Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-156
Az országgyűlés képviselőházának 156 kább elítélendő az, ha a nemzetve delin i szerv azt megcsinálja] itt. hogy a gazdasági harcokba beleavatkozik és a magántőkének védelmére megy akkor, amikor a munkások kedvezőbb munkafeltételeket akarnak a mtaguK részére kiverekedni. Nekünk tehát tiltakoznunk kell az ilyen szervek létesítése ellen, mert ezek a szervek nem a közérdeket szolgálják. ezeK a szervek csak kiváltják azt. hogy a munkásság még n'agyobb bizalmatlansággal és elégedetlenséggel legyen az egész állami kormányozás- iránt, ez pedig nem lehet a kormányniaK érdeke. T. 'Képviselőház! A községi, megyei, szaval az önkormányzati hatóságok kérdéséről sokat beszéltek, nyilatkoztak a minister urak;is, es folyamatban van nyilatkozataik szerint a fővárosi törvény reviziója is. Ezen a területen is egry egészen különös rendszer kezdett kialakulni, ami a fővárosnál is megvan, hogy tudniillik a választott többség semmi lesz. A polgárság hiába szerveződik mies? — nem tudom — jobbra vagy balra, hiába hozza ki maga « választóközönség a többséget, ezt a: többséget meg lehet hamisítani, ez a többség a kinevezésekkel eliminálódik, mint ahoigy Budapest törvén y ható ságábam ez nyilvánvalóvá vált. Az ellenzéki blokk a budapesti községi valaisztásiokon a, szavazatok 53% -át kapta, és ezt a, többséget azután meghamisították a kinevezési rendszerrel. Most arról beszélnek, hojí.v ezt a kinevezési rendszert, meg a szakképviseleti rendszert kívánják az önkormányzatba bevinni. Arról beszélnek, arról szállingóznak hírek, hogy az önkormány zatot még csonkitain fogják, hogy iaz önkoirmányizat eddigi módját is megszüntetik, holott ai megyei, a városé es a községi önkormányzat eddig sem volt önálló, eddig is függött a kormányzattól, és tudjuk, hogy a legutóbb hozott törvényben pedig egyenesen szűkítették a, régebbi önkormányzat jogkörét is. Ennek az öiiikormányzati jogkörnek szűkítése igen kényelmes lehet a kormányzat számára. Igen kényelmes és helyes dolog lehet az, hogy egy kormány centralizálja és kezében tartja az állam egész igazgatását, a községtől fel a vármegyéig, a városokig és az önkormányzatok minden határozatába, minden költségvetésébe beleszól, törölhet, bevehet és akadályozhatja azok működését. Ez a cél nem az Önkormányzat célja. Ez a kormányzatnak lehet jó, lehet helyes bizonyos fokig, die tessék elképzelni, mi következik abból, ha a község függ a megyétől, a megye és a városok függenek a kormánytól, és nincs önállóság. Hogyan akarunk élnil Kiirtjuk az emberekből az önállóságot, tönkretesszük az önálló gondolkozást? Tönkretették már eddig is a felelősségérzetet. Mert én megengedem azt, hogy lehetnek az önkormányzatban hibák, de ennek az oka az Önkormányzat összetételében, struktúrájában van, abban, hogy az önkormányzatok ma elmaradottak, úgyszólván ma nincs is önkormányzat. Az önkormányzat ma rossz, nem demokratikus ; ha azonban ezt az önkormányzatot demokratikusan átszervezzük, a közvélemény ellenőrzésére bízzuk, akkor egészségesen kiküszöbölődik belőle a helytelenség, a rossz dolog és egészséges dolog lesz belőle. Ha ellenben felülről ellenőrzik, diktálják, ha a központi kormányzat minden község ügyébe beleszól a szervein keresztül, ha a központi kormányzat ennyire túlteng a megyei és községi igazgatásban, akkor nem az emberek felelősségérzete, nem az emberek függetlensége, ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. 105 netm az, emberek produktivitása, rátermettsége fog kialakulni, hanem a lakáj szellem, a korrupció, az a rendszer, amely nem teremthet jót, amely jó lehet korteseszköznek, jó lehet párthatalmi célnak, de nem lesz jó soha arra, hogy az élettel kapcsolatban kitermelje^ végrehajtsa és megvalósítsa azokat az eszméket és ideálokat, amelyek nélkül összhang nem létezik, csak robbanások, erupciók következhetnek. Ez a kérdés, amely nagyon fontos, nagyon lényeges, még a régi magyar tradíciókkal is ellenkezik. És ha az urak helyesnek, jónak, dicsőségesnek tartják a magyar történelemben azokat az eseteket, amikor a megyék, az önkormányzatok szembe mertek szállni részben a központi hatalommal, részben a dinasztiával, akkor ezt ne ugy ítéljék meg, hogy önök csinálták; és ha most önökön kívül az önkormányzatba a nép egy része is bejön és részese lehet az önkormányzatnak, akikor ne ugy Ítéljék meg ezt az újonnan felserkenő proletár izált magyar népességet, hogy a központi kormányzattal fékentartsák, hanem Ítéljék meg a maguk történelmi életéből, amely az önkormányzatnak hasznát vette, amelynek nem voit belőle hátránya, és ítéljék meg ugy, hogy jöhetnek idők, amikor hasznát fogja venni és minden körülmények között hasznát veszi ennek az országMert a felelősségérzetnek, a nyilvánosság által ellenőrzött és kialakult, kristálytiszta, a kritikát kibíró közületi intézkedéseknek lehetősége csak ezen keresztül fejlődhetik ki. Ismétlem, járhat ez zökkenésekkel, lehet kényelmetlen egyes pártoknak, lehet kényelmetlen ma a baloldalnak, holnap a jobboldalnak, de magának az országnak csak előnyére válnék, ha az igazgatásnak az a helyes, céltudatos közszelleme alakulna ki a községben, városban, megyében, országban, parlamentben és mindennemű kormányzásban, amely kibírja a kritikát, amely minden cselekedetével odaállhat n nyilvánosság elé és amelyben a népakarat szabadon érvényesülhet. Minekünk tehát tiltakoznunk kell minden olyan terv ellen, amely a községi önkormányzatot nem demokratizálni akarja, mert más megoldás nincs Magayrországon, mint a népet felölelni, bevinni az intézkedések sorába és kifejleszteni önérzetét, felelősségérzetét, mert ahol ez kifejlődik, ott egészen bizonyos, hogy nincsenek nagy erupciók, ott egészen bizonyos, hogy rendszeres, céltudatos az igazgatás, amely reagál az életre, amely összhangban áll az élettel és amely mindig iparkodik az életből jövő kívánságokat megoldani és ezzel asszimilálja a társadalmat, erősiti a társadalmat, erősiti tehát az államot is. A belügyi kormányzat terén nagy, súlyos feladatok volnának, egész sora a problémáknak, amelyeket el kellene intézni, de amelyeket nem azon módszer szerint kellene elintézni, mint ahogyan intéződnek ma. Nem értem azt a rettegést, azt a félelmet a belügyi kormányzat részéről, miért zárkózik el az elől, hogy a közigazgatásba, különösen a rendőrségi és csendőrségi közigazgatásba egészségesebb szellemet vigyen be. Az a szellem, amely ma itt van és uralkodik, csak elkeseritik a nép nagy rétegeit, és ennek az elkeseredésnek foka már oly nagymérvű, hogy már fatalisták az emberek, nem remélnek ós nem hisznek, pedig ahol a remény is elvész, ahol a hit is elvész, ahol mindén egyszerű mechanizmussá válik, ott nincs élet, ott csak a halál következhetik. A magyar közigazgatás nagyon sokat segíthetne ezen a téren, nagyon sokat tehetne, ha nem rideg, erőszakos