Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-150

Àz országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1Ù28 március 27-én, kedden. A kormány támogatói azt mondják, ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy azért csinálja ezt a kormány, hogy a közhitelt megvédje, hogy a hitelélet terén ne legyen valamely hiány. Tehát — azt mondják — kénytelen a kormány ezt csinálni, kénytelen a kormány ehhez ragaszkodni, az a kormány, amely eddig is azzal érte el nemzetközi vonatkozásban tekintélyét, hogy itt biztosította a hiteléletet és^azt ugy szervezte meg, hogy semminemű tőkehiányt nem szenvedünk. Hát nagyon drága külpolitikai dicsőség az, ha a magyar kormány közpénzen bukott intézményeket tart fenn ezeket a bukott intézményeket szanálja s ezeken keresztül lesz a külföldön népszerű, mert nagyon kitűnő érzéke van a kapitalisjták érdekeihez és azok felett éberen őrködik. Nem tudom Bacher-ügy mellett állott-e külföldi érdekeltség, nem tudom, hogy emellett nem áll-e valamely tőkeérdekeltség, de azt az információt kaptam, hogy általában közhiteli szempontból ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy ezt a főváros igy, ahogy javasolták, elfogadja, mert máskép ő maga sem javasolná; maga is tisztában van azzal, hogy itt a helyzet olyan, hogy ezt igy megcsinálni nem volna szabad és nem volna helyes. Utaltam,' már a közszabadságok hiányára, utaltam a kormány antidemokratikus, reakciós magatartására, utaltam arra, hogy a demokratikus követelések elől a kormány elzár-, kózik. Hogy a kormányt ezen a területen mennyire egyoldalú, reakciós szempontok vezetik, az leginkább kitűnik abból hogy a Trianonnal kapcsolatosan felmerült demokratikus követelésekkel szemben a ' -rmány milyen álláspontot foglal el. Köztudott dolog, hogy Nagy Emil, aki sokat járt künn Angliában, igen nagy propagandát csinált a magyar ügynek, Köztudott dolog az is, hogy Nagy Emil azután amikor hazajött, magyar lapokban nyilvánosságra hozta külföldi tapasztalatait. Rámutatott arra, hogy nem tudják a külföldön megérteni, hogy miért van Magyarországon nyilt szavazás, nem tudják megérteni, hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon a kormány engedélyétől függ valamely lapnak megindítása, a kolportázs-jog biztositása, nem tudják megérteni, hogyan lehet az, hogy Magyarországon még itt vannak a nagy latifundiumok, itt vannak a nagy kötött birtokok. Mindezt Angliában és a Nyugaton azért nem tudják megérteni, mert tisztában vannak azzal, hogy ez mind olyan gazdasági és politikai berendezkedés ebben az országban, (Peidí Gyula: Csökevénye a- középkornak!) ^ amely ennek az országnak hátramaradottságát bizonyitja, emiatt a hátramardottság miatt nem hisznek tehát Magyarországban és nem is szimpatizálnak vele, mint ahogyan természetes is, hogy egy hátramaradott országgal a nyugati államokban fejlett viszonyok között élő, civilizált népek nem szimpatizálnak. Erre azntán a Ikormjány elnöke,. Bethlen ministerelnök ur nyilatkozott januári beszédében és ez a nyilatkozat sok mindenféle olyan kérdésit ölelt fel, amely nyilvánvalóvá teszi. hogy a kormány mereven ragaszkodik ahhoz az egyoldalú, reakcionárius. feudális kormányzati rendszerhez, amelyet eddig is folytatott. Ezzel a kérdéssel kivánok én bővebben foglalkozni és azért legelsősorban szükségesnek tartóm, hogy a magam és a pártom álláspontját leszögezzem. A