Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-161
380 Àz országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1$28 április 27-én, pénteken 1 . ségével, a munkásszerződésekben foglalt és a munkajárandóságok felvételére adott meghatalmazással élve, a munkások járandóságát felveszik és elsikkasztják. (Mayer János földmivelésügyi minister: Most szabályoztuk!) Sajna, még mindig előfordulnak ilyen esetek, amiről a kezeim között levő okirat is tanúskodik. Egy munkásvállalkozó ugyanis egy bérgazdaságtól felvette a munkások járandóságát. (Mayer János földmivelésügyi minister: Mikor volt ez?) 1928 február 18-án, Az adott nyugtára ezt irta: »Elismerem, hogy Önökkel véglegesen elszámoltam, s minthogy önök nekem ezt az 1450 pengőt kifizették, az összes általam állított munkásokat én vagyok köteles _ kifizetni«. (Mayer János földmivelésügyi minister: De ha ki nem fizeti, akkor az uradalom, illetve a munkaadó felelős ) Igen, de az eljárás megint tovább folyik, mert ha perelem a munkaadót, a per megint esetleg eltart egy évig. Abban az esetben is, amelyet az előbb felhoztam, t. minister ur, az ötvenhat munkás képviseletében beadott panasz még mindig nincs érdemlegesen elintézve. Én megtettem a bűnvádi feljelentést a munkástoborzó ellen, eredményt azonban nem fogok elérni, mert nincs neki abszolúte semmi vagyona. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ott van az uradalom!) Az ilyen visszaélések és rut becsapások megakadályozása végett az volna kimondandó, hogy az ilyen munkásszerződésekben a munkástoborzónak, vagy a munkásvállalkozónak adott meghatalmazások, a pénz felvételére adott meghatalmazások érvénytelenek és hatálytalanok s hogy a munkaadó csak a munkás kezeihez teljesithessen jogérvényesen és kötelmet megszüntető módon fizetést. Szükségesnek és célravezetőnek tartanám, hogy a földmivelésügyi ministerium gazdasági munkaügyi osztálya egy szerződéstervezetet dolgozzan ki, amelyben benfoglaltatnak mindazok a kautélák, melyek a munkások jogának, erkölcsi és anyagi érdekének bárki részéről való megrövidítését vagy kijátszását megakadályozhatják. (Csák Károly: Van ilyen!) Nincs. Ezt a jegyzők maguk szokták csinálni, épen azért rendesen bajok vannak e kérdés körül. Ugy vélem, hogy a szerződéstervezetek elküldendők volnának a községi elöljáróságnak azzal az utasítással, hogy ezek a szerződés-tervezetek, ezek a blanketták használandók a szerződés megkötésekor s hogy a nyomtatott szöveggel ellentétes kikötések és megállapodások érvénytelenek. Különösen kiemelendő lenne a szerződés-tervezetben, hogy a szerződés megkötésekor kölcsönösen megállapított munkabérek és járandóságok azon a címen, hogy az illető munkás munkabírása kisebb, mint amilyenre szerződött, le nem szállítható. Nem mondom, hogy uzussá vált, de nagyon sok esetet tudok, amikor a munkások elfoglalták munkahelyüket és négy-öt napon vagy egy héten keresztül dolgoztak, akkor a gazda vagy megbízottja szelektálásnak vetette alá őket s a munkások egy részének tudtára adta, hogy csak az esetben foglalkoztatja őket tovább, ha mint kevésbbé alkalmasak, beleegyeznek abba, hogy munkabérük leszállitta ssék. (Farkas István: Mindennapos dolog. — Esztergályos János: Ha szabad volna a szervezkedésük, ez nem volna lehetséges!) Nem az a hiba. (Esztergályos János: A szakszervezet megvédené őket!) A gazda és a munkás sokkal jobban össze vannak nőve, összeforrasztja őket a magyar föld szeretete. (Esztergályos János: A gazda mégis visszaél ezzel!) Az emberekben van a hiba. (Simon András: Igaz ember a hibát itt nem a rendszerben keresi!) Azt a munkást, akit megbízója mezőgazdasági munkára leszerződtet, alaposan szemügyre veszi az illetőt és az első pillanatra megállapítja, hogy képes-e annak a munkának elvégzésére; amire vállalkozott. De egyébként is, ismerve a magyar nép becsületes gondolkodását, szívósságát, munkabírását és a munkában való edziettségét, kizártnak tartom, hogy, akadjon sok olyan eset, hogy olyan munkára vállalkozzék valaki, amilyennek elvégzésére nem képes. A múlt évben mégis sokan voltak nálam hasonló panasszal és előadták, hogy kénytelenek voltak beleegyezni a munkabér leszállításába, mert ki voltak téve annak a lehetőségnek, hogy az előrehaladott idénymunka miatt máshol szerződést nem kapnak és így családjuk és saját megélhetésük lett volna veszélyeztetve. (Esztergályos János: Az igen tisztelt gazda urak ezt használják ki!) — Csak az emberekben vau itt a hiba, nem a rendszerben. — Szórványosan előfordulhat olyan eset, hogy egyik vagy másik munkás a vállalt munka elvégzésére betegség vagy testi gyöngeség miatt nem. alkalmas, de amikor ez a kifogás tcimegesen jelentkezik és amikor ezt a kifogást nagyon sokszor csak akkor adják tudtára a munkásnak, amikor a legsürgősebb munkát már elvégezte, azt hiszem, valami korrektivumra mégis szükség van, amit az igen t. minister ur, aki már töbMzrben tanújelét adta, hogy szociális é® gazdasági kérdésekben érzékkel bír, mindenesetre meg fog találni. Arra kérem még az, igen t. minister urat, a mezőgazdasági munkások erkölcsi érdekeinek s igy a közerkölcsök követelményeinek megoldása végett méltóztassék a legszigorúbban megtiltani, hogy a mezőgazdasági munkaidő tartama alatt a férfi- és a női munkások közös helyiségben legyenek elhelyezve és elszállásolva. Az ilyen munkára való elmenetel, amelyre a nyomor, a szükség kényszeríti azt a földmivesembert, nagyrészt úgyis magáiban rejti azt az állandó nagy veszélyt, hogy a családi élet és az erkölcsi felfogás crős^ támadásnak van kitéve, nem szabad tehát még 1 fokozni ezt a veszélyt. Nem nagy, mélyreható reformok ezek, azonban olyan apró, de mégis nagyjelentőségű dolgok, amelyeket a mindennapi élet megfigyelése vetett felszínre és amelyek orvoslására a mezőgazdasági munkásság életviszonyainak, anyagi és erkölcsig érdekeinek megóvása végett feltétlenül szükség van. Megnyugvással látom, hogy a földmivelésügyi minister ur tárcája körében felmerülő közgazdasági és szociális problémák iránt nem csak kiváló érzékkel rendelkezik, hanem azokat szerenesés kézzel megoldja, vagy megoldani törekszik, miért is vele szemben a legnagyobb bizalommal vagyok és a földmivelésügyi tárca költségvetését a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobbés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Előttem szóló t. képviselőtársunk rámutatott arra, hogy az a földkataszter, amely ma még érvényben van, milyen igazságtalan. Teljesen osztom ezt a felfogását, mert hiszen ez a földkataszter az adózás alapja és mert ezt a katasztert igazságtalanul állapították meg annakidején, természetes dolog, hogy az arra felépített adózási rendszer is igazságtalan. Még ma is vannak megyék, országrészek, ahol a földkataszter ugy maradt meg, ahogy annakidején megállapították, olyanformán, hogy a földbirtokosnak
