Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Àz országgyűlés képviselőházának 1 Fitz Arthur jegyző (olvassa): II. Szakoktatás. 5. rovat. Személyi járandóságok 83 800 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 6. rovat. Dologi kiadások 55.512 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 7. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 13.929 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Az erdőgazdasági szakiskola, valamint az erdőőri és vadőri iskolák felszerelésének pótlására 3.500 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Az erdőgazdasági szakiskola elhelyezésére szolgáló épületek átalakítására, valamint az erdőőri és vadőri iskolák tatarozására 8.300 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Erdészeti kísérletekre 8.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 4. rovat. Tankönyvek és folyóiratok kiadásának támogatására 12.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Az állami ellátásban levő erdők birtokosai által fizetett járulékokból, késedelmi kamatokból és eljárási költségekből 170.C00 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Csemeték és erdei magvak eladásából 50.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Az erdőgazdasági szakiskola, valamint az erdőőri és vadőri iskolák bevételeiből 25.530 P. Elnök: Megszavaztatik, Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. cím. Gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság. Kiadás. Rendes kiadások. I. Általános kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 822.510 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 51.300 P. Farkasfalvi Farkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, az egész gazdatársadalom nevében hálás köszönetet mondhatok a minister urnák azért a programmjáért, amelyet a legelő-kérdésben vallott. (Ugy van! Ugy van!) Már a múlt esztendőben a költségvetés tárgyalásánál rámutattam arra, ho'gy a legelőkérdés mai formájában — különösen a lótenyésztés szempontjából — egyáltalában nem felel meg a követelményeknek. A magyar lónak azokat a tulajdonságait, amelyek által az egész világon híressé váltaik, igy a szárazságot, szívósságot, edzettséget csak a legelőn tudjuk fentartani, mert udvarokban, kariá)mokban, istállókban csak puha, petyhüdt, csonthibákkal telitett lovakat tudunk nevelni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tudom, hogy a mai birtokviszonyok között igen nehéz a legelő-kérdés megoldása, de hogy lehetséges, mutatja a német példa, hiszen egész Németországot a legelő-társulatok és a legelő-szövetkezetek hálózata borítja, amelyeket azután igen naigy mérvben támogatnak a német kormányok. A mi mai lehetetlen legelőinket, amelyeket csak csúfolnak legelőknek, (Ugy van! jobbfelől.) feltétlenül át kell alakitanunk jó legelőkké. A földmivelésügyi minister ur igen 2. ülése 1928 május 1-én, kedden. 411 sokat tett már eddig is ebben a kérdésben, de a nehézségek főként épen aia érdekelteknél merülnek fel, akik nem látják be a legelőjavitás s zük ségességót. Nagyon kérem a minister urat, hogy azt a programmját, amelyet a legelőkérdésben kifejtett, vaskézzel hajtsa végre (Élénk helyeslés jobbfelől.) és akkor, igenis, állattenyésztésünk nagyon fellendül és a mostani lehetetlen szarvasmarha-, sertés- és juhlegelők igiaaán jó legelőkké válnak és lesz bőven minden állatnak legelője, még csikólegelőre is jut, amilyen ma még az országban úgyszólván nincs. Sokan azt tartják, hogy a géDJárművek rohamos fejlődése miatt a ló szükségességének napjai meg vannak számlálva. Én e tekintetben más nézeten vagyok, mert, igenis, annyi lóra, mint eddig, nem lesz többé szükség, de jó lóra és épen olyan lóra, amilyennek olyafn tulajdonságai vannak, mint a magyar lónak, igenis, még nagyon hosszú ideig szükség lesz; sőt azt hiszem, hogy a ló \ai gazdaságokban és a hadseregekben teljesen nélkülözhetetlenné sohasem lesz. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) T. Ház! Hogy a magyar lóra mennyire szükség van! még mia is, mutatj cl ü/, hogy a külföldi hadseregek ismét nálunk akarják szükségleteiket beszerezni. (Sándor Pál: Ellenünk!) íme,- itt van a példa, hogy az oroszok, szerbek és törökök mind tőlünk akarják lovaikat beszerezni. Nagyon szükséges azonban, hogy azt az érdeklődést, amely e tekintetben az egész világon megnyilvánul, a minister ur megfeleHő propagandával továbbfejlessze. De különösen szükséges, hogy a minister ur a vásárlásokat megfelelően irányítsa és ellenőrizze. Itt azi orosz lóvásárlás a legjobb példa a giazda jelenlegi sorsát illetőleg. Nem akarok arról beszélni, helyes-e elvileg, hoigy megengedik >az oroszoknak a ló vásárlást, vagy nem helyes, tény azonban, hogy az oroszok itt lovat vásárolnak. Ugy tudom, hogy az oroszok a határon egy lóért 180 dollárt fizetnek, mégàs a gazda egy ilyen lóért átlagban 400—500 pengőt kap, úgyszólván tehát csak a felét annak, amennyit valóságban az oroszok érte adnlak. Épen ott van a hiba, hogy azok a szervek, amelyek a közvetítéssel meg vannak bízva» ezt minden rizikó nélkül teszik, mert hiszen ők nem veszik meg a lovat, csak közveti tik; a; loívak kiválasztását a helyszínen maguk az, oirosz assentcomissiók végzik és a közvetítők ennek az árnak a felét mégis elveszik a gazdától. Agrárországban ez teljesen lehetetlen s nagyon kérem a minister urat, méltóztassék talán ezeket a lóvásárlás ok at • akként irányítani, hogy kiérje fel a lótenyésztésd bizottmányokat, a gazdasági egyesületeiket, vagy mezőgazdasági kamarákat, ezek nagyon szívesen kézbe veszik és megrendezik ezeket a vásárokat és akkor nem lesz a gazda itt is, mint legtöbb produktumainak értékesitésénél, kitéve annak, hogy a közvetítők zsákmányolják ki. (Ugy van! jobbfelől és a balközépen.) Ne tessék a lótenyésztést lekicsinyelni. Eltekintve magasabb szempontoktól, a mi közgazdaságunk nincs olyan helyzetben, hogy ilyen biztos termelési ágat, amely nekünk még hoszszú időre kivitelt biztosit, tönkremenni hagyhassunk. A rovatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gyömörey Sándor! Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! Abban a körülményben, hogy a minister ur 20.000 pengőt szánt végre arra a célra, hogy a gazda-