Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-150
Az országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1928 március 27-én, kedden. 293 a pénzügyi, a kereskedelmi és föl dm Ívelés ügyi ministeriuuiból kivonva, a munkaügyi és népjóléti minisztériumban egyesitse, ahová ezek az ügyek természetüknél fogva tartoznak.« (Helyeslés a szélsőbaloldalonj T. Képviselőház! Beszéltem már a nagybirtokokról ós a hitbizományokról. Még egyszer vissza kell térnem ezekre a nagybirtokokra és hiitibizotmányokra és számszerűen rá kell miutiaitnom arra, hogy ez R. birtokmegoszlás, amely itt van, igazságtalan és itt szükség van arrai. hogy ezek a kötötthirtokok és hitbizományok meîï~ szüntettessenek. Magyarorszáa' gazdasági élete addig gyökeresen átalakulni nem fog. modern mezőgazdasági élet, termelés addig itt neim lesz, amíg ez a birtokrendszer igy megmarad. Cstaik ha ez a birtokrendszer átalakul, ha ezt a birtokrendszert ugy kezelik, mint kezelnek más gazdasági tényezőket, -akkor ezen a birtokreindszierein keresztül ki fog alakulni a mezőgazdasági ipar s a _ mezőgazdasággal kapcsolatos iparok közelebb jutnak egymáshoz, akkor tesz Magyarország közgazdasági élete abban a helyzetben, hogy az itt 'Születendő, szaporodó népességet m/unkával el tudja látni. Máskép itt nem várható egészséges gazdasági fellendülés,, egészséges gazdasági élet, úgyhogy ezen a területen messze kellene menni. A miinisterelnök ur többször említette már a kötöttbirtokok megszüntetését, nem tudom, fenyegetésből teszi-e, vagyt csak időközömként ráijeszt vele egyes társadalmi rétegekre, de tény az, hogy addig, amiig ez a birtokrendszer, itt meglesz, addig ne várnunk itt egészséges alakulást, nagyobb szociális jólétet: nem várhatunk, mert nincs rá út. raines rá lehetőség gazdasági berendezkedésünknél fogva. A helyzet ma is az, hogy tízezer emberé Magyarország földjének fele. 1130 nagybirtokos kezén van 5*38 millió katasztrális hold. 9630 középbirtokos kezén 24 65 millió katasztrális -hold, 840.000 kisbirtokos kezén 8,011.000 hold. 840.000 kisbirtokos, vagyis az összes birtokosoknak majdnem, 99 százaléka az ország földterületének csak a felén gazdálkodhatik, a földbirtokosoknak egy százialliékát képviselő középbirtokosok kezén a földterület több mint egyhatoda van. 500.000 a napszámosok, 400.000 a segítő családtagok. 800.000 a mezőgazdasáigi nincstelenek száma, tehát több mint másfélmillió felnőtt mezőgazdasági lakosnak vagy nincs, viaigy alig van valami kis földecskéde. Amikor a birtokviszonyok ilyenek, amikor másfélmillió nincstelen fölídnrainkásréteg van, elleniben megvan a nagybirtok rendszere, tenmészetes dolog és' önként adódik nemzetgazdasági, állampolitikai szempontból egy helyesebb, tökéletesebb birtokmegoszlás keresztülvitielte'. A földbirtokreforim ezt nem tudta elérni, nemi szűnt meg tehát az a kívánság, hogy ujabb igazságos földreform jöjjön és legelsősorbaai jöjjön a hitbizotaiányok; és a kötöttbirtokok megszüntetése. Erre vonatkozólag ai következő határozati javaslatot terjesztem be (olvassa): »A Képviselőház utasitja a kormányt, terjesszen elő törvényjavaslatot a hitbizományok és a kötöttbirtokok megszüntetéséről.« Engedjék meg, hogy most kissé a ministerelnök urnák legutóbb tartott külpolitikai beszédével foglalkozzam. Rámutattam már arra, hiogy a belpolitikai téren hangoztatott demokratikus követelésektől a ministerelnök ur ridegen, mereven elzárkózik. Ez a merev elzárkózás érezteti hatását külpolitikai téren, mert hiszen Magyarország belviszonyai — amint azt kifejtettem és amint rámutattam mások okfejtésére is — olyanok, hogy Magyarországot igen rossz színben ítélhetik meg. Már pedig, ha itt a KÉPVISELŐHÁZI ÍÍAPLÓ. X. beilállapotok nem változnak, ha gyökeres átalakulás nem jön, ha a kormányzás nem rendezkedik be a modern demokratikus rendszerre — ami ettől a kormánytól nem várható — ha nem engedünk ebből a rendszerből, amely most uralkodik itt, akkor a külpolitika itt csak látszat, csak formulai lesz amelynek semtminemü praktikus eredménye nincsen. Sokat szokták dicsérni a ministerelnök urat, hogy nagy eredményeket ért el. Ezek az eredményék nincsenek! Látszatnál egyebet nem látunk, ellenben vannak olyan kételyek, amelyek itt fennállanak és amelyek különösen kifejezésre jutottak a ministerelnök ur debreceni beszédében. A, ministerelnök ur debreceni beszédében megdöbbentő hatást váltott ki az a kijelentése, hogy a kormány szerződést kötött Olaszországgal és hogy ez a megállapodás többet jelent egy diplomáciai okmánynál; ez a megállapodás elválaszthatatlan kapcsot létesített a. két nemzet, között és együttes eljárásra utalja őket sok fontos nemzetközi kérdésben. E kijelentés nyomán az a jogos aggodálom támad, vájjon a magyar-olasz barátsági szerződésben a döntőbirósági szerződés eredményén kivül van-e még valami titkos megállapodási Ebből arra lehet következtetni, hogy Magyarország és Olaszország között olyan szerződés, olyan megállapodás is van, amelyről a parlament nem tud, amely előttünk nem ismeretes, amelyről nem hallottunk. Az az aggodalom él itt, hlogy milyen mértékben kötöttük magunkat az olasz imperializmushoz, mennyire vagyunk pórázára fűzve az olasz imperialista törekvésekhez; vájjon nem ugy járunk-e, mint jártunk a német imperializmussal, nem ugyanaz lesz-e a helyzet és Magyarországra nem háramlik-e ebből kár 1 ? Erre választ várunk, választ kérünk, mert hiszen ezek a megállapodások, ezek a szerződések nyilvánvalóan tartalmazhatnak valamit. A ministerelnök ur debreceni kijelentése arra enged következtetni, hogy több van benne, hogy többet tartalmaz az a megállapodás, mint amennyit tud róla a Ház és,az ország közvéleménye, s ezért tudnunk kell, mi lesz ezen a területen. De feltétlenül tisztázni kell, megfelel-e a valóságnak az a Vyx ezredes-féle memorandum vagy levél is. Vyx ezredes a szövetséges hatalmak képviselője volt 1918-ban és 1919-ben. Az Est március 18-iki számának tudósítása szerint memorandumot tett közzé. (Olvassa): »Ebben a memorandumban Vyx ezredes azt a vádat emeli, hogy a Habsburg-dinasztia trónja érdekében őt befolyásolták s a monarchia visszaállítására akarták rábírni a magyar arisztokraták. Memorandumában megemlíti, hogy a Károlyi-kormány eltávolitására szólították fel s mikor erre nem volt hajlandó, — és ez a legsúlyosabb vád — akkor gróf Bethlen István levelet irt Franchet d'Espérey tábornoknak; ebben a levélben Vyx ezredes szerint gróf Bethlen István figyelmeztette a párizsi kormányt arra, hogy a Károlyi-kormány üldözi a nemzetiségi kisebbségeket és ezeknek védelmére múlhatatlanul szükség volna a demarkációs vonalakat a békeszerződés megkötéséig előretolni. így a Károlyi-kormányt lehetetlenné tennék, mert életfontosságú utánpótlásoktól elvágnák és akkor azután gróf Károlyi napokig sem tarthatja magát a kormány élén és kénytelen volna azt gróf Andrássy Gyulának vagy gróf Apponyi Albertnek átadni«. Ha ez a levél igaz, akkor ennek a levélnek tulajdonitható Magyarország megcsonkitása 39
