Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

416 Az országgyűlés képviselőházának . hogy mennyi legelőterületet kapjanak a föld­birtokreform során, akkor rendesen a valósá­gon felül sokkal magasabb tehénszámot jelen­tettek be, amikor pedig apaállat beszerzéséről van szó, sokkal kevesebb tehénszámot vallanak be, mint amennyi a valóságnak megfelel. (Zaj a közéven. — Felkiáltások a jobboldalon: Hall­juk! Halljuk!) A harmadik intézkedést pedig abban lát­nám, hogy a szegényebb községeket állami segítséggel csakugyan megfelelően dotáljuk, (Helyeslés a jobboldalon-) hogy ezek is képesek legyenek a legjobb apaállatot beszerezni. Az 1908 : XLIII. te. megállapítja a maximális se­gély határát 20%-ban. Ezen, azt hiszem, már csakugyan nem lehetne törvénymódosítás nél­kül változtatni, de ezt a maximumot sem érik el ma a községek az apaállat-vásárlásoknál. Azt kérem tehát, hogy legalább ezt a maximu­mot méltóztassék megadni a szegény községek­nek. A vagyonosabb községek, azt hiszem, e nél­kül is abban a helyzetben vannak, hogy besze­rezhetik a megfelelő apaállatokat. Még csak azt vagyok bátor felhozni, hogy a gulyabeli marhának, mondjuk fajmarhának tenyésztése sem nagyon fizeti ki magát. Majd­nem ugyanaz az eset, amelyet a lótenyésztésinél voltam bátor felhozni. Itt is fogunk találkozni azzal a tünettel, hogy a nagyobb gazdaságok, ha nem is oszlatják fel gulyabeli állományukat, de mindenesetre várható, hogy azt redukálni fogják. Egy másik oka ennek az is, hogy a föld­birtokreform során a nagyobb gazdaságok le­gelőterületük egy részét elveszítették. Már ez is oda saoritja őket, hogy marhaállományukat redukálják. Ezt az általuk leadott legelőterü­letet megkapták a legelőigénylők, tulajdonkép­pen tehát most már rájuk hárulna az a feladat, hogy különösen az igavonásra alkalmas növen­dékállatokat ők tenyésszék. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Ebből a szempontból megint csak vissza kell térnem arra, hogy a fajta minőségót fenn kell tartani, mert csak igy tudnak ők is ennek a célnak megfelelő állatokat produkálni. (Ugy van! Ugy van!) Ezeket voltam bátor felhozni a magyar fajta érdekében. Azt hiszem, nem volt felesle­ges, hogy itt a magyar fajta érdekében egy meleg és pártoló felszólalás elhangzott. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nagyon kérem a t. minister urat, méltóztassék megfelelő bölcs és erélyes intézkedésekkel odahatni, hogy a ma­gyar fajta fajtisztasága fentartassék, az elkor­csosodástól megmentessék ós minősége necsak nívóm tartassák, hanemi emeltesséik is. Különben pedig elfogadom a rovatot. (Élénk Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki a rovathoz szólni? Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur kiváín nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Ház, ! Gyömörey t. képviselőtársam a har­madik cím ötödik rovatában az áll at ten y ese­tés fejlesztése címén felvett 151.000 pengőt emelni kívánná. Bátor voltam már előbb je­lezni beszédemben, hogy ez a tétel arra szol­gál, hogy az 1908. évi XLIII. t-cikkhen kon­templált kedvezményeket az apaállatok be­szerzésénél nyújtani tudjuk. Az állattenyésztés fejlesztésének egyéb céljaira a hasznos beru­házási összegekből 2 millió pengő áll rendel­kezésemre, amelyből a további kedvezménye­ke^ tudom nyújtani és amelyből az állatte­nyésztési éjs r apaállatbeszerzsisii kölcsönöket neimesak községek, hanem egyesek részére is biztositani tudom. Erre a célra az elmúlt év­ben a 2 millió pengőt felhasználtam. Ez itt . 62. ülése 1928: május 1-én, kedden. már megint ujabb összeg és ennek felhaszná­lásával folytatni kívánom, az előbbi akciót, amely meglehetősen nagy sikerrel járt. : \ Az állattenyélsiztés fejlesztésére szánt összeg tehát nem merül ki ebben a 151.000 pengőben, hanem a hasznos beruházások címén általam említett összeg szolgál továibbi fedezetül. Horváth és Szuhányi igen t. képviselőtársam azt kérték, hogy védjem meg a magyar táj­fajta szarvasmarhatenyésztés érdekeit és a fajtisztaságot. Horváth t. képviselőtársam kü­lönösen azt kéri, hogy szakközegeimet küldjem ki és nézessem meg, hogy a vegyes marha­tenyésztés Kecsekemét vidékén hogyan áll és tétessek javaslatot atekintetben, hogyan le­hetne ott valamilyen más tájfajta tenyészté­sére áttérni. E tekintetben a vármegyei mezőgazdasági bizottság az a faktor, amely dönt. Ha a várme­gyei mezőgazdasági bizottság azt javasolja, hogy ott a piros-tarka tájfajta tenyészetet ve­zessünk be és nem a magyar fajta-tenyészetet, akikor aiz előterjesztést megteszi és a földmíve­Msügyi minister ebben a kérdésiben felső fokon dönt. De teljesen a vármegyei mezőgazdasági bizottság- a döntő faktor és az irányító éhben a kérdésben, mert elvégre a földmivelésügyi ministernek mégis hozzá kell járulnia és akcep­tálnia kell azt a javaslatot, amely lentről, az érdekelltség köréből kerül fel a ministeriumba. Méltóztassék tehát elsősorban ott több figyel­met fordítani erre a kérdésre és ezen az utón befolyást gyakorolni, hogy helyesebb irányba terelődjék a miarhatenyésztés. Amennyiben ott nem tudnak az urak eredményt elérni, akkor azután kívánságra nagyon .szívesen lépek közbe és ebben az esetben is megígérem Horváth igen t. képviselőtársamnak, hogy le fogom küldeni szakközegemet, aki tájékozódni fog, hogy mi­lyen táj faj tára való áttérés volina ott a tenyész­tés szempontjából a legelőnyösebb. T. Ház! Szuhányi igen t. képviselőtársam azt kéri, hogy az 1908. évi XLIII. t.-c.-ben kon­templált legnagyobb kedvezményt, vagyis az apaállat beszerzésénél a 20% kedvezményt ad­juk meg a szegényebb községeknek. Ennek semmiféle akadálya nem volt és nincs. Azt hi­szem, nincs és nem lehet egyetlen egy eset sem, hogy olyan község, amely nehéz gazda­sági viszonyok közt van és nehezen tudja azt a tenyészállatárat előteremteni, a törvényben kontemplált 20%-os állami támogatást ebből a fedezetből meg ne kapja. Én súlyt helyezek arra, hogy ezek a kedvezmények nyújtassanak és ha esetleg valamely túlbuzgó alsó közeg redukálná a kedvezményeket, kívánságra én mindenesetre közbelépek. Ha konkrét eseteket hoznak tudomásomra, intézkedni fogok, hogy a törvényes kedvezményt a községek meg­kapják. Ami a magyarfajta szarvasmarha tenyész­tésének megóvását illeti, itt is elsősorban a vármegyei mezőgazdasági bizottságra vár a feladat, hogy e tekintetben az intézkedéseket megtegye. Amennyiben valamely olyan kon­krét intézkedésnek szüksége merülne fel, hogy nekem kellene intézkednem, kérem a képviselő uraknak szíves értesítését és nagyon szívesen küldöm le szakközegemet, hogy ott a hely­színi vizsgálatot megejtse. Ezeket voltam bátor a felszólaló képviselő urak felszólalásaira válaszolni. Kérem a rovat elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem: méltóztatnak-e a rovatot elfogadni! (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 6. rovat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom