Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

Az országgyűlés 'képviselőházának 158. ülése 1928 április 24-én, kedden. 229 mázzuk a mai időkhöz, másfelől, hogy azokat az iparokat, amelyekkel megfelelő ipari export-piacot lehet teremteni, fejlesszük ki, a rendelkezésre álló vagy kinál&ozó összekötő kapcsokat épitsük ki és azokat a fogyasztópiacokat, igenis, kultiváljuk, ápoljuk, amelyek ezeknek a cikkeknek befogadására alkalmasak- És ha nem sikerül - amint erre a külügyi vita folyamán utaltam — azokat az általunk olyan szeretettel ápolni óhajtott nyugati és északi összeköttetéseket kiépiteni és kifejleszteni, keresnünk kell igenis a Balkán felé elsősorban — és, ha lehet, más államokban is — a piacokat. Nem tudom, hogy nem jöhetnének-e számba a Nagy Oroszországból kialakult úgynevezett határmenti államok ipari fogyasztási piacai. Ápolnunk kell ezeket és keresni kell velük az öszszeköttetést, mert fejletlen iparuk mellett lehetetlen, hogy a mi iparunk ott elhelyezkedési lehetőséget ne találjon. (Élénk helyeslés ! a jobboldalon.) Ha azt látom, hogy egyedül Németországban micsoda óriási sürgés-forgás tapasztalható az egyes államok gazdasági kiküldötteinek részéről, hit azt látom, hogy az Egyesült-Államok Berlinben és a többi nagy német emporiumban 100—150 gazdasági szakértőt tartanak állandóan, akiknek semmi más feladatuk nincs, mint tanulmányozni a piac helyzetét és a piac kívánságait, ajánlataikkal nyomban ott teremni, kínálataikkal ott lenni, ahol kereslet van ; ha azt látom, hogy a kis Dánia a szomszéd Németországot behálózta már gazdasági szakértőivel és tudósitóival, akkor megdöbbenve kell megállapítani, hogy mi milyen keveset csinálunk és konstatálnom kell, hogy teljesen elhibázott az a feltevés, mintha külügyi szolgálatunk tényezői alkalmasak volnának ennek a tisztnek betöltésére is. (Élénk helyeslés balt elöl.) T. Ház! Ha ezekután magának az exportnak támogatását és magának ennek a szervezetnek kiépitését nézem, akkor nem kivan ok hosszasabban foglalkozni azzal, hogy a külső államok milyen, erőteljes mértékben mennek ennek a gondolatnak segítségére. Anglia «Board of Trade»-je és a Department of Overseas Trade, szóval csupa állami szervezet utján sietett kiépiteni exportját, pedig ott már egy évszázados gyökérzettel biró és saját gyarmatai által természetszerű fogyasztási piaccal rendelkező nagy birodalomról volt szó. Amerikában is a kereskedelmi kormányzat maga az, amely hivatalosan támogatja az exportot és ellenőrzi annak szervezeteit. Franciaországban a Banque National Française végzi el ezt a feladatot. A csehek csak 1927-ben létesitettek egy «Cefias» nevű ipari részvénytársaságot, amelynek alaptőkéje 3 millió, s amelyet három nagy bank alapitott, de az állam is támogatja; Németország pedig már nem elégedett meg az állami támogatással, hanem csak legutóbb jelentette ki Curtius gazdasági minister — és ez ránk nézve rendkivüli fontossággal bir, tekintettel a balkáni piac szervezetlenségére és tekintettel arra, hogy nekünk elsősorban a Balkánon kell ipari termékeink számára fogyasztási piacot keresni és teremteni, — hogy egy olyan exportbankot kell erőteljes állami támogatással a német birodalom kormányának létesítenie, amely exportbank minden rendelkezésre álló anyagi eszközzel siessen ipara számára fogyasztópiacot teremteni, sőt ne hátráljon meg attól a gondolattól sem, hogy Bondokat, kötvényeket bocsásson ki a külföldi piacokra s ezeknek a kötvényeknek fedezetéül a hitelbiztosítást kivánja bevezetni, amely a kockázat 66%-át vállalná magára. Nálunk Herrmann kereskedelemügyi minister ur volt sziv

es még a nyár folyamán nyilatkozatot tenni, hogy ő maga is teljes mértékben átérzi az export megszervezésének fontosságát és jelentőségét s a maga részéről is mindent meg fog teiini, hogy az a kellő erkölcsi és anyagi támogatással életre keljen. Az a kérdés tehát, hogy mire kell ez az exportszervezet és hogyan valósítható meg? T. Ház! Elsősorban is bizonyos termelési ágakat és bizonyos ipari vonatkozásokat ki kell ebből kapcsolnunk, mert azok egyfelől természetüknél, másfelől összeköttetéseiknél és szervezeteiknél fogva önmaguk megteremtették az összeköttetéseiket s ilyen, akár állami, akár egyéb uj szervezetre exportjuknál fogva egyáltalán nem szorultak reá. Ilyenek például az olyan hatalmas vállalatok, mint a Ganz, az Egyesült Izzó, amely messze tengerentúli országokba is szállit, ilyenek a nagy gabonacégek a maguk berendezkedéseiknél fog »a és az egész magyar marha- és sertéskereskedelem. De itt van a termelésnek egy középkategóriája és jelentős mértékben a mezőgazdasági termelésnek egy nagy középkategóriája, amely egyáltalán nem bir ja megszervezés hiányában termelt cikkeit elhelyezni. Hiszen csak a borra kell utalnom, de olyan cikkek is vannak — ez ugyan nem tartozik ide, de egy pillanatra oda kell tekintenünk, — amelyekről azt hirdetik lépten-nyomon konzuli és követségi jelentéseink, hogy ezekkel fel tudnók venni a versenyt, mert nem viseltetnek olyan animozitással ezekkel a cikkeinkkel szemben, mint a gabonával és liszttel szemben viseltetnek ; ilyenek a gyümölcs, a baromfi, a toll. a krumpli, a konzervek stb. Mindenekelőtt bennünket elsősorban érdekel, hogy az egész magyar ipar fejlesztése szempontjából — azon egypár, előbb felsorolt termelési ág kivételével, amely életképes — egy ilyen szervezette és propagativ támogatásra feltétlenül szükség van. Az a kérdés csak, hogy mi legyen a feladata egy ilyen szervezetnek % Elsősorban is összefogni és megszervezni az egész akciót. Egy katasztert kell felállitani az egész magyar iparra, azaz megállapítani, melyek azok az ipari termelési ágak, amelyek egyáltalában életképesek és exportra képesek. Másodsorban, hogy milyen külföldi piacok felé milyen magyar ipari cikkeket lehetne irányitani? Ennek ki kutatása és megszervezése természetszerűleg Budapestről és Magyarországról nem végezhető el. Erre szükséges egy olyan hálózat létesítése, amely azelőtt a békében bizonyos csekélyebb és kisebb mértékben megvolt s amely tudósítók és más közegek révén elég szépen és tisztességgel működött, de amelyeknek a régi keretekben való felelevenitése a mai viszonyoknak, a mai méreteknek és igényeknek bizonyára nem felel meg. Akkor azonban, amikor egy ilyen szervezet megalkotásáról van szó, igenis csakis arra gondolhatunk, hogy az ipari fogyasztásnak egyes fontosabb gócpontjain állandó szerveket kell minden országban megteremtenünk és ott állandóan fenntartanunk, ahol arra számithatunk, hogy ott állandó fogyasztókra találunk. (Élénk helyeslés a középen) Ezek a tudósítók, ezek a szervek arra vannak hivatva, hogy állandóan éber figyelemmel kisérjék az illető ország gazdasági életét s annak változásait, ugy a közszállitásokat, mint a magángazdasági élet igényeit é- hogy ott legyenek nyomban az ő ajánlataikkal akkor, amikor az a szükséglet felmerül, ne pedig ugy legyen, ahogyan nálunk a gyakorlati életben kialakul a helyzet, hogy először lelevelezik konzulaink és követségi alkalmazottaink, _hogy mire van szükséges mire az a cég megkapja ezt a levelet az illető hivatalos közeg, tehát a • ministeri um utján és megteszi ajánlatát, addig már régen el van intézve a dolog és a szükséglet ki van elégítve. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl). (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) 32*