Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-157

Az országgyűlés Mpviselöházana'k 157. ülése 1928 április 20-án, pénteken. 161 roly: Majd a Népszövetség elé kerül még a do­log! — Derültség.) Siófok fürdőtelep, amely közel kétszáz katasztrális hold területileg, há­romnegyedrészben Somogy megyéhez tartozik. egynegyedrészben pedig Veszprém megyéhez. (Gaal Gaston: Akkor csatoljuk a Siót Somogy­hoz! — Peyer Károly: A csatornát odább kell tenni! — Derültség. — Elnök csenget.) A fürdő­telep, amely általában ugy van a nagynyilvá­vánosság előtt beállítva, mint zsidó tulajdon és a zsidóknak birtoka, zsidófürdő, (Baracs Mar­cell: Zsidófok!) a bajai Ertl-család tulajdona, egy családi rószvénytársaíság tulajdona, amely­ben az összes részvények tulajdonosai mind ke­resztény származású urak, akik többnyire Ba­ján laknak. (Gál Jenő: Az a bajuk! — Meskó Zoltán: Az a bajuk nekik! — Kothenstein Mór: Inkább Meskó a bajuk! — Meskó Zoltán: Mó­ric, maga a baja a bajaiaknak! — Derültség. -— Elnök csenget.) A fürdőtelep bérlői, akik 20 évre bérelték a fürdőtelepet, helybeli siófoki tisztes polgárok. Mindenki a legjobb akarattól van áthatva, a tulajdonos is, a bérlő is, a köz­ség szintén (Peyer Károly: Ki adja az eszi hozzá?) és mégis tehetetlenségre van kárhoz­tatva mindenki, tisztán ebből a lehetetlen hely­zetből kifolyólag. (Hé.ti Imre: Gaal Gaston az oka! — Derültség.) Tudomásom van arról,hogy a belügyminister ur hivatott tanácsadója, a veszprémi főispán előterjesztést tett ebben az ügyben a belügyminister urnák. Innen, erről a helyről is szóváteszem és megsürgetem ennek a kérdésnek rendezését. (Gaal Gaston: A ma­gyar alkotmányt kell megváltoztatni! — Ras­say Károly: Már megcsinálták rég! — Sci­tovszky Béla belügyminister: Törvény van!) Akár törvényhozási nton, akár rendelettel, csak törvényes és szabályszerű utón igenis a belügy­in mister úrra, másodsorban pedig — minthogy fürdőről van szó — a népjóléti minister úrra hárul az a feladat, hogy ne engedjék ezt a hely­zetet tovább fennmaradni, ne engedjék a Bala­tonnak ezt a pontját, amely pompás homok­strandja folytán, különösen a gyermekek szá­mára a legnagyobb értékkel bir, amelyből ma­gyar Cirkvenica volna kiépítendő a Balaton partján, visszamaradni, (Söpkéz Sándor: Ügy van!) ne engedjék fennmaradni ezt az állapo­tot a közigazgatásnak lassúsága, tehetetlen­sége, vagy egyéb okok miatt, de még a pénz­ügyminister urnák akadékoskodása miatt sem. Ez sem lehet akadálya annak, hogy változás történjék, ez sem magyarázza, hogy minden maradjon a régiben, ahogy volt. (Gaal Gaston: Át kell csatolni Siófokot Somogyhoz! — Nagy zaj a jobboldalon.) Amint méltóztatnak hallani, nein foglalok állást abban a kérdésben sem, hogy Somogyhoz, vagy Veszprémhez esatoltas­sék-e? (Felkiáltások a jobboldalon: Pénzkérdés az egész!) Ez a helyzet ellentétben áll a közérdekkel és r ezen változtatni kell. Nekem például tudo­másom van arról, hogy Söpkéz Sándor kép­viselő urat a, siófokiak, Kálmán Jenő t, kép­viselő urat pedig a Kiliti községbeliek roha­mozzák m^ ebben a kérdésben. A belügymi­nister ur bölcsessége majd el fogja dönteni, hogy ez a kérdés hogy oldassék meg, .de már itt is szóvá kellett ezt tenni, mert hiszen nem lehet a Balatonról beszélni anélkül, hogy ilyen fogós ^kérdéseket ne merészelnénk megoldani, (Söpkéz Sándor: Pénz kell ide, nem közigaz­gatás!) T. Képviselőház! Beszédemet befejezve, mindenben csatlakozni kívánok F. Szabó Géza t. képviselőtársamnak a közigazgatási reform megsürgetésére, a törvényhatósági bizottságok KÉPVISELŐ HÁZI NAPLÓ. XI. újraválasztására vonatkozó felszólalásához, egyben csatlakozom Szabó Géza t. képviselő­társamnak ahhoz a fejtegetéséhez is, amellyel a vármegyei közigazgatási tisztviselők illet­ményeinek rendezését sürgette. