Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. 46 Az országgyűlés képviselőházának beszédemet. (Helyeslés.) Amikor a költségvetési vitáiban való felszólalásomat befejezem, egyet kérnék az országtól és ez az, hogy fogjunk mindnyájan össze, ahányan vagyunk, úgyis nagyon kevesen vagyunk. Látjuk, hogy csak az egész nemzet összefogó, átfogó munkájával tudjuk megmenteni ezt az országot és fogjuk tudni felemelni ezt az országot és felépíteni azokból a romokból, amelyekben mi átvettük. A kormánynál látjuk a készséget és jóindulatot az iránt, hogy mindenkinek a mun

: kaját igénybe akarja venni és igénybe is veszi az elérendő nagy nemzeti érdek céljából. Siessünk tehát mindnyájan segédkezni ebben a munkáiban, álljunk oda mindnyájan, mint egy ember, azok mögé, akik bölcsen és jól vezetik ennek az országnak ügyeit. Mivel azt látom, hogy a kormány kezében jó helyen van letéve ennek az országnak sorsa és mivel bizalommal vagyok a kormány iránt, a költségvetést elfogadom. (Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitom. Bemutatom a t. Háznak Zala vármegye közönségének feliratát a vagyon- és jövedelemadó kivetési módjának megváltoztatása és a kivetéseknél méltányos eljárás alkalmazása tárgyában. A feliratot a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Jelentem a t. Háznak, hogy ujabban a következő mentelmi megkereséseik érkeztek a Képviselőház elnökségéhez: a budapesti kir. főügyészségtől Kassay Károly kétrendbeli, Udvardy János és Szilágyi Lajos egy-egyrendbeli mentelmi ügyében; a szegedi kir. főügyészségtől Kun Béla egyrendbeli és végül: a debreceni kir. főügyészségtől BorbélyMaczky Emil képviselő ur egyrendbeli ügyében. A megkereséseket a házszabályok 182. Vának 1. bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Bemutatom a t. Háznak az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amelyben a házszabályok 148. §-a alapján bejelenti, hogy Györki Imre országgyűlési képviselő urnák a kormány tagjai ellen tett összeférhetlenségi bejelentése ügyében a tárgyalási határnapot közbejött akadályok miatt nem mint annak idején bejelentette, folyó hó 22-ére, hanem folyó hó 21-ének 12 órájára tűzte ki, a Bárdos Ferenc országgyűlési képviselő ur ellen a házszabályok 139. §-a alapján tett bejelentés tárgyalását pedig, amely ugyancsak folyó hó 22-ére volt kitűzve, Erdélyi Aladár előadó ur betegsége miatt egy későbbi időre volt kénytelen halasztani. A bejelentéseket a Ház tudomásul veszi. T. Ház! A holnapi nemzeti ünnep alkalmából az egyes felekezetek templomaikban ünnepélyes istentiszteletet tartanak. Tudomásom szerint a nemzeti kegyeletnek a legtöbb képviselő ur kerületében szándékozik hódolni. A koronázó főtemplomban tartandó ünnepélyes istentiszteleten személyesen veszek részt, a Budapesten tartózkodó képviselő urakat pedig felkérem, hogy az egyes istentiszteleteken minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. A megtartandó istentiszteletekre vonatkozó bővebb felvilágosítás a Képviselőház háznagyi hivatalában nyerhető. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: mai napirendünk 2., 3. és 4. pontjának folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá járulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a tegnapi ülésünkön tett bejelentésinek megfelelőn a pénzügyministr ur Írásbeli válasza, Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák 1928. évi január hó 25-én, a debreceni husiparosok túlságos forgalmi adóztatása tárgyában előterjesztett Írásbeli interpellációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a ministeri választ felolvasni. Perlaki Györffy jegyző (olvassa): »A képviselő ur interpellációjában a debreceni henitesés mészáros-iparosok általános forgalmiadéval való indokolatlan és túlzott megterhelése miatt tesz panaszt. Ebben a tárgyban a Tiszántúli Husiparos Szövetség elnöksége még az 1927. évi november hó elejéin kérvénnyel fordult hozzám s ennek alapján 1927. évi november hó 8-án jelentést kértem a debreceni pénzügy igazgatóságtól. A jelentés szerint a debreceni husiparosok általános forgalmiadó lerovásának ellenőrzése a fennálló törvényes) rendelkezések szerint előre megállapított havi munkaterv alapján történt. Minthogy a husiparosok a forgalmiadókönyvön kivül semmi olyan feljegyzést vagy üzleti könyvet nem vezetnek, mellyel a forgalmiadókönyvbe beirt bevételek összegét valószinüsiteni tudnák, az adóköteles forgalom valószinü összegét a vágatási lajstromok és a marhalevelek adatai alapján kellett ellenőrizni. A képviselő ur interpellációjában az ellenőrzés legfőbb hibájául azt adja elő, hogy a levágott állatok árszámitásánál átlagsúlyokat vett figyelembe a pénzügy igazgatóság és nem volt tekintettel az időközben bekövetkezett nagy áresésekre, olyan esetekben pedig, mikor az adóköteles forgalom valószinü összegét az élő állatárak alapján számította ki, az élő vételárhoz túlzottan magas, 30%-os értéktöbbletet számított. A pénzügy igazgatóság jelentése szerint az élőállatok átlagárát az elsőfokú közigazgatási hatóság hitelesített átlagárai alapján állapította meg s ehhez az Összeghez — a husipari szövetség, illetve a hentes és mészáros ' szakosztály elnökségének véleménye alpaján — állatnemenként 15—30%-ig terjedő haszonszázalékot számított. Az átlagsúlyokat könnyűsúlyú sertésnél 90 kilogrammban, középsúlyúnál 120 kilogrammban és nehézsúlyúnál 160 kilogrammban állapította meg a pénzügyigazgatóság ugyancsak a husipari szövetség szakvéleménye alapján. A pénzügy igazgatóság eljárásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Tiszántúli Husipari Szövetség elnöksége a debreceni pénzügyigazgatósághoz 1927. évi április hó 21-én 26.727. szám alatt beadott előterjesztésében maga kérte, hogy a husiparosok általános forgalmiadójának megállapítása a forgalmiadókönyv vezetése helyett ugyanolyan elvek szerint történjék, mint az interpellációban panasztárgyává tett ellenőrzésnek. Ebben az előterjesztésben kérte a szövetség egyebek közt azt is, hogy a debreceni hentesek általános forgalmiadó-alapját az élőállatárnak 30%-kai, a mészárosoknál pedig 20%-kai nagyobitott összegében állapítsa meg a pénzügyigazgatóság. A pénzügyigazgatóság jelentésére a húsipari szövetség elnökségével való tárgyalásra külön tisztviselőt küldtem ki, s a hely-