Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Az országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1928 május 1-én, kedden. 407 3esztettük. A mezőgazdasági munkabérek alakulását egyébként is állandóan figyelemmel kisérem. A földmivelésügyi tárca keretében működő mezőgazdasági munkások ingyenes jogvédő irodája, valamint a földmives tudakozódó iroda rendkívül élénk tevékenységet fejt ki és az elmúlt évben ezer és ezer hozzájuk forduló mezőgazdasági munkásnak nyújtottak ingyenes jogsegélyt, tanácsot és útbaigazítást ügyesbajos dolgaikban. (Élénk helyeslés.) Pozsogár képviselő ur a gazdasági munkások panaszai ügyének gyorsabb elintézését sürgeti és e tekintetben az ülnöki rendszerről azt mondja, hogy hátráltatja és késlelteti az ügyek gyors lefolytatását. Lehet, hogy valamelyes késlekedés beáll e miatt, amig ezeket az ülnököket behivják, de annak az egyszerű munkásnak nagy megnyugvására szolgál, ha látja, hogy abban a bíróságban, lamely az & ügyéről intézkedik, az ő soraiból való képviselő szintén helyet foglal és épen azért mindkét fél közös megnyugvására intéződnek el a dolgok. (Mozgás a közéVen.) Hivatkozom az 1926. évi adatokra, amikor 7083 vitás ügyből egyezségi elintézést nyert 3660 ügy, elsőfokú határozattal jogerős elintézést — tehát ugy, hogy mindkét fél megnyugvására hozatott határozat — 2674 ügy és csak a fenmaradó, valamivel több mint 700 ügy fellebbeztetett meg másodfokig. Farkas István t. képviselőtársam kifogásolja, hogy nem terjesztek be kimutatást arról, hogy a mezőgazdasági munkások ingyenes jogvédő irodája utján elintézett ügyek hogyan és miként intéztetnek el és hány esetben intézik el ezeket az ügyeket a munkások javára és hány esetben a munkások hátrányára. Tisztelettel azt válaszolom erre, hogy amikor a munkásnak, igaza van, az ügyek min^n esetben az ő javára intéztetnek el, mert mi erre súlyt helyezünk, ha pedig harmadik fokon az én döntésem alá kerül a dolog, akkor — megnyugtatom a t. képviselő urat. — ott csak a jog és az igazság-szabályai szerint fog a dolog elintéztetni (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és ott semmi néven nevezendő befolyás az igazság rováísára senkinek a részéről nem történik, (Helyeslés a jobboldalon.) sőt az ügyek elintézésénél messzemenőleg figyelembe veszszük a szociális intézkedéseket is. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A mezőgazdasági munkások mikénti elszállásolására nézve Pozsogár t. képviselőtársam terjesztett. elő kívánságokat. A munkások mikénti elszállásolása tekintetében folyó év január 5-én adtam ki 30.200. szám alatt rendeletet, amelyben intézkedtem aziránt, hogy ott, ahol a munkások elhelyezéséről és elszállásolásáról a munkaadó köteles gondoskodni, mindkét nembeliek külön elhelyezéséről gondoskodjék és ott, ahol családok állanak munkába, a gyermekek elhelyezéséről külön gondoskodás történjék. A folyó évben szintén rendeletileg hivtam fel a közhatóságokat, hogy ennek az előbbi rendeletnek betartására felügyeljenek, azt ellenőrizzék és ahol ettől a rendelettől eltérés történik, a megtorló intézkedéseket azonnal tegyék folyamatba. Szóvátette itt Pozsogár t. képviselőtársam a. munkástoborzás kérdését is. Ezt a kérdést én ]926 novemberében 75.500. szám alatt kiadott rendeletemben szabályoztam és folyó évben is, január 5-én kiadott 30.220. számú rendeletem felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy figyelmeztessék a munkásokat, hogy csak olyan munkástoborzókkal álljanak szóba, akiknek idevonatkozóiag jogosítványuk és igazolványuk van. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. A munkásbiztosit ás kérdését szintén több képviselőtársam tette szóvá. Múlt évi költségvetési beszédemben jeleztem, hogy a mezőgazdasági munkások baleset elleni biztosítására vonatkozó törvényjavaslatom készen van és azt rövidesen be fogom terjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Későbbi intézkedés következtében a sorrend tekintetében a munkások aggkor esetlére való biztosítása lesz az első javaslat, amely már készen van és amelyet nemsokára a t. Ház elé fogok terjeszteni. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ezt fogja azután követni a baleset esetére való biztosításról szóló törvényjavaslat és sorrendben utána> a betegség és rokkantság esetére való biztosítási javaslat. (Helyeslés a jobboldalon.) Érzem a felelősséget, amellyel abban a tekintetben tartozom, hoigy ezt a diszparitást, ezt a különbözetet, amely most az iparban alkalmazott munkások és a mezőgazdaságban alkalmazott munkások szociális gondozása terén a népjóléti minister ur legutóbbi javaslata alapján létrejött, kiküszöböljük és ezt az ugyanolyan értékes mezőgazdasági munkásosztályt az állam ugyanolyan gondozásba vegye, mint amilyen gondozásban az ipari munkások részesültek. (Helyeslés jobbfelől.) Farkas István képviselőtársam azt kivánta, hogy a mezőgazdasági munkások az ipari munkásokkal egy egységes biztosítás keretébe vonassanak be és egységes biztosítás keretében történjék róluk gondoskodás. Én elvileg ellene vagyok ennek, mégpedig azért, mert a mezőgazdasági munkásoknak és az ipari munkásoknak különbözők az életkörülményei és a kereseti lehetőségei. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem szabad a kettőt összekeverni! Nem engedjük összekeverni!) Azok a bejelentések, azok a nyilvántartások, amelyek az iparban könnyen keresztülvihetők, mert az ipari munkások tömegesen, ezerszámra dolgoznak a gyárakban, nem volnának vagy csak nagy és költséges adminisztrációval volnának keresztülvihetők a mezőgazdaságban, de a napról-napra helyet változtató munkásnál tökéletesen akkor sem. (Ugy van! jobbfelől.) De más szempontok is amellett szólnak, hogy ezt a két kategóriát egymástól válasszuk el és élet- és kereseti viszonyaiknak megfelelően külön rendeztessék gondozásuk. Utalok egy közismert dologra, a német birodalmi biztosítási hivatalnak 1925. évről szóló jelentésére, amelyből az tűnik ki, hogy mig az iparban átlag minden második munkás évenként 24 napig volt beteg, addig a mezőgazdaságban csak minden harmadik munkás volt beteg, évenként 23 napig. A mezőgazdasági munkásosztálynak költsége és szociális gondotehát 50%-kai kedvezőbb, mint az ipari munkásoké. Ha tehát összevonjuk a kettőt, akkor az előnyöket az egyiknek a rovására érezné a másik, tehát elvileg sem, ebből a. szempontból sem szabad megfosztani a mezőgazdasági munkásokat azoktól az előnyöktől, amelyek az ő életkörülményeikből folynak és nem szabad más kategóriát jutalmazni emennek a rovására. (Ugy van! jobbfelől.) Szőlőgazdaságunk az utóbbi évek katasztrofális termései következtében teljesen válságba jutott és az egész országra közgazdasági szempontból is igen fontos és jelentékeny szőlőtermelésünket csak á szőlősgazdáknak a röghöz és a termelési ághoz való hűséges ragaszkodása és áldozatkészsége képes megmenteni. ^ Egyes helyeken, egyes borvidékeken sikerült némi támogatást nyújtani a nehéz helyzetben lévő gazdáknak, az általános szanálással • azonban, 57