Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-154

10 Az országgyűlés képviselőházának tot tenni, különösen abban a kérdésben, hogy ennek a bíróságnak sorsa mi legyen, mégis ugy érzem itt is, mint előadó, hogy tartozom egykét olyan adat megemlítésével, amelyek ennek a magas bíróságnak elfoglaltságát plasztikusan tüntetik fel. Ennek a bíróságnak munkaköre az elmúlt években, amint méltóztatnak tudni, a megváltással kapcsolatosan akként alakult ki, hogy az egyéni kérelmek még nem jutottak előtérbe, hanem az egyes községek, hogy ugy mondjam, az egész községek, mint ilyenek, foglalkoztatták a biróságot, ami azt jelenti, hogy az ügyforgalom bár igen nagy volt, nem mutatta azt az emelkedő tendenciát, amelyet mutat most, amikor a végrehajtás során kumulálódnak az egyesek kérései, amelyek mind külön iktatószámot és külön birói intézkedést involválnak magukkal. Ez a körülmény most már azt a talán kissé aggasztó állapotot íhozta, hogy ennek a bíróságnak ügyforgalma nemcsak, hogy nem csökkent, hanem — épen az idei adatokat vettem elő — az elmúlt hónapok statisztikája sokkal nagyobb iktatószámot mutat fel, mint az előző éveké. Ezt csak azért emlitem meg, mert ezzel akarok rámutatni arra, hogy nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy az Országos Földbirtokrendező Birósághoz utalt ügyek elintézése kvázi már régen túlvan a kulminációs ponton és ezek az ügyek rövidesen likvidálhatok lesznek. Igen súlyos és nagy kérdések, olyan kérdések vannak hátra, amelyek túlnyomó része kizárólagosan csak bírói funkcióval intézhető el, s épen ezért bármiként is alakuljanak szervezetileg ezek a kérdések, egészen világos hogy az elintézéstől nem fogjuk kikapcsolhatni az Országos Földbirtokrendező Bíróságot. vagy annak utódját. (Ugy van! jobbról.) Hogy milyen munkát végzett ez a bíróság, etekintetben csak egy-két számot vagyok bátor megemlíteni. (Halljuk!) Április hó 13-ikáig, tehát a legutolsó időkig, a törvény életbeléptetésétől, vagyis 1921. júniusától kezdve 256.449 házhelyet osztott ki, törpe- és kisbirtokokra felosztott 1,071.662 kat. holdat, azonkívül kishaszonbérletek alakítására átvétetett 833 községben 153.087 kat. hold. Mindenesetre olyan számok ezek, amelyek magukban is imponálók s amelyeknek kifogástalan birói elintézése igen •»úlyos munkát jelentett erre a bíróságra. Az Országos Földbirtokrendező Biróságnál talán még csak egy tételt említek fel, mert bizonyos oldalról kifogás tárgyává tétetett és ez az Országos Földbirtokrendező Alap kérdése. Ennek a földbirtokrendező alapnak rendeltetését illetőleg -r- amint méltóztatnak tudni, és ha volnának, akiknek figyelmét elkerülte, figyelmeztetem őket, — hogy ez kizárólag csak a hadirokkantak, özvegyek és árvák földbirtokrendező céljait szolgálja, tehát ez olyan alap, amelynek célja magában véve is csak a legfigyelemreméltóbb és legvédendőbb. Ennek a földbirtok rendezési alapnak kiegészülése hogyan történik? Errenézve az 192U. évi XXXVI. te. 80. §-a. tehát törvényi rendelkezés etőirja bizonyo's eljárási költségeik megtérítését, amelyeik azután állandóan fluktuálnak, mert aniiint befolynak, ugy el is fogynak, de miagia iái földbirtokrendező alap nemcsak, hölgy csökkenő tendenciát nem mutat, hanem dicséretes módon állandóan emelkedik és pedig nemcsak pénzben, hanem ingatlanban' is. Tekintetlb evévé ennek az alapwaík rendkívüli nagy jelentőségét épen földbirtokpolitikaii szempont ból, azt hiszem, hogy a legrigorózusabb kritika sem( kifogásolhatja azt. Legfeljebb csak azt