Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-157

162 Az országgyűlés képviselőházának : ben járván, olvastam egy belügyministeri rendeletet, amelynek lényege az, hogy a belügymini ster ur a többtermelés érdekében nem járulhat hozzá ahhoz, hogy Nagyszalonta község lakossága bérbe vegye Nagyszalonta városának azt a területét, amelyet Orosi pusztának hívnak; mert a többtermelés érdekében a beiügyministerium vármegyei ügyosztálya fogja a likvidáció során ideutalt birtoktestet kezelni. Meg akarom jegyezni itt azt, hogy ez a kérdés rendkívül érdekes. Sajnos a román halár ugy vágja ketté a nagyszalontai határt, hogy a város maga, Arany János szülővárosa, ahol egyetlen egy román sem lakik, odaát esik à határon, míg 9000 hold községi terület, amely birtokosok kezén, 50—100—200 holdas nagyszerűen gazdálkodó birtokosok kezén van, innen esik Magyarország* területén. A régi Nagyszalontának volt 5000 hold legelőbiirtoka, — Orosi pusztának hívják ezt a birtokot — aim el y a, likvidáció során átesett ide Magyarország területére. Ebből a birtokból ITjnugyszaloiita község, amely a tanyán, lakó földmiivesekből alakult, 1600 holdat kapott ezenkívül Geszt község kapott 700 holdat. 3000 ka-' tasztrális holdat pedig ugyanannak a Nagyszalonta városnak ideát lakó tanyabirtokos közönsége kért bérbe, de ezt elutasították. De továbbmegyek. . Igazán csodálkozom. hogy a földmivelésügyi minister ur hogyan nézhetett el e kérdés felett, amely kérdés elsősorban agrárkérdés és elsősorban a földmivelésügyi minister ur hatáskörébe tartoznék. Azért, mert ez községi birtok volt. azért, inert a likvidáeió során jutott át a magyar állam tulajdonába, nem változik a helyzet. Abszolúte nem lehet a kérdést msy megítélni, hogy ez a belügyministerium hatáskörébe volna utalható. T. Ház! Rendkívül érdekes, hogy a többtermielós érdekében ezt a 3000 hold földet egy budapesti gvárvállalat vezérigazgatója és egy szn.natóriiuml főorvos kapta, bérbe. Méltóztassék, belügyminister ur, kérdést intézni Magyarország gazdaközönsegéhez. méltóztassék bárkit megkérdezni, hogy egy nagybirtokos, amikor bérbeadia földjét, minő eljárást követ. Azt aiz eljárást követi, hosry először megvizsgálja, hogy a bérlő szakértő-e. másodszor megvizsgálja, hogy a bérlő rendelkezik-e annyi tőkével, hogy azt a. bérgazdaságot kezelni tudja. Enélkül a két feltétel nélkül Magyarország területén lelkiismeretes gazda földbirtokát bérbe nem adja. És mi történt itt, ahogy nekem a nagyszalontai gazdák elmondták? Az történt, hogy kézbe kapta ezt a birtokot két olyan ur. aki mezőgazdaságii képzettséggel és megfelelő tőkével nem, rendelkezik és ahogy én informálva vagyok, a földmivelésügyi ministerium azért nem vehette kezelésébe ezt a birtokot, mert a földmivelésügyi ministeriumiiak nem állt megfelelő tőke rendelkezésére, hogy ezt a birtokot meg-felelőén kezelje. Ugy vagyok informálva, hogy ezek a bérlők ötmilliárd korona beruházási kölesönt kaptáik abból a célból, hogy a kormányzat által neikiik bérbeadott birtokon beruházásokat eszközöljenek és ott a bérgazdáik ocl ást folytathassák. Mélyen t. belügyminister ur, én jól ismerem ott a viszony okát. ismerem a birtokot magát is. ismerem a, mostanig viszonyokat is. amelyek ott vannak. Én egész jó szándékkal mondom a t. belügyminister urnák, hogy ebben a kérdésben sok vonatkozásban helytelenül informálták. Helytelenül (informálták azért, mert a mai viszonyok között nem szabad annak megtör57. ülése 1928 április 20-án, pénteken. tennie, hogy mikor egy gazdag, vagyonos, pompásan, elsőrangúan gazdálkodni tudó földmives község lakosságáról van szó. amely maga is kilencezer holddal garantálja egy ilyen birtok bérbevételét, egy ilyen község elüttessék rosiszul megítélt szempontok kedvéért attól, hogy ezt a földterületet bérben birja. Rendkívül sok keserűséget keltett ez azokban, akàknek tulaj donképen tulajdonuk volt ez a föld. mert hiszen a régi Nagyszalonta község határához tartozott, ennek közséai legelője volt. A keserűséget fokozta az. hogy a t. bel ügy minister urnák egy közege megjelent ott, amikor a, likvidációs jegyzőkönyvet aláirtak és azt mondta a község lakosságának, hogy vagy elfogadják az itt lefektetett jegyzőkönyvi megállapodást, vagy ha nem fogadják el, akkor meg fogják szüntetni Ujnagyszalonta község autonómiáját és a községet a legközelebbi községhez csatolják. Általában véve, mélyen t, belügyminister ur, ez az a közszellem, amelyről én sokat beszélek és sokat irok. Ez nem a belügyminister ur tulajdona, (Seitovszky Béla belügyminister: De nincs is igy! Nem ismeri a viszonyokat a képviselő ur!) Méltóztassék elhinni, hogy amit niondok, az az utolsó betűig megtörtént. Nem fog az ön közeg'e # a belügyminister ur előtt megjelenni és ezt jelenteni, de ha utólag megkérdező., hiszem, hogy el fogja, ismierni. Nem in ondóik egy szót sem. nem irok le egy szót sem anélkül, hogy aauntaik jelentőségét meg ne fontolnám. Mélyen t. belügyminister ur, én naa'y tiszteletté! ^vagyok a vármegyei ügyosztály közigazgatási kvalitásai iránt, nagy tisztelettel vagyok az iránt az ujabb közigazgatási fejlődés iránt, hogy nem csupán az adminisztráció problémák iránt érdeklődnek közigazgatási körökben, hanem gazdasági, szociális, kulturpolitlíkai kérdéseik is érdeklik immár közelről a vármegyei .Igazgatást és a központi igazgatást, de mégis azt kell mondanom, hogy a vármegyei ügyosztály minden képessége, minden tudása és minden közigazgatási alkalmassága mellett teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a likvidációs birtokokat, — mert ezekből van még Bácskában is —- amelyek a kormány kezelésében vannak, ellenőrizze, ugy tudom és ugy hallom, hogy egy kormánybiztos és egy helyettes kormánybiztos van a vármegyei ügyosztályba, mint gazdasági szakértő kiküldve, hogy ellenőrizze ezeknek a birtokoknak kezelési rendjét és módját. (Seitovszky Béla belügyminister: Megváltoztattam!) Mélyen t. belügyminister ur! Maga az egyezségi okmány azzal a feltétellel lett aláírva Ujnagyszalonta község részéről, hogy a belügyminister ur revizió alá fogja venni ezt a megállapodást és módot nyújt arra, hogy a község jogos érdekei kielégíttessenek, ahelyett az a hatalmas legelőbirtok, amelv Bihar vármegyének egyik legszebb legelőbirtoka volt, most fel lesz szántva;, ami ott a határszélen nem lett volna szabad. Mert ha más község vállalkoznék arra, hogy községi legelőjét felszántsa, akkor egész bizonyosan meggyülnék a bájíai a hatóságokkal, miután azonban a jelen esetben a belügyi hatóság összeesik a mezőgazdaságot üző váírmegyei ügyosztállyal, ennélfogva a kollaboráció nagyon könnyen elképzelhető. Hogy a földmivelésügyi minister ur mit szól hozzá, a gazdasági felügyelő mit szól hozzá, azt én nem tudom, de azt tudom, hogy a gazdasági felügyelő szubaltern állásában hiába is kísérelné meg, hogy ezzel à kérdéssel konkrét és komolyan foglalkozzék.