Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-154
Az országgyűlés képviselőházának 154. ülése 1928 április 17-én, kedden. 9 T. Ház! Három olyan kisebb tárcára térek át, amelyek pénzügyi szempontból nem nagy jelentőségűek. Ezeknek kiadási tételeik valóban csekélyek és nincs semmiféle olyan momentum, — ismételem, tisztán pénzügyi szempontból — amely különösebb ismertetést indokolna. Hiszen a költségvetés a kiadási tételei alig változtak az előző évben, csak annyiban, hogy az előző évben a tisztviselők fizetését ^ndeztük azzal a bizonyos 90.000-es ministerelnöki rendelettel. Bővebb indokolás tehát ezeknél a tárcáknál igazán nem szükséges. Lehetetlen azonban az itt tárgyalt szervek jelentősegére ki nem térnem, meg kell ezt tennem azért is, mert különösen a legfőbb állami számszéknek ^ és a közigazgatási biróságnak elmúlt évi működésében olyan nóvumok voltak, amelyek felett nekem, mint előadónak teljesen lehetetlen napirendre térnem. Méltóztatnak tudni, hogy az egész szanálási akciónak a legközelebbi múltig az volt az egyetlen kifogásolható tétele, hogy a zár- j számadások nem készültek el időben és az az ellenzék részéről, de a kormánypárt oldaláról is állandó kivánalom tárgyát képezte, hogy a • zárszámadások végre idejében készüljenek el. Méltóztatnak talán tudni, hogy a decembertől ! számitott egy pár hónap alatt nemcsak az' 1924/1925, nemcsak az 1925/26, de az 1926/27. évi zárszámadálsok is beterjesztettek a Ház elé, melynek folytán most már beállt az a helyzet, amire különben Kállay képviselőtársam beszédében szintén rámutatott, hogy végre most i már az államháztartásban az úgynevezett számadási rend beállt. Ennek folytán azután, hogy ugy mondjam, az utolsó hiba is az állam- \ háztartás vitelében reperáltatott. Ezért ezt a kérdést, mint előadó, igen fontosnak tartom. Igen nagy munkát rótt ez a legfőbb állami számszékre, lehetetlen tehát nekem erről a helyről ennek a magas hivatalnak, amely a magyar I alkotmányjognak egyik különös disze és amely- • nek épen közjogi szempontból rendkivül nagy jelentősége van, köszönetet nem mondanom, mert nagyon jól tudjuk mi azt, hogy ez a hiva- ; tal nemcsak nappal, hanem este és éjjel is dolgozott. Azt is tudjuk, hogy lefokozott létszámmal dolgozott, azt is tudjuk, hogy a lecsökkent Magyarország nem kevesebb, hanem több dolgot ad ezeknek a hivataloknak, (Ugy • van! jobbról.) mert hiszen épen a trianoni békével kapcsolatban számos olyan kérdés merült fel, amely külön is foglalkoztatta ezt a hivatalt, azonkivül a számos olyan novum volt a békétől eltérőleg, amely munkatöbbletet adott. Csak rámutatok itt a szanálási kölcsönökre, azután az uj közszolgáltatásokkal kapcsolatos nóvumokra, amilyenekre a régi békebeli idők- \ ben alig volt példa. Bölcsen méltóztattak tudni, ! hogy a pénzügyi törvényhozásnak a forradalmak után minden évben számos, nemcsak tar- j talmilag, hanem nemileg is egészen uj közszol- j gáltatásról kellett gondoskodnia, amelyek lényegesen emelték ennek a hivatalnak működési körét. Ezenkivül itt vannak az állami üzemek kommerciálása, továbbá a szanálás során szükséges egészen uj pénzkezelési rendszabályok, amelyeknél mindig igen nagy szerepe volt ennek a hivatalnak. Ez a hivatal ezenkivül még egy nagy munkát végez, amely ma még nem anynyira ismeretes, tudniillik az uj számviteli törvény elkészítéséhez szükséges előmunkálatokat, mert hiszen a. változott helyzet folytán ennek az uj számviteli törvénynek benyújtása aligha késhet. Ezeket tekintetbe véve és talán még azt, hogy szokatlanul bár, de megszűnő tendenKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. ciával jelentkező költségvetési gyakorlat szerint külön terjesztetnek be az appropriáció során a hasznos beruházások, ezen hasznos beruházások ellenőrzése során ennek a hivatalnak ismét csak uj munkatöbblete van, azt hiszem az egész Ház helyeslésével találkozom, ha ennek a magas hivatalnak működésével szemben elismerésemet fejezem ki. (Helyeslés.) Ugyanígy vagyok a közigazgatási torósággal: csak a legnagyobb elismerés hangjával emlékezhetem meg erről a magas kuriális méltóságról azért, mert az elmúlt esztendő ennek a magas biróságnak egészen uj munkakört adott. Amint bölcsen méltóztatnak tudni, a törvényhozói — nemcsak a képviselőházi, hanem a felsőházi — tagságok_ feletti bíráskodással ennek a biróságnak közjogi funkcióját igen nagy lépéssel vittük előre. Ehhez hasonló lépést a törvényhozás^ az 1896-ban létesített magas biróság tekintetében talán csak egyszer tett, akkor, amikor törvényhatóságoknak a garanciális panaszt megadta az 1907: LX. tc.-ben, amely alkotmányjogi szempontból rendkivül nagyjelentőségű r törvény volt.- Azt hiszem, hogy a képviselői választások feletti biráskodás kérdésében a birói függetlenség teljes elismerése és ama szempont honorálása mellett is, hogy nekünk a birói működéssel szemben a legteljesebb tartózkodás álláspontjára kell helyezkednünk és távol kell tartanunk minden kritikát, lehetetlen itt is ki nem jelentenem és le nem szögeznem a magyar jogászvilágnak azt a meggyőződését, hogy a magyar közigazgatási biróság ennek a magas közjogi bíráskodásnak minden tekintetben példásan meg is felelt. (Ugy van!) Csak az elismerés és tisztelet hangja illeti meg ezt, a biróságot nemcsak azért, mert hiszen az elég szűkre szabott kÖzvetlenségi elv ellenére is példaszerűen vezette a tárgyalásokat, hanem azért is, mert az anyagi igazság kiderítése szempontjából igen előkelő, nagy munkát végzett és tovább fejlesztette ennek a törvénynek tartalmát az életben, különösen ama hiányok pótlása' tekintetében, amelyekben végeredményben minden törvény szenved. A biróságnak igen fontos szerepe van a pénzügyi biráskodás terén is, hiszen tulajdonképen ez képezte a múltban és képezi ma is munkájának nagy részét. Méltóztassanak csak meggondolni, micsoda hallatlanul megnehezedett helyzetben volt ez a magas biróság akkor, amikor a magyar törvényhozás a közel múltban minden évben a pénzügyi törvényeknek, a pénzügyminister ur pedig a pénzügyi rendeleteknek olyan halmazatát termelte ki, amelyek főként épen a közigazgatási biróság Ítélkezését foglalkoztatták. Megemlítem csak a forgalmiadó, a fényüzésiadó és a vagyonváltságok körüli komplikált kérdéseket, a kényszerkölcsönt, ezt a négy uj közterhet, amelyek végső fórumban mind a közigazgatási biróság munkaikörét fokozták. Csaknem lehetetlenség az ujabb éveknek összes törvényhozási anyagát mind összefoglalnom, amely a közigazgatási biróságot foglalkoztatta, de merem állítani, hogy ez az anyag kitesz annyit, mint a forradalmat megelőző évtizedek összes pénzügyi törvényei. Természetes, hogy ennélfogva ez a magas biróság igen erősen foglalkoztatva! volt, sőt túl is volt halmozva, az elismerés tehát annál is inkább megilleti, mert hiszen f ennek a nagy munkafeladatnak ugy kvalitás, mint kvantitás tekintetében teljesen megfelelt. (Ugy van! a jobboldalon.) A következő tárca az Országos Földbirtokrendező Biróság. Nem érezthetem magamat hivatottnak e tekintetben bármiféle nyilatkoza2