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Esztergályos Jánosi (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Képviselőház! Előttem szó­lott t. képviselőtársam, Szilágyi Lajos felszó­lalása, őszintén mondom, egy kissé zavarba hoz, mert a jegyző úrtól arról értesültem, hogy ő a javaslat mellett szólal fel. Egész beszédé­nek képe ezzel ellentétben van. Már most egy kissé zavarban vagyok afelől, hogy miután én a javaslat ellen iratkoztam fel,, minő szellem­ben, és minő elgondolásban tartsam meg beszé­demet. Az igen t. képviselőtársam beszédére az idő előrehaladottságára való tekintettel ez al­kalommal nem kivánok részletesen reflektálni. Eíry megjegyzést mégis óhajtok tenni és ez az, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy ő be­szédének a legnagyobb részét autókon járva tette meg". Én per pedes apostolorum óhajtom felszólalásomat elmondani és annak elején meg­állapítom azt, hogy 8 esztendő óta, amióta kép­viselő vagyok, magam is és politikai barátaim is állandóan hadilábon állunk a belügyi igaz­gatással szemben. (Rassay Károly: A belügy ­ministériel nem, ez a baj!) A különbség csak az, hogy egyszer a belügyi államtitkár urak­kal, másszor pedig a minister urakkal szem­ben jelentkeztek nálam ; lényeges kifogások, mert ez mindig attól függött, hogy a belügyi igazgatás szellemét, lelkületét ki adta és ki adja" meg. (Halljuk! Halljuk!) T Ház! Az én pártom, a kisgazdapart (Felkiáltások a jobboldalon: Hol van?) 1924-ben IG pontban foglalta össze követeléseit. Ebben a 16 pontban a 8. pont ugy szól, hogy kívánjuk és követeljük, hogy népszerető, gyors, igazsá­gos és elfogultságtól mentes közigazgatás ál­littassék be a magyar állami életbe. Amikor ezt a 16 pontot megszövegeztük, ehhez mi egy komoly személyes kívánságot is prezentáltunk. Ez a személyes kivánság az volt, hogy az ak­kori belügyminister ur, Rakovszky Iván, tá­vozzék helyéről. Ez megtörtént. (Peyer Károly: Megtörtént, de nem azért, mert maguk kérték! — Kothenstein Mór: Azért, hogy a Közmunka­tanács elnöke lehessen!) Mindezt csak azért mondom, mert évek óta figyelem, hogy a t­kormány és a kormányelnök ur elgondolásába itt-ott egy kis hiba csúszik bele és ez a hiba fő­leg abban nyilatkozik meg, hogy bár az ország egész közvéleménye felismeri itt-ott annak szükségét, hogy egyik vagy másik ministerium rendszerében, berendezésében változás követ­kezzék be. a ministerelnök ur ezeket a változ­tatásokat itt-ott kissé elkésve szokta keresztül­vinni. Kisgazdapárti képviselő lévén, furcsán hangzik, de mégis agrárkérdésekkel óhajtok először foglalkozni a belügyi tárca keretében. A gazdatársadalom részéről hosszú évek óta ; de különösen a legutóbbi esztendőben állandó kifogások hangzanak el, hogy sein a termelés, sem a fogyasztás, sem az értékesítés nincs kel­lően organizálva és Jiogy a mezőgazdaság be­rendezése és szervezése nem felel meg azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a mezőgazdaság mai súlyos helyzetében a kormányzattal szem­ben joggal támaszthatunk. Választókerületem­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom