be? Ebből az értekezletből kifolyó­lag memorandumot szerkesztettünk, azt 55 kép­viselőtársammal együtt aláirtuk és a minster ur őexellenciájának- bátrak voltunk átadni. Azt hiszem, ez a memorandum eléggé kiterjedt min­denféle körülményre s meg vagyok győződve róla. hogy igen jó kezekbe került jövőjét ille­tőleg. A tej gyorsan romló termeivény, amelyet aem lehet egy kaptafára húzni s ugyanazon elbirálásban részesíteni más gazdasági termel­je, ülése 1928 május 1-én, kedden. vényekkel. A tejet vagy mint nyerstejet kell értékesíteni, vagy pedig állandó alakra hozni, vágyás feldolgozni, ugy, hogyha nem tudjuk a nyerstejet értékesíteni, akkor annak, megfelelő elbánást kell adni és ezt az elbánást körzeten­ként létesíteni is. Most már az a kérdés merül fel, hogyha mi a tejtermékekből vajat készítünk, ennek a ter­meivénynek tudunk-e piacot szerezni bent az országban? Ha az eddigi állapotnál is bőség volt és nem tudtuk elhelyezni itthon a felesle­get, nagyon természetes, hogy a most nyáron bekövetkező tejbőségnél még kevésbé tudjuk termékeinket elhelyezni. Nincs más lehetőség és megoldási mód tehát, mint külföldön piacot szerezni neki. Igen ám, csakhogy az. a baj, hogy a külföld bizonyos anyaghoz köti magát, úgyhogy külföldre nem lehet csak akármilyen tejterméket kiszállítani. (Láng János: A mi­nőséghez köti magát!) Megvan a maga hatá­rozott feltétele annak, hogy a külföld milyen termékeket hajlandó átvenni és nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. Szerencse, ha ezt el tudjuk érni. mert hiszen Németország és Anglia korlátlanul felveszik ma meg a tejter­mékeket, de különösen a vajat, nekünk tehát semmiféle nehézségünk ebből nem lenne, csak ezt az exportot becsületesen kell végrehajtani és — hogy ugy mondjam — nekünk, a külföld ízléséhez alkalmazkodnunk kell. (Schandl Ká­roly: Állami márkával!) Am kétségtelen, nögy a külföld csak első­rendű minőségű, ugyanolyan kinézésű, uïgyan­öjlyan i^ü és zamatu 1 vajat vesz át. Hogy ezt el­érhessük,^ nem lehet ezt kisebb tejtermékeket feldolgozó egyes magángazdaságra bizni, mert hiszen akikor azt .a célt, hogy ilyen egyöntetű legyen a termelvóny, nem fogjuk sióba elérni. Ezt a célt nekünk osakis^ egy központosított szerv ellenőrzése, irányítása és felügyelete mellett lelhet elérnünk. Hogy megtehessük azt, hogy a falu népétől, a tejgyüjtőktől össze­gyűjtött tej átvétessék és megfelelő tisztessé­ges áron kiifizettessiék, aíhoiz nekünk ama is szükségünk van;, (hogy egyes körzetekiben a tej paszterizálása színtenyészettel való érleléssel, kompresszorral' való lehűtéssel ne legyen mel­lőzhető, mert csak az ilyen módon berendezett felvételi közipontok vehetik át a termelőiktől minden körülmények között a tejet. Miután azt látjuk, hogy vannak egész körzetek, ahol a tej­értékesiítésről egyáltalán mimes goíndoslkodva, első és legfoniosiaJbb kötelességűnik az, hogy főleg azokon a vidékeken igyekezzünk ezeket a körzeti központokat és gyűjtő telepeket meg­szervezni, ahol eddig .az a tej teljesen kárba ­veszett portéka. Méltóztassék csak meggondolni, hegy .annak a szegény kisembernek, akinek csak egy-két tehene van, szintén van bizonyos tej produktuma, úgyhogy Iha annak fölöslegét, amit a háztartásban lel nem használ, átvesizAk tőle, biztos jövedelme van minden nőnapiban, amellett pedig biztos lehet abban is, nogy az ő tejterméke minden körülményefc között értéke­síthető lesz, A mai v%zonyok mellett egyszer otthagyják, egyszer megveszik a tejet, egyszer, ilyen, egyszer olyan áron veszik át, úgyhogy a termelő teljes bizonytalanságnak van kitévje, ami nagyon soknak el is veszi a kedvét. Bajo­kat okoz néhol <az egészségtelen verseny isi Megtörténik, (hogy valanol egy-egy újabb tej­gyüjtő egy-két fillérrel többet ígért, minta má­sik. Erre őhozzá mennek a tejjel. Ez rendeizet­len össze-vissza állapot, amelyben valamikor, előbb vagy utóbb rendet kell teremteni. Épen ezért a leglényegesebbnek tartom az

Next

/
Oldalképek
Tartalom