Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

102 Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. mány a közigazgatásinak épen azokat a szerveit — a rendőrséget és a esendőrséget — fejleszti túl, amely szervek ma nem a közbiztonságot szolgálják tisztáin, hanem inkább politikai célokat, mert politikusok, ellenőrzését végzik. A rendőrségnek, csendőrségnek és detektivtestületnek nagy része ma azzal van foglalkoztatva' és azért növelik számukat, mert alz ellenzéki politikusokat ellenőrzik. Minden megmozdulásuknál, minden bajnál, minden jajszónál ott találjuk a detektívek sokaságát, ott találjuk az államhatalom szerveit, nem azért, hogy megfigyeljék a bajokat, sí azoknak okairól jelentésit tegyenek, hanem azért, hogy a jajszót elfojtsák, hogy meghallják és továhb adják a jajszó kimondását, s arra 'azután mindjárt vaa:y ellenzéki, vagy bolsevista,, vagy valamilyen irányizaitunak mondják az embereket. Köztudomású, hogy mi szociáldemokraták a demokrácia módszereivel küzdünk eszméinkért, törekvéseinkért és az a célunk, hogy ez a demokratikus szellem a,z ország életébe: átültettessék. Köztudomású azonban az is. hogy a szociáldemokratákat bolsevista üzelmek miatt vádolják, s iha egy vidéki szolgabírónak, vag> rendőrnek ugy tetszik, hölgy a gyülekezési és egyesülési jog. vagy a sajtószolgálat terén aikadályokialt emeljem elénk, mondjuk, megakadályozza valamely szocialista _ irányzatú munkáslapnak, vagy iratnak a, terjesztését, akkor azziaH kezdik, hogy azt mondják, hogy" ez bolsevista irat, bolsevista mozgalom, bolsevista cselekedet s ez a cím elég arra, hogy embereket elitéljenek, üldözzenek és kínozzanak. Mi a belli gynuin is ter urnák többször elmondtuk az adatainkat, de ő más jelentéseket kapott és én tényekkel tudom megállapítani, hogy a minister urat helytelenül és egyoldalulasr informálják, mert ugyanaz a hatóság, amely erőszakosam, vagy felületesen járt el, tesz jelentést a maga eljárásáról, természetes en azt szépíti és ipankodik megmagyarázni. Ebben a, tekintetben sok panaszt tettünk mi már szóvá, Én miaigam is felemlítettem pár olyan konkrét esetet, amelyek azt bizonyítják. hogy a közigazgatási hatóságok egyoldalúan, önkényesen járnák el. a munkásságot, különösen a földmumkásságot megmozdulni sem hagyják, még ott, azokban a községekben sem. ahol a Ministerium által jóváhagyott alapszabályokkal működő helyi csoportok vannak. Gyongyöstaírjánban három földmunkás olvasta, aizt a brosürát és a Népszava-naptárt, amelyet a szőlei áMeinokratapárt kiadott. Természetesen ezek iközül ai szeglény emberek közül csak egeinek volt ilyen naptára-, ezért hárman-négy en elimtentek annak a lakására, s ott olvasták a Népszavai-naptárt, meg a szociáldemokratapárt által kiadott fűzett. Erre mit csinált velük a hatósági Mert hámnan vagy négyen voltak együtt, elitélte őket tiltott gyűlésért és tiltott sajtóközlemény terjesztése címén szintén eilitélte őketL, Egyenként 3—3 hónapot kaptak ezek az emberek olyan cselekményért, amely nem lehet vád alapja a közigazgatás előtt, mert hiszen ők csak összejöttek és olvastak hárman, mert kíváncsiak voltak arra, hogy mi van azokban az iratokban. Az iratok nincsenek eltiltva és elkobozva, az iratok miatt nem folyt hatósági eljárás, ezek az emberek egy közkézen forgó sajtóterméket olvastak és elitélték őket azért, inert olvastak, mert összejöttek hárman és emiatt valaki feljelentette őket. Vannak olyan emberek, akik mindenféle politikai irányzatnak hűséges szolgálatot tesznek és ez a szellem benne él a közigazgatásban is. Vannak olyan emberek, akik résztvettek a bolsevizmusban, s beeveztek a közigazgatásba. Ott is ugyanolyan egyoldalú szerepet töltenek be, mint amilyen egyoldalú szerepet töltöttek be a bolsevizmus alatt és ezt a szellemet viszik oda és érvényesítik. Itt van például Kiskunfélegyházán egy Fazekas Szűcs József nevű ember, aki a vörös uralom alatt az akkori^ kiskunfélegyházi direktóriumnál a vörösőrség parancsnokának jelentkezett s ezt a hivatását az egész kommunizmus alatt be^is töltötte. Ez az ur most ott rendőr, s a legélesebb s a legnagyobb hajszát folytatja azoknak a munkásoknak egy része ellen, akik magukat szociáldemokratáknak tartják, minden eszközt megragad arra, hogy ezeket a szociáldemokrata munkásokat és a mozgalomban résztvevőket üldözze. Ez a szellem azután nem alkalmas arra, hogy ezt a közigazgatást jóvá tegye és az embereket megnyugtassa, mert az én megítélésem szerint a közigazgatás vagy tud megfelelő atmoszférát teremteni helyes, praktikus eljárásával, vagy az embereket elkeseríti a kicsi apró tüszurásokkal. Ha (>

ezek állandóak és rendszeresek s ha az illetők azt látják, hogy nem kapnak igazságot, egészen bizonyos, hogy türelmetlenek, bizalmatlanok lesznek a hatóságok és különösen azoknak intézkedései iránt. Felemlíthetem, hogy az ellenzéki politikusok általában és különösen mi szociáldemokraták mennyire ellenőrzés alatt állunk. Egy lépést nem lehet tennünk. Ha az ember elmegy egy vidéki gyűlésre, amelyet a hatóságok engedélyeztek, mert máskép nem is megyünk el, csak amikor már engedélyezve van, mihelyt kilép az ember a városba, a detekivek nyomon kisérik, bennünket szocialista képviselőket is követnek, minden lépésünkről jelentést tesznek, minden lépésünkre vigyáznak. Nem gondolják az urak, hogy ezzel a ténnyel önmaguk bizonyítják be az államon keresztül, hogy bizalmatlannak kell lenni és előidézik, hogy az emberek bizalmatlanok legyenek és ne higyjenek a kormányzatban. A kormány annyira gyámkodás, felügyelet alá helyezi az embereket, hogy kiöl belőlük minden önállóságot, bizalmat és minden jóérzést ezzel a cselekedetével, hogy ezt a zaklatást rendszeresen és állandóan folytatja. T. Képviselőház! A felsorolt dolgok azonban magukban még nem elégségesek. Azt mondják például, hogy internálás nincs, holott még ma is van internálás. Ez az internálás még ma is fennáll, mert ha egy vidéki hatóságnak ugy tetszik, akkor ezt mé^ ma is végrehajtja. Erre is elmondok egy konkrét esetet. Van Orosházán egy Sós nevű munkás, akinek az volt az egész bűne, hogy itt Budapesten az úgynevezett Vágíféle mozgalomban le volt tartóztatva, azonban kieresztették, mert kitűnt, amikor a hatóság megvizsgálta ügyét, hogy ő csak véletlenül került oda és egyáltalában semmi köze nem volt ennek az embernek, semminemű politikai mozgalomhoz. Ennek kapcsán azután elment ez az ember Orosházára, ahol a helyi rendőrség rendőri felügyelet alá helyezte. Ez abban állott, hogy jelentkeznie kellett és nem szabad elhagynia a várost a rendőrhatóság engedélye nélkül. Ez az ember munkanélküli lett, nem kapott munkát Orosházán. A környéken kapott volna munkát, elmehetett volna más helyre, kérte is a rendőrhatóságot, engedje meg, oldja föl a jelentkezés kötelezettsége alól és az alól, hogy ott 'kelljen tartózkodnia Orosházáin, mert hiszen nincs megélhetése. Ezt az esetet én Sztranyavszky államtitkár urnák elmondtam. Akkor