tehető még szóvá, hogy ennek az talapnak keaelése olyan alapszerü-e, mint ahogy elő van 154. ülése 1928 április 17-én, kedden. irvia? Etekintetben megnyugtathatom az igen t. Házat, hogy az etekintetben fennálló törvényi és egyéb rendelkezések stzisroruan előírják ennek az talapnak kezelését, amelytől soha semmi eltérés neun történhetik és épen azért ennek az alapnak kezelését én a magam részéről abszolút tisztázottnak látom. (Helyeslés.) Méltóztassék megengedni nekem, hogy áttérjek lazi úgynevezett kisebb tárcák legutolsóiárai a minis terelnökség tárcájára. (HalUuk! Halljuk!) A ministerelnökségi tárcánál az első pállanlatban, ha az abszolút számokat vesszük figyelembe, ugy tűnik fel. mintha itt nagyob emelkedés mutatkoznék, mint a többi tárcáknál. Ha alzonban ezt az emelkedést jobban szemügyre vesszük, megállapíthatjuk, hogy itt főleg két beruházási tétel okozza az emelkedést. Az egyik a ministerelnökségi palotának átalakítása céljaira igénybe vett 200.000 pengő, a másik a Dunapart rendezésére igénybe vett 300,000 pengős tétel. Ha ezt az 500.000 pengős hitelt levonjuk és ugy végzünk összehasonlítást a ministerelnökségi tárca előző évi és mostani költségvetése között, akkor megállapithatjuk, hogy) ennek a tárcának emelkedési százaléka nem éri el azt alz átlagois kulcsot, amelyet valamennyi miás tárcáknál tapasztalhatunk. Mi g a többi tárcánál az átlagos emelkedés 15%. addig itt csak 8%-os emelkedést látunk. Ez. annyit jelent, hogy ennél a tárcánál teljesen érvényesül a takarékosság szelleme. Ami "költségtöbblet mutatkozik, aa főképen három tényezőre vezethető vissza. A többlet első tételét az általános fizetésjavitás magyarázza meg. A 90.000-es niinisterelnöki rendelet ugyanis a tisztviselőknek fizetését az esésK vonalon javította, ennélfogva az itt sem volt elkerülhető. A másik tétel nem nagy jelentőségű, de mégis meg kell említeni ez ugyanis a nemzeti kisebbségi ügyek szaporodása folytán állott elő. Ennek folytán a ministerelnökség szükségesnek látta, hogy két un állás szervezésével a fokozódó teendőket el tudják látni. A harmadik tétel a hírlapírók nyugdíjalapjának dotálásánál mutatkozó többlet. Az állam hozzájárulását az azelőtti 40.000 koronáról 70.000 pengőre emelték. (Helyeslés a ioboldalon.) ami ennek az intézménynek szociális voltánál fogva kifogás tárgyává nem is tehető. Igazán csekély, alig számottevő a Vitézi Szék széktartóságának hitele. (Ugy van! jobbról.) A baloldalon ezt is kifogásolni szokták, holott itt olyan abszolút kis számokkal találkozunk, — 500.000 pengő az egész tétel — amelyet a legszigorúbb kritika mellett sem lehet kifogásolni, annál kevésbé, mert nagyon jól tudjuk, milyen magas érdekek fűződnek állampolitikai szemoontból a Vitézi Rendhez. (Ugy van! jobbról.) A budapesti kereskedelmi kikötő beruházásához szükséges tételt már évek óta nem ennél a tárcánál mutatják ki, hanem a beruházások tételénél. Ennélfogva itt e tekintetben még nincs módomban nyilatkozni. Mindenesetre jelezhetem, — kiegészítve a múlt évben előadottakat, amikor ezt a kikötőépitést az előadói beszédemben ismertettem és felsoroltam azokat az anyagi eszközöket, amelyek a létesítéshez szükségesek voltak — hogy az idei az első esztendő, amikor, bár szerény bevételi tételt állíthattunk be, abban a reményben, hogy ez a kikötő nemcsak közgazdasági szempontból fog megfelelni a hozzáfűzött vá^kozásoknak, hanem jövedelmezősége is emelkedni fog és idővel meg fogja tériteni azokat a nagy áldozatokat, amelyeket az ország ennek a kikötőnek