Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-158
202 Az országgyűlés képviselőházának A mélyen t. képviselő ur felemiitette azt a hiányát a költségvetésnek, amely itt a 3. cím 5. rovatában a tűzrendészet fokozottabb fejlesztése érdekében szükségesnek mutatkozott, A tiszti tanfolyamoknak a szabályrendelet által kötelezőleír is elrendelt felállítására, létesítésére költséget nem lát a költségvetésben. Teljesen, igaza van a képviselő urnák, éu igyekeztem ezen a címen is. erre a célra a megfelelő összeget előteremteni, azonban sajnos, a pénzügyi kormányzat ezt az összeget nem bocsátotta rendelkezésemre. Igyekezni fogok következő költségvetésemben, amennyiben a lehetőség kínálkozni fog, ezt az összeget felvenni. Magam is súlyt fektetek arra, hogy ez a kérdés végleges megoldást nyerjen. A tavaly felvett 10.000 pengő költséget ugy tudom, hogy az itt Budapesten a fővárosnak támogatásával létrehozandó egy ilyen, nem tudom hány hetes vagy hónapos kurzusnak a költségeire szántuk, amelyre vonatkozólag az intézkedéseket a magam részéről már megtettem, s a vármegyék küldik majd ki jelöltjeiket, akik ezen a tanfolyamon résztvehetnek. Azokat a költségeket, amelyek a költségvetésben biztosítva voltak, erre a tanfolyamra szántam, de természetesen az sem bizonyult elegendőnek. Ezt a hiányt a fővárosi volt szíves részemre kilátásba helyezni, természetbeni járandóságok, terem, világítás és fűtés juttatásával. A képviselő urat megnyugtatom. Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, amelyet egyszer véglegesen szeretnék megoldani, de természetesen magát a tüzrendészeti szabályrendeletet sem tudjuk még teljes egészében végrehajtani, mert mindenütt nehézségekre akadunk annak végrehajtása során. De ha meglesz a megfelelő lelkiállapot ezeknek a tüzrendészeti rendelkezéseknek végrehajtására és különösen anyagi áldozatokra is, ujabb felszerelésekre, ha ezeket az áldozatokat a községek meghozzák, akkor amint itt annak idején a magam részéről hozzájárultam, az 50%-os pótadón felül is hajlandó vagyok ezeket a kérelmeket honorálni. Némely helyen ez meg is történt, de inkább szórványosan és kivételesen, •mint általában. Ezekben kívántam a választ a képviselő ur álláspontját illetőleg és az ügynek továbbfejlesztését illetőleg megadni. A cím meg nem támadtatván, méltóztassanak azt elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a rovatot elfogadni, igen-e vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 6. rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): 6. rovat. A rendőri büntető eljárás végrehajtásából folyó költségek 16.320 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 7. rovat. A mozgóképszínházak utáni bevételekből fedezendő jóléti kiadások 11.680 P. Elnök: Kíván valaki szólni? Petrovics György jegyző: Vargha Gábor! Elnök: Vargha Gábor képviselő urat felszólította a jegyző ur. Kivan szólni? (Nem!) A képviselő ur nem kíván szólni. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A rovat elfogadtatik. Következik a 8. rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): 8. rovat, A leánykereskedelem elleni védekezés és az erkölcsrendészeti központi hatóság kiadásaira 10.000 P. 258. ülése 1.928 április 24-én, kedden. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): A nemzeti munkavédelmi hivatalok költségei. 9. Személyi járandóságok 550.840 P. Kabók Lajosi Kabók Lajos: T. Ház! A nemzeti munkavédelmi hivatalok költségei rovatában személyi járandóságokra 550.840 pengő van felvéve. Ez az összeg az előző 1927/28. évi előirányzásnál több, mert akkor 485.270 pengő volt előirányozva. Ez olyan rendkívüli súlyos öszszeg, amelyet nem tartok helyénvalónak továbbra is előirányozni, nevezetesen mert a nemzetig munkavédelmi hivatalra a magam megítélése szerint egyáltalán semmi szükség nincs. Ez egy teljesen felesleges, sőt azt is mondhatnám, haszontalan intézmény, amely rendeltetésének nem tud megfelelni, f de ennél még súlyosabb az, hogy ezzel az intézménnyel a kormány egyszerűen beállít egy sztrájktörő intézményt, egy kenyérfaragó intézményt, amelynek az a főcélja és rendeltetése, hogyha valahol a munkások keresetükkel nincsenek megelégedve, nem tudják tovább munkájukat folytatni, és azt kénytelenek beszüntetni, akkor a sztrájktörők felvonultatásával rákényszeritsék a munkásokat arra, hogy továbbra is a kifogásolt bérek mellett végezzék munkájukat. (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök ur, lehetetlen igy beszélnem! Elnök: Nincs elegendő csend a Házban, képviselő urak! Ne méltóztassék mellékvitákat folytatni. (Zaj.) Beck Lajos és Neubauer Ferenc képviselő urakat kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben maradni. Kabók Lajos: A minister ur múlt héten a pénteki vita végén beszélt a nemzeti munkavédelmi hivatalokról és felsorakoztatta nagy érdemeiket Többek között megemlítette, hogy 1923-ban két napon át az újpesti Phöbus-gyárat is üzemben tartották és hogy a rendesen termelt áramnál nagyobb mennyiségű áramot termeltek. A minister ur beszédének ezt a részét azért ragadom ki, mert a Phöbus-gyári sztrájkot közvetlen közelről ismerem és a sztrájk ügyében _folytatott tárgyaláson résztvettem. Nagyon jól tudom, hogyha a minister ur a Phöbus-gyár igazgatóságához fordulna és attól megkérdezné, milyen hasznos munkát végeztek az 1923-ban lezajlott sztrájk alkalmával a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal kiküldött közegei, a gyár igazgatóságától megtudná, hogy még egyszer egy ilyen kiküldetésre nem reflektálnak, mert ha még egy ilyen segítség jön, akkor azután olyan helyrehozhatatlan károkat fog szenvedni a gyár, amilyenekre egyáltalán nincs szükség. Amikor a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal hasznos munkáját előtárja a minister ur és hivatkozik ennek a gyárnak a sztrájkjára is, hogy ott a közönség észre sem vette ezt a sztrájkot, tudni kell azt is, hogy ez azért történt, mert_ akkor valójában az István-telki gyár áramfejlesztőtelepét kapcsolták be és ennek kisegítése adta meg a r lehetőséget, hogy Újpest közönsége nein vette észre ezt a sztrájkot. Ez volt az egyik ok, a másik ok pedig az, hogy a sztrájk lebonyolításába, illetőleg annak befejezésébe nagyon gyors beavatkozás történt. Éjszaka 12 óra után is tárgyaltunk még a rendőrségen, Andrejka főkapitányhelyettes ur vezetésével, és ennek a késő éjszakai órákba nyúló tárgyalásnak volt az eredménye, hogy ezt a sztrájkot hamarosan sikerült befejezni. Azért nem érezte meg tehát ennek a sztrájknak különösebb kihatását Újpest közönsége, mert az István-telki áramfejlesztőtelep segített ki és