Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

406 Az országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1928 május 1-én, kedden. emelkedése szempontjából tanyai kirendeltségek felállítását határoztam el. Az első ilyen tanyai kirendeltség Hódmezővásárhelyen fog felállíttatni és ott fogja megkezdeni működését. Ezeknek a tanyai kirendeltségeknek feladata az, hogy az ottani szakközegünk állandó kapcsolatot és összeköttetést létesítsen azzal a teljeseiu magárahagyott, a várostól 20—-Í35 kilométerre gazdálkodó kisemberrel, időszakonként látogassa meg ai tanyáján, nézze' meg, hogy milyen az állatállománya, milyenek a talajművelő eszközei, milyen; a forgója, hogyan szánt, milyen az ekéje, milyen vetőmagot használ, milyen tenyészállata van, .használ-e műtrágyát, és hogy mindezekben a kérdésekben, mint tanácsadója és vezetője szerepeljen ott és tartsa állandóan szemét azon, hogyan gazdálkodik az a tanyai gazda és amennyire lehet, unszolja és nyomást is gyakoroljon reá abban a tekintetben, hogy a helyesebb szaktanácsot tényleg meg is szi viel je. Az a kisgazda, aki ott teljesen magárahagyatva dolgozik évtizedről évtizedre, sokszor egy állami akcióról csak akkor bir tudomással, mikor az már be is van fejezve. Ha tehát műtrágya, vagy tenyészállat beszerzési alkció vagy más állami akció van folyamatban, a tanyai kirendeltségnek feladata az, hogy ebbe belekapcsolja azt a tanyai gazdát, aki teljesen magárahagyatva messze kint a pusztán gazdálkodik. Erősen hiszem, hogy az Alföld átlaghozamát és termelési viszonyalt ezen az utón is jelentékenyen emelni fogjuk. Az Alföld igen sok helyén az egészségtelen gazdasági viszonyok megjavítása céljából, az általános akció keretén kívül egy alföldi fásítási akciót is kezdeményeztem és ebből a célból nagyszabású programmot dolgoztam ki. (Helyeslés a jobb- és a baloláalon.\ Ennek a tizenötéves r programmnak első részleteként már az előttünk fekvő költségvetésben egymillió pengőt kivánok felvenni, bár az 1923. évi XIX. te. speciálisan az Alföld fásításáról rendelkezik, itt azonban sokkal gyorsabb ütemben akarnám ezt azt akciót megvalósítani, mint ahogy a törvényben kontemplálva van. Ennek az akciónak kapcsán több, mint kétszázezer katasztrális hold alföldi terület lesz he erdősitve, és több mint ötvenezer katasztrális hold kopár terület, valamint vízmotíás lesz befásitva. Az erdősítés céljaira a gaz dáknak nagyon olcsó kamatozású és hosszú lejáratú hitelt fogok rendelkezésre bocsátani. Nemcsak a klimatikus viszonyoknak # és az Alföld egészségügyi viszonyainak megjavítása szempontjából fontos ez az akció, hanem az Alföld faellátása szempontjából is. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Szükségesnek tartom megemliteni, hogy az állami csemetekertekben több, mint 45 millió facsemetét termeltünk az elmúlt évben, amelyből 25 milliót már az ősszel szétosztottunk az Alföld erdősiésére s kopár területek, valamint vízmosások fásítására, 20 milliót pedig igen olcsón — nagy részét ingyen — a folyó év tavaszán osztottunk ki. A lótenyésztés terén a békebeli fedeztetési állomások létszámát törekedtünk elérni, amit — örvendetesen jelentem — már el is értünk. Ez az egyetlen helyes módszere lótenyésztésünk fejlesztése biztosításának. A volt hegyi lófajta méntelepnek Gyöngyösre való helyezésével — amely méntelep évek óta a debreceni ménteleppel együtt rendszertelenül volt elhelyezve — nagymértékben szolgálni fogjuk Heves vármegye és a többi érdekelt vármegyék lótenyésztő gazdáinak ügyét. A hidegvérű lótenyész-anya, valamint a melegvérű tájfajta tenyésztése területének megszabása, céljából a kancák összeírása és osztályozása lett elhatározva. Lókivitelünk nagy mérvben emelkedett és ezidőszerint is örvendetes jelenség, hogy több állammal folynak a siker reményében messzemenő tárgyalások lóvásárlások céljából. A viziberuházásoik terén elsősorban arról akarok jelentést tenni, hogy az 1927/28-iki költégvetési évben 3,534.000 pengőt használtam fel erre a célra tárcám költségvetésének keretében. Természetes dolog, hogy ebben az, öszszegben nincsen benne az, amit hasznos beruházási összegeikből a vizitársulatoknak és a gazdasági közületeknek leesapolásra és vizszabályozásra adtam. Ez tisztán a tárca keretében a vízügyi műszaki sziolgálait céljait szolgálja^ Ebből az összegből a Dunán 430.000, a Dráván 150.000, a Tiszán és mellékfolyóin 1,200.000 és a Balatonon 950.000 pengőt költöttünk el. Partbiztositási és partvédelmi célokra, továbbá a hajózási uitak biztosításaira és kikötőépitélsekre fordítottuk ezeket az összegeket. Ezt az akciót szintén folytatni kívánom és fejleszteni akarom

% amivel aztán tervbe vett nagy vízügyi beruházási törvényünknek első részletét már szintén munkába vesszük, amelynek ezt az első részletét már szintén fedezni fogják ezek az összegek. A talaj javítás érdekében a kultúrmérnöki állások szaporítását tartóim szükségesnek (Élénk helyeslés jobbfelől) és 20 kultúrmérnöki állással többet vettem már fel a költségvetésbe. (Helyeslés.) Természetes dolog, hogy ez még mindig messze áll attól a létszámtól, amely a gazdasági szükségletnek megfelelően kellene hogy meglegyen, de lassan-lassan a gazdasági élet fejlődésével el fogjuk tudni érni azt a létszámot, amely gazdasági szempontból úgyszólván hélkülö'zihetetlen. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ugy van !) Pozsogár t. képviselőtársam a Mura szabályozására kért több fedezetet. Tisztelettel közlöm t. képviselőtársammal, hogy az 1928—29-iki költségvetési évre 60.000 pengőt vettem fel erre a célra. Ebből az összegből a murákereszturi középső partbiztositás fog megépíttetni, a vízi beruházási törvényjavaslatba pedig a 40.000 pengőn kivül, 460.000 pengőt fogunk 15 évre beállítani a Mura szabályozására és igy erre a célra 500.000 pengő fog rendelkezésre állani. Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársam az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezésre kért nagyobb összeget beállítani. Én átérzem ennek fontosságát. Ennek a fedezete tulajdonképen nem: is a költségvetésben van, hanem a hasznos beruházási összegekből biztosítottam a jövőre egy millió pengőt az emiitett célra, (Farkasfalvi Farkas Géza: Még többet kérünk! — Minden évben gyarapodik a kár! Amit ma nem tudunk megcsinálni, az jövőre a duplájába kerül!) Én tudom ezt, de a fedezetet csak fokozatosan tudjuk elérni Nagyon örülök, ha képviselőtársaim támogatnak engem abban, hogy a szükséges fedezetet elérjük, azonban bizonyos tempónál gyorsabban nem tudunk haladni ezeknek a szükségleteknek biztositásánál. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt is köszönjük szépen!) A munkásügyek tárgyalásánál az általános vita során Meskó, Kray, Berki, Kócsán, Farkas István és Pozsogár képviselőtársaim' foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának megakadályozásáról szóló 1923. évi XXV. tc.-nek hatályát a folyó évre is kiter-