Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

Az országgyűlés képviselőházának 156 kább elítélendő az, ha a nemzetve delin i szerv azt megcsinálja] itt. hogy a gazdasági har­cokba beleavatkozik és a magántőkének védel­mére megy akkor, amikor a munkások ked­vezőbb munkafeltételeket akarnak a mtaguK részére kiverekedni. Nekünk tehát tiltakoznunk kell az ilyen szervek létesítése ellen, mert ezek a szervek nem a közérdeket szolgálják. ezeK a szervek csak kiváltják azt. hogy a munkás­ság még n'agyobb bizalmatlansággal és elége­detlenséggel legyen az egész állami kormányo­zás- iránt, ez pedig nem lehet a kormányniaK érdeke. T. 'Képviselőház! A községi, megyei, szaval az önkormányzati hatóságok kérdéséről sokat beszéltek, nyilatkoztak a minister urak;is, es folyamatban van nyilatkozataik szerint a fő­városi törvény reviziója is. Ezen a területen is egry egészen különös rendszer kezdett kiala­kulni, ami a fővárosnál is megvan, hogy tudni­illik a választott többség semmi lesz. A pol­gárság hiába szerveződik mies? — nem tudom — jobbra vagy balra, hiába hozza ki maga « választóközönség a többséget, ezt a: többséget meg lehet hamisítani, ez a többség a kinevezé­sekkel eliminálódik, mint ahoigy Budapest tör­vén y ható ságábam ez nyilvánvalóvá vált. Az ellenzéki blokk a budapesti községi va­laisztásiokon a, szavazatok 53% -át kapta, és ezt a, többséget azután meghamisították a kineve­zési rendszerrel. Most arról beszélnek, hojí.v ezt a kinevezési rendszert, meg a szakképvise­leti rendszert kívánják az önkormányzatba be­vinni. Arról beszélnek, arról szállingóznak hí­rek, hogy az önkormány zatot még csonkitain fogják, hogy iaz önkoirmányizat eddigi módját is megszüntetik, holott ai megyei, a városé es a községi önkormányzat eddig sem volt önálló, eddig is függött a kormányzattól, és tudjuk, hogy a legutóbb hozott törvényben pedig egye­nesen szűkítették a, régebbi önkormányzat jog­körét is. Ennek az öiiikormányzati jogkörnek szűkí­tése igen kényelmes lehet a kormányzat szá­mára. Igen kényelmes és helyes dolog lehet az, hogy egy kormány centralizálja és kezében tartja az állam egész igazgatását, a községtől fel a vármegyéig, a városokig és az önkor­mányzatok minden határozatába, minden költ­ségvetésébe beleszól, törölhet, bevehet és aka­dályozhatja azok működését. Ez a cél nem az Önkormányzat célja. Ez a kormányzatnak le­het jó, lehet helyes bizonyos fokig, die tessék elképzelni, mi következik abból, ha a község függ a megyétől, a megye és a városok függe­nek a kormánytól, és nincs önállóság. Hogyan akarunk élnil Kiirtjuk az emberekből az ön­állóságot, tönkretesszük az önálló gondolko­zást? Tönkretették már eddig is a felelősség­érzetet. Mert én megengedem azt, hogy lehetnek az önkormányzatban hibák, de ennek az oka az Önkormányzat összetételében, struktúrájában van, abban, hogy az önkormányzatok ma elma­radottak, úgyszólván ma nincs is önkormány­zat. Az önkormányzat ma rossz, nem demokra­tikus ; ha azonban ezt az önkormányzatot demo­kratikusan átszervezzük, a közvélemény ellen­őrzésére bízzuk, akkor egészségesen kiküszöbö­lődik belőle a helytelenség, a rossz dolog és egészséges dolog lesz belőle. Ha ellenben felülről ellenőrzik, diktálják, ha a központi kormányzat minden község ügyébe beleszól a szervein keresztül, ha a köz­ponti kormányzat ennyire túlteng a megyei és községi igazgatásban, akkor nem az emberek felelősségérzete, nem az emberek függetlensége, ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. 105 netm az, emberek produktivitása, rátermett­sége fog kialakulni, hanem a lakáj szellem, a korrupció, az a rendszer, amely nem teremthet jót, amely jó lehet korteseszköznek, jó lehet párthatalmi célnak, de nem lesz jó soha arra, hogy az élettel kapcsolatban kitermelje^ végre­hajtsa és megvalósítsa azokat az eszméket és ideálokat, amelyek nélkül összhang nem léte­zik, csak robbanások, erupciók következhetnek. Ez a kérdés, amely nagyon fontos, nagyon lényeges, még a régi magyar tradíciókkal is ellenkezik. És ha az urak helyesnek, jónak, dicsőségesnek tartják a magyar történelemben azokat az eseteket, amikor a megyék, az önkor­mányzatok szembe mertek szállni részben a központi hatalommal, részben a dinasztiával, akkor ezt ne ugy ítéljék meg, hogy önök csi­nálták; és ha most önökön kívül az önkor­mányzatba a nép egy része is bejön és részese lehet az önkormányzatnak, akikor ne ugy Ítél­jék meg ezt az újonnan felserkenő proletár i­zált magyar népességet, hogy a központi kor­mányzattal fékentartsák, hanem Ítéljék meg a maguk történelmi életéből, amely az önkor­mányzatnak hasznát vette, amelynek nem voit belőle hátránya, és ítéljék meg ugy, hogy jö­hetnek idők, amikor hasznát fogja venni és minden körülmények között hasznát veszi en­nek az ország­Mert a felelősségérzetnek, a nyilvánosság által ellenőrzött és kialakult, kristálytiszta, a kritikát kibíró közületi intézkedéseknek lehető­sége csak ezen keresztül fejlődhetik ki. Ismét­lem, járhat ez zökkenésekkel, lehet kényelmet­len egyes pártoknak, lehet kényelmetlen ma a baloldalnak, holnap a jobboldalnak, de magá­nak az országnak csak előnyére válnék, ha az igazgatásnak az a helyes, céltudatos közszel­leme alakulna ki a községben, városban, me­gyében, országban, parlamentben és minden­nemű kormányzásban, amely kibírja a kriti­kát, amely minden cselekedetével odaállhat n nyilvánosság elé és amelyben a népakarat sza­badon érvényesülhet. Minekünk tehát tiltakoznunk kell minden olyan terv ellen, amely a községi önkormány­zatot nem demokratizálni akarja, mert más megoldás nincs Magayrországon, mint a népet felölelni, bevinni az intézkedések sorába és ki­fejleszteni önérzetét, felelősségérzetét, mert ahol ez kifejlődik, ott egészen bizonyos, hogy nincsenek nagy erupciók, ott egészen bizonyos, hogy rendszeres, céltudatos az igazgatás, amely reagál az életre, amely összhangban áll az élet­tel és amely mindig iparkodik az életből jövő kívánságokat megoldani és ezzel asszimilálja a társadalmat, erősiti a társadalmat, erősiti te­hát az államot is. A belügyi kormányzat terén nagy, súlyos feladatok volnának, egész sora a problémáknak, amelyeket el kellene intézni, de amelyeket nem azon módszer szerint kellene elintézni, mint ahogyan intéződnek ma. Nem értem azt a ret­tegést, azt a félelmet a belügyi kormányzat ré­széről, miért zárkózik el az elől, hogy a közigaz­gatásba, különösen a rendőrségi és csendőrségi közigazgatásba egészségesebb szellemet vigyen be. Az a szellem, amely ma itt van és uralko­dik, csak elkeseritik a nép nagy rétegeit, és en­nek az elkeseredésnek foka már oly nagy­mérvű, hogy már fatalisták az emberek, nem remélnek ós nem hisznek, pedig ahol a remény is elvész, ahol a hit is elvész, ahol mindén egy­szerű mechanizmussá válik, ott nincs élet, ott csak a halál következhetik. A magyar közigaz­gatás nagyon sokat segíthetne ezen a téren, nagyon sokat tehetne, ha nem rideg, erőszakos

Next

/
Oldalképek
Tartalom