Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Az országgyűlés képviselőházának 1 kiválóbb vetőmagvakat tudjuk szolgáltatni. (Helyeslés.) Azt hiszem, ennek jelentőségét itt szükségtelen külön indokolni. A mély szántás általánossá tétele szem­pontjából traktorok beszerzéséhez nyújtottam államsegélyt. Kétszáz traktor beszerzését irá­nyoztam elő, és ott, ahol ezeket a traktorokat az én támogatásommal beszerezték, kötelessé­gükké tettem azoknak, akik az akcióban résztvesznek, hogy a földreform során föld­hözjuttatottak földjéből egy általam megha­tározott terület felszántását, általam megha­tározott bérért is elvégezzék. Az akció tehát kettős célt szolgál : többter­melési és szociális szempontokat. Ott, ahol eze­ket a traktorokat beszerezték, különösen a tiszántúli nagyobb gócpontokon, ahol tömege­sen vannak földhöz juttatottak, a szántóbér­uzsorát így teljesen le is törtem. Ingyenes trak­torkezelői tanfolyamokat is rendeztem, ame­lyeken több mint 500 egyént nyer ingyenes ki­képzést. A kisgazdaságok részére modern trágyatelepeket terveztem, amelyeknek fejlesz­tését és elterjesztését államsegéllyel is elő aka­rom mozdítani. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irá­nyuló akcióval párhuzamosan halad egy pro­paganda akció is, amelynek keretében az. el­múlt évben 60—60 ezer példányban osztattam ki népies nyelven és szakszerűen megirt útmu­tatókat a búza és rozs termesztéséről, most pe­dig sajtó alatt van egy 150.000 példányban meg­jelenő uj útmutató az okszerű talajmüvelésről és a sörárpa-termesztésről és később fogok új­ból 60.000 példányt kiosztatni ilyen útmutatók­ból az okszerű trágyakezelésről és trágyázás­ról. Ezeket a propaganda iratokat szakköze­geimmel vasárnaponként tartandó szakelőadá­sok keretében osztatom ki (Helyeslés.) és külö­nösen arra hívom fel a kisgazdák figyelmét, hogy ezeket a propaganda iratokat nem azért juttatjuk hozzájuk, hogy azokba szalonnát csa­varjanak és úgy tegyék a tarisznyába, hanem azért % hogy azokat megőrizzék, állandóan ta­nulmányozzák és termelő munkájukban min­denben azokhoz az utasításokhoz igazodjanak, amelyeket ezekből a propaganda iratokból ki­olvasnak. Ezeknek az intézkedéseknek ismerte­tése egyszersmind válasz Vargha Gábor t. kép­viselőtársamnak az általános vita során el­hangzott azon kívánságára, hogy a községek gazdasági szinyonalán és termelési módján változtassunk és azt magasabb színvonalra emeljük. A többtermelés szempontjából szintén nagy­jelentőségű az az akció is, amelyet a szikes talajok megjavítása terén indítottam. Múlt évi költségvetési beszédsmben már jeleztem, hogy 800.00 katasztrális holdnyi olyan szikes talaj van Csonkamagyarországon, amely mész­szegény, de amely meszezéssel teljesen meg­javítható. Azt Általános Talajtani Bizottság, továbbá a Földtani Intézet, valamint a tárcám fenhatósága alatt álló szakoktatási tanintéz­mények tangazdaságaiban végzett kísérletezé­sek kétségbevonhatatlanul állapították meg, hogy ezeknek a területeknek megjavítása me­szezéssel véglegesen elérhető. Meszezéssel ka­tasztrális holdanként 4—5, sőt 6 métermázsa többtermést tudunk elérni ezeken a területe­ken.. Másfél vaggom mészkőpor szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot elvégezzük és ka­tasztrális holdanként a megjavításnak költsége 140 pengőt tesz ki összesen. Ebben a 140 pengő­ben benne van a mészkőpor értéke és szállítás költsége; már odaszállítva a megjavítandó te­területhez kerül ennyibe a megjavítás költ­2. ülése 1928 május 1-én, kedden. Í01 sége. Azok a kisgazdák, akik ebben az akció­ban részt kivannak venni, az általam kibocsá­tott hirdetmény, illetőleg rendelet értelmében a községi elöljáróságnál kötelesek jelentkezni es az általuk megjavitani kivánt terület után holdanként összesen 40 pengőt lefizetni és a kötelező nyilatkozatot aláírni, hogy az oda, a helyszínére kifuvarozott mészkőport saját igá­jukon fogják a megjavítandó területhez elfu­varozni, a mi utasításaink szerint. fogják azt szétszórni és az első évben a talajt megmű­velni. A 40 pengőn felüli javítási költséget, vagyis holdanként 100 pengőt tárcámnak ter­hére vállalom. Miután 2-6 millió pengő áll erre a célra rendelkezésemre, a folyó és a jövő év­ben 22—24 ezer katasztrális hold terület lesz az, amit a rendelkezésemre álló összegből meg­javítani tudunk. Itt szintén erős a reményem, hogy, ha a gazdák látni fogják ennek az akció­nak biztos sikerét és eredményét, nem várva meg az állami akció továbbfolytatását a ma­guk elhatározásából is meghozzák saját jól fel­fogott érdekükben azt az áldozatot, amellyel a javítás jár, hogy azokat az előnyöket, ame­lyek ezáltal elérhetők a saját részükre és saját előnyükre biztosítsák. Gömbös Gyula t. képviselőtársam foglal­kozott ezzel a kérdéssel és annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy ha ez az akció nem teljesen tervszerűen fog lefolyni, akkor az erre a célra fordított összeg szét fog folyni és el fog veszni. Én megnyugtatom Gömbös t. képviselőtársamat, hogy azokat az összege­ket, amelyeket mi a hasznos beruházási Össze­gekben többtermelési célokra kaptunk, mi nem tervszerűtlenül és célszerűtlenül, hanem igen is tervszerűen, célszerűen és a legszakszerűbb, a legkomolyabb megfontolás utján használjuk fel és semmi kétségem aziránt, hogy az általunk el­érni kivánt eredményeket ennek az akciónak kapcsán egész bizonyosan el fogjuk érni. A mezőgazdasági termények értékesítése terén folytatni kívánom azt az akciót, amelyet már az elmúlt évben megkezdtem, különösen a borházak felállításában értünk el nagy ered­ményt. Nemcsak az elveszített külföldi piacot szereztük vissza, hanem jelentős üzleti hasznot is értünk már el. Múlt évi költségvetési beszé­demben jeleztem már azt, hogy ennek az ak­ciónak nem az a célja, hogy egy monopolisz­tikus export intézményt létesítsünk, nem az a célja, hogy azok, akik exportálnak, keveseb­bet exportáljanak, hanem az a célja, hogy azok akik exportálnak, többet exportálhassa­nak és akik nem exportálnak, azok előnyösen tudjanak ebbe az akcióba belekapcsolódni. Ezeket a külföldi borházakat az összes mező­gazdasági terményeink külföldi értékesítése céljából külön értékesítési kirendeltségekké akarjuk átfejleszteni. így az összes mezőgaz­dasági termények értékesítésének expozitu­rája lesz ott. amelynek utján törekszünk az egyéb mezőgazdasági termények részére is piacokat szerezni. Ennek az akciónak lefolyását különösen Beck Lajos képviselőtársam kisérte éles kriti­kával. Beck Lajos t. képviselőtársam szóvá tette a Makói Hagymaszövetkezetnek, a Szabolcsi Burgonyaértékesitő Szövetkezetnek és az Al­földi Gyümölcs- és Zöldségértékesitő Szövetke­zetnek működését. A Makói Hagymaszövetke^ zetnek sikeres munkáját elismeri, a Szabolcsi Burgonyaértékesitő Szövetkezetről azonban olyan súlyos kritikát mondott, amelyet határo­zottan vissza kell utasítanom mint olyat, 56*

Next

/
Oldalképek
Tartalom