Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

Az országgyűlés Mpviselőházánah 160. zárólag arra vonatkozott, hogy a nyomdász­iparban bizonyos mozgalom mutatkozik, bizo­nyos hatalmi aspirációk, amelyeik nem hagy­hatják közömbösen különösen az érdekelt ál­lami üzemeket és ha ezek ellen bizonyos ellen­intézkedések történnek, akkor azt a módot, ame­lyet választottak bizonyos megrendelések ki­adásánál, én kifogásolhatónak nem tartom. (Helyeslés jobb felől. — Malasits Géza: Az ár­szabályt tartsa be az állam!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. rovat meg nem tárna dtatván, meg­szavazitatik. Következik a 6. rovat. Esztergályos János jegyző (olvassa): 6. ro­vat. Kiépitetlen utak kiépítésére: 1,350.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): Be­vétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Törvényható­ság-ok és községek hozzájárulása: 484.060 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 2. ro­vat. Hidvámok és egyéb bevételek: 67.610 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olyassá): 3. ro­vat. Utigép javító telep jövedelmei: 50.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 4. ro­vat. Hozzájárul as a budapesti állami hidak fentartási költségeihez: 147,940 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 5. ro­vat. Közúti gépjárművek közúti adójából: 3,000 000 P. Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Nem óhajtok felszólalni! Elnök: Következik a 6. rovat. Esztergályos János jegyző (olvassa): 6. ro­vat. Kisvasúti anyagok bérletéből 7590 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): Rendkivüli bevételek. f Törvényhatóságoknak nagyobb hidak átépítésére, valamint útépí­tésre adott kölcsönök törlesztő részletei és ka­matai 17.560 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 8. cím. Ipari felügyelet. KiadáiS. Rendes kiadá­sok. 1. rovat. Személyi járandóságok: 243.770 P. Farkasfalvi-Farkas Géza! (Nincs jelen!) Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás: T. Ház! Az ipari fel­ügyelettel kapcsolatban a minister ur is nyi­latkozott már néhányszor s az iparfelügye'let hatékonnyá tételének hiányát azzal indokolta meg. hogy nincs meg a megfelelő fedezet. Eb­ben igaza is van. mert hiszen az ipari felügyelet kiépítéséhez valóban nagyon sok pénz kell. Szerintem azonban ez olyan kiadás, amelyet racionális szempontból is meg kellene hozni. És itt legyen szabad hivatkoznom életem legizgalmasabb olvasmányára, amelyet most néhány képviselőtársunk is megkapott: a nép­jóléti ministerium két vaskos kötetére, amely az Öregségi biztosításról szóló javaslatot és annak indokolását tartalmazza. Igen sok szám­adata van; soha életemben ennél érd|ekesébb olvasmányt nem olvastam, különösen azért, mert ebben a kötetben nyilvánosságra került a legelső szociális statisztika Magyarország­ról. Ebben a következő érdekes számok vannak. Van gyermekvédelmi törvényünk, amely védi a gyermeket és eltiltja a gyárban dolgo­zástól bizonyos korig. Ennek a statisztikának adatai szerint a gyárakban és bányákban mé­ülése 1928 április 26-án, csütörtökön. 341 gis összesen 20.000. 14 évnél fiatalabb gyermek van alkalmazva. Ezek azolk a gyermekek, akik­ről pántunknak egyik igen t. tagja, Kocsán t. kép­viselőtársunk is beszélt. El vannak bujtatva mindenfelé, az összes iparvállalatokban. (Já­nossy Gábor: Ez törvényellenes!) és 14 éven aluli gyermek ezer és ezer számra van alkal­mazva. Sőt a statisztikai felvétel szerint 12 évnél fiatalabb gyermeket is találtak jónéhány ezret. Visszarettentő kép ez akkor, amikor tár­gyaljuk az iparfelügyeletet, amelynek nemcsak az volna a kötelessége, hogy kazánvizsgálato­kat tartson, (Herrmann Miksa kereskedelem­ügyi minister: Nemcsak azt csinálja. Ea min­dig ismétlődő hang!) hanem, a szociális törvé­nyek végrehajtását is szem előtt kellene tar­tania, mert én azt képzelem, hogyha az ipar­felügyelet óvatos és szemfüles, akikor 20-000 gyermeket a törvény ellenére nem lehet benn­tartani a gyárakban. Ez rendkívül fontos adat, amely mellett nem lehet nagyon könnyen elmenni, mert ez tény, amelyet letagadni nem lehet. Ezek a gyer­mekek tényleg ott vannak a gyárakban, mert hiszen nem írták hasból ezeket a számokat. Én azonban nem magát a gyermeket és nem a gazdasági viszonyokat akarom ezért okozni, hanem rá akarok mutatni arra, hogy amikor a gyárakban 20.000 kis gyermeket alkalmaznak törvény ellenére, ugyanakkor 20.000 apa, öreg­ember kint van a gyár kapuja előtt és kér kenyeret. Különös ez a kontraszt-kép: az atyá­nak, a családfentartónak saját gyermeke a konkurrense. Az atya sétál és a jó Isten drága napját sétatereken és egyéb helyeken kell hogy eltöltse, (Ugy van! jobbfelol.) ugyanakkor, amikor gyenge gyermeke ott dolgozik a gyár­bán. Ha azonban az iparfelügyelő szigorúbb volna, akkor a gyermekek közül azokat, akik valóban egészségük ellenére vannak az üzem­ben, kitiltanák a gyárakból és helyettük a családfentartókat tennlék be. Egy nagyon érdekes kép van még ezekben a szociális adatokban, amelyeket bátor vagyok idézni, A munkásságnak 17%-át képviselik a fiatal, 18 éven aluli munkások, a 18 éven aluli leá­nyok pedig a női munkások 25%-át, tehát min­den negyedik nőmunkás zsengekoru^ leány. Micsoda anyák lesznek azok, akiket már gyer­mekkoruktól kezdve beengednek a gyárba? Amikor törvényeket hozunk, nemzetközi egyez­ményeket hirdetünk ki és hajtunk végre — és sok szociális törvényt keményen végrehajtunk. — ugyanakkor azt látjuk, hogy amelyet leg­inkább kellene végrehajtani, amellett elme­gyünk, elcsúszunk. Felhívom a kereskedelem­ügyi minister ur figyelmét arra, hogy magát az iparfelügyeletet méltóztassék ezen a téren szigorítani, mert lehetetlen állapot, hogy eze­ket az egész magyar nép egészségére veszedel­mes állapotokat megtűrjük. Ha a statisztika felvette ezt az eddig nem ismert, titkos szá­mot, akkor kötelességünk ezt az arányszámot lenyomni, mert nem szabad megtörténnie an­nak, hogy a gyermekek elkorcscsodjanak bent a gyárban, amikor az atya kint könyörög a gyár előtt egy darab kenyérért és felnőtt fér­fiak kénytelenek koldulni,. míg gyermekeik ke­resnek. Elhiszem, hogy az ipar egyik-másik ágának ez kényelmes és racionálisabb, mert a gyermekeknek kevesebb a bérük, de amikor sok ezer és ezer ember munkanélkül van, első­sorban arra kell törekedni, hogy a felnőtt fér­fiak kapjanak munkát és csak másodsorban a gyermekek, akik különben törvényellenesen 48*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom