Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-152
SÔ2 Az országgyűlés képviselőházának' Í52. ülése Í92& március è9~ên, csütörtökön. volna. És mégis olyan beszédet kellett mondania, hiogy a publikumot megnyerje magának abból a célból, hogy a magyarság ügyét előmozdítsa. Ezt a problémát olyam óriási fölénynyel oldotta meg Apponyi, hogy én azt^hiszem, nincs a világnak egy másik diplomatája, aki erre képes lett volna. (Éljen és taps a jobb- és a baloldalon.) Akkor hat hétig Apponyiról és Magyarországról beszélt az Egyesült-Államíok sajtója, de hat hét múlva, mikor Apponyi onnan eljött, ez megszűnt és újra néma hallgatás borult a magyar ügyre. Ebben a csendben, e lehangoltság, e lethargia közepette jött egészen váratlanul lord Rothermere akciója. Lord Rothermere kiállott a magyar igazság mellett, hangos szóval, proklamálta azt, hogy a világbéke érdekében a magyar békeszerződés reviziójánák el kell következnie. A magyar ügy európai problémává lett. Ezt az ujabb időben gyakran hangoztatjuk, de legyünk igazságosak és hűek a történelemhez, állapítsuk meg, hogyha a magyar ügy európai probléma, ebben az oroszlánrész mégis csak lord Rothermere-t illeti meg. (Ugy van! Ugy i)an! a jobboldalon, — Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A társadalom természetesen reagált erre az akcióra és üdvözlő távirataival, bizalmi nyilatkozataival és buzdításaival rajongta körül lord Rothermere-t, akinek nevét azelőtt vajmi kevesen ismerték. A kormány azonban mintegy szkeptikus maradit a helyzettel szemben. Nem tudom, mi volt ennek az inditóoka, lehet, hogy nem tudták, vájjon lord Rothermere, akit ők sem ismerhettek, ki fog-e tartani akciója mellett, lehet, hogy talán külpolitikailag bizonyos fokig feszélyezve voltak, de az is lehet, hogy kezdetben talán nem méltányolták ennek az akciónak nagy horderejét. A magyarság, a magyar lakosság azonban mindjárt megérezte, hogy itt komoly és nagy ügyről van szó. Voltak ugyan, akik kérdezték: miért kezdte lord Rothermere ezt az akciót 1 ? Voltak, akik talán azt mondották: lehet, hogy azérjt, mert látja, hogy a trianioni béke és. az össizies békék reviziójánák előlbb-utóbb be kell következnie, és mint jó politikus és nagy publicista, elő alkar mozdítani egy olyan dolgot, amelyről tudja, hogy el kell következnie. Voltak, akik azt mondották, hogy talán azért, mert Magyarországot be akarja kapcsolni abba a harcba, amelyet ő a kommunizmus ellen viv. És voltak olyanok — ezek között vagyok én is — akik egyszerűen, elhiszik azt, hogy lord Rothermere nem másért, mint egyszerűen a magyar igazságért és Európa békéjéért harcol. (Ugy van! Ugy van! — Éljenzés jobb felől.) Tény, hogy lord Rothermere a kommunizmus ellen sikerrel folytatott harcot Angolországban akkor, amikor a kommunizmus elleni harc Angliában nem volt kormányprogramm és tény, hogy az ő két évig tartó harcának végakkordja annak a bizonyos, (a szélsőbaloldali felé:) önök által talán körüldisputált Zinovjev-féle levélnek megtalálása volt. amely Zinoyjev-féle levél eldöntötte a; vitát, amely miatt a Mac-Doinald-kormány megbukott és amelynek . következménye a Nagybritánnia és Oroszország közötti teljes szakítás lett. És itt ejt engem gondolkozóba az, milyen nagy hiba lett volna, ha a magyar kormánynak az az intenciója, hogy a szovjettel megállapodást létesítsen, és a vele tervezett szerződést megkösse, 1925-ben: véletlenül sikerült volna. (Gaal Gaston: Pedig a Gyosz nagyon akarta.) Néni mondom, hogy ai lord Rothermere-féle revíziós akció emiatt elmaradt volna, de ha az ő főcélja tényleg a szovjet ellen való további küzdelem, akkor egy ilyen kormány lépés mindenesetre hátráltatta volna azt a revíziót, amely tulajdonképen csak azi igazságszeretetre és szimpátiára van építve. Szerencsére a kormánynak ez a terve, bán be volt jelentve, — amint a képviselő urak nagyon jód tudják — nem sikerült, ma már felesleges firtatni mi okból, és amiilyen hirtelenül és indokolatlanul jött, ép olyan hirtelenül ós indokolás nélkül el is múlt. Épen ilyen váratlanul ért minket és talán az egész magyar közvéleményt, — de reméljük, nem fog ilyen hirtelenül elmúlni, mert nem is múlhat el, — a ministerelnök urnák az a Debrecenben mondott férfias bejelentése, hogy a kormány a revíziót igenis kéri, hogy a kormány a revíziót követeli, hogy a kormány más határokat akar. Én nem osztom Rassay t. képviselő urnák azt azi aggályát, hogy a ministerelnök ur nem folytatja ezt az akciót, mert én meg" vagyok arról győződve, hogy ő jól meggondolta, mielőtt ezt a kijelentést tette, hogy neki már tiszta belátása volt azokba a kártyákba, amelyeket még nem fektethetett azi ország és a világ színe elé, mert különben, am^"nyíre az ő karakterét ismerjük, túlóvatos lett volna egy ilyen nagy horderejű kijelentést tenni. (Rassay Károly: Várjuk a tényeket!) A t. mini sterernök ur nem fogja abbahagyni ezt az ilyen hangosan bejelentett akciót, amely szerény véleményem szerint csak véletlenül esett épen a genfi ülésszak idejére, mert hiszen a debreceni és a genfi dátum, direkt kapcsolatban egymással nem volt és csak előre megállapított dátumok voltak. Meg vagyok győződve arról is, hogy lord Rothermere nem fogja akcióját abbahagyni, amellyel a magyarság mellett kiállott és akinek akciója ma már olyan dimenziókat vesz, hogy a. magánjellegéből kiemelkedve, már hivatalos államférfiak is e mellé az akció mellé állva -megnyilatkoznak; igy megnyilatkozott az olasz diktátor, Mussolini is. (Éljenzés a jobboldalon.) És minthogy nagy és hatalmas szövetségesünk kiállott mellettünk és a revízió mellett, természetesen diplomatikus formák között állás tfoglailt. minthogy mlost már a ministerelniöfk ur önmaga is hangoztatja a revíziónak a jogosultságát és a 1 revízió szükségességét. minthogy tehát plattfonnrkülöfnbség a kormány és a Lord Rothermere-akció között nincs, és minthogy nincs különbség köztünk abban, hogy a békerevizió. kérdése a fő és sarkalatos programmja kell, hogy legyen Magyarországnak, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) azt hiszem, hogy illő és méltó, hogy a (következő haitálroHaitii javaslatot í ( nyuijiisam be (olvassaù: »Mondja ki a Ház, hogy: a magyar Országgyűlés Képviselőháza köszönetét fejezi ki Lord Rothermierenak azoin önzetlen, nemes és kitartó munkaijáért, amellyel a magyarságon elkövetett igazságtalanságokra a világ közvéleménvét felhívta és rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni béke revíziója Magyarország és az európai béke. érdekében be fog következni.« (Élénk éljenzés, helneslés és twos.) Ezzell elérkeztem! elég hosszura nyúlt felszóla'llásomtniak végső pontjához (Halljuk! Halljuk!) és ezzel mintesry párhuzaimtosan ki kel. hogy jelentsem azt, mint ellenzéki képviselő, hogy a ministerelnök ur mfeig; lehet győződve arról. hogy egész Maigyiarországat másra .mellett fogja látni ott, ahol a béke reviziójánák előmoziditásáról van szó. Itt nincs turáni átoík. (Ugy van! Ugy van!) de ez az akció nem is lesz szalmaláng, mert a -revízió kérdését napirendről le-
