Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

326 Az országgyűlés képviselőházának 160, ülése 1928 április 26-án, csütörtökön. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 6. cím. Központig mértékiigyi intézet és mértékhitelesités. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 371.840 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 42.707 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 103.115 P. Malasit» Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Az 1907. évi V. törvénycikk 23. <5>-a kimondja, hogy a tudományos ipar érdekében végzett mérések, vizsgálatok és kísérletek díjai, amelyek a m. kir. Központi Mértékügyi Intézethez utaltatnak és amelyek természetüknél fogva előre meg neim! állapithatók, esetről esetre az intézet igazgatója által állapittatnak; meg. Ezt az intézkedést a magyar mérlegiparra nézve károsnak tartom. Nevezetesen, mióta ez az, intézkedés életbelépett, a magyar mérlegipar újítással megbirkózni nem tud. A Berkel-rendszerü mérlegek behozatala óta a magyar ipar több izben kísérletezett ehhez hasonló mérlegeknek gyártásával, de mindannyiszor, ahányszor odafordultak a itíértékhitelesitő hivatalhoz, részben a költségek magassága miatt, részben pedig azért, mert valahogy technikailag nem voltak annyira tökéletesek, mint ezek a Berkei-mérlegek, elutasították őket. Az eredménye ennek az évek óta tartó küzdelemnek az, hogy a Dayton amerikai mérlegeyár és a Berkei — ha jól emlékszem — hollandiai mérleggyár uralják ma a piacot és mérlegenként körülbelül ezer pengőt visznek ki ebből az országból, amely feltétlenül itt maradna, ha a mértékhitelesítő hivatal némi előzékenységet tanusitana a magyar mérlegekkel szemben. Én felhívom az igen t. minister ur figyelmét arra. hogv ezek a gyorsmérlegek, amelyeknek körülbelül ugyanaz az alapelvük van. mert valamennyi azon alapszik, hogy a mérlegbe bele van rejtve egy egyensúlyozó szerkezet, azonkívül van egy fékjük, s az egyiknél olaj, a másiknál^ glicerin van, az egyik szivattyúalakú, a másik egy rugóval van alátámasztva, technikailag azonban körülbelül mind egyformák — ezek a mérlegek idehaza is igen jól készíthetők, igen jó kivitelben. És ha ez a mérleghitelesitő intézet nem akadékoskodnék, akkor idehaza a mérleginar.— bevallom őszintén, — az alacsonyabb előállítási költségek és munkabérek s egyéb félgyártmányok előállítása következtében tudna versenyezni a külföldivel. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Akadékoskodik, vagy drága a díj?) Akadékoskodik. Én magam tapasztaltam, hogy egv győri mérlegkészitő ^egy teljesen a Berkei-mérleggel azonos, de mégis technikailag valamennyire attól különböző^ mérleggel próbálkozott meg,, de többhónapi kísérletezés, próbálgatás és hatszori visszadobás után az a szegény iparos megunta a dolgot, s hazavitte és kalapáccsal agyonverte a mérleget. Miért küzdjek az az ember, ha ilyen akadékoskodások mennek végibe, amelyeiknek elsősorban a külföldi mérlegipar látja hasznát? Ezek a külföldi gyárak nagyobb felszerelésükkel, berendezésükkel, jobb összeköttetéseikkel jobban bírják a versenyt. Ezelk azután egy csomó mérnökkel megjelennek ott és perszvadeáliák ezt a hivatalt, ami által lehetségessé válik ezeknek a mérlegeknek terjesztése, míg a magyar mérlegek csak ritka esetben és igen hosszú utánjárással találnak ennél a hivatalnál meghallgatásra. Nem kívánok mást, mint azt, hogy a minister ur legyen olyan kegyes és érdeklődjék ennek a hivatalnak tevékenysége iránt és szabjon határt a hivatal olyan akadékoskodásnak, amelynek következménye a magyar ipar hátraszoritása. A másik dolog, amit ezzel a hivatallal szemben bátor vagyok felhozni, az, hogy az előb'b idézett törvény ugy intézkedik, hogy a imértékhiteles'itő hivatal minden vidéki kiszállást külön számol el közegeinek. Ezért azután az a mértékhitelesitő közeg állandóan vidékre törekszik, mert hiszen fizetésén felül 17 pengő napidíjat is kap. Most előáll az a helyzet, hogy egy olyan városban, mint Győr, amelyben rengeteg sok mérleg van, s amelyben a kereskedelem nagy, hónapokon keresztül nem lehet mérleget hitelesíttetni azért, mert a közegek vidéken vannak és nem érnek rá arra, hogy a mérlegeket hitelesítsék. Mármost mi történik? A hitelesítetlen vagy elkésve hitelesített mér; légért a kereskedőt büntetik meg, a kereskedő viszont ráhárítja ezt arra az iparosra, aki neki a mérleget megjavította-. Mindenképen a közérdek károsodik általa, ha a mértékhitelesités későn történik. Végül pedig a minister urnák ennél a címnél még figyelmébe bátorkodom ajánlani azt, hogy méltóztassék akár rendelettel, akár pedig tisztviselői utján megtiltani azt, hogy a^ mértékhitelesítő hivatal közegei a közönségnek mérlegeket ajánlhassanak. A leghatározottabban el kellene tiltani ettől az alkalmazottakat, mert az államnak, a közületnek az alkalmazottai nem ai*ra valók, hogy egyes, sőt sok esetben külföldi cégek .szolgálataiba állíttassanak; nem arra valók- hogy a mértékhitelesitésnél azt mondják: Mit akar evvel a vacakkal, nem jobb lett volna Berkei-mérleget venni, akkor nem volna meg ez a kellemetlensége'?! Ezt a sok bajjal és nehézséggel^ küzdő iparos- és kereskedő társadalom érdekéten a leghatározottabban meg kell szüntetni. Erre voltam bátor a minister urat kérni. Bizalmatlanságom kifejezésével a következő módosítást ajánlom (olvassa): »Javaslom, hogy a fenti rovaton kiküldetési és átköltözési költségekre előirányzott 103.115 pengő az előirányzatból töröltessék.« Elnök: Kiván-e valaki szólani I (Nem!) Ha senki sem, kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur óhajt szólani. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! Természetesen a tétel változatlan megtartását javaslom. Ami a mérlegek vizsgálatának ügyét illeti, amikor én kint jártam az intézetben, bizony sok selejtes dolgot láttam ott, úgyhogy magától értetődik, ha azokra nem adnak kedvező véleményt. Mindenesetre utána fogok járni, hogyan áll ez a dolog. Eleve elutasítom azonban azt a felfogást, hogy itt Azon leszek, hogyha magyar áru kerül oda, azt teljesen pártatlanul és minél hamarább vizsgálják meg. (Helyeslés,) Ha a mérlegek ajánlása tényleg megtörtént volna, azt én súlyos fegyelmi vétségnek tartom, s minden lépést meg kell tenni, hogy ez egyszer s mindenkorra megszűnjék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A3., rovat eredeti szövegével szemben áll Malasits Géza képviselő ur indítványa, amely az előirányzott 103.115 pengő törlését célozza. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 3, rovatot az eredeti előirányzati összeggel elfogadni, I szemben Malasits Géza képviselő ur inditvá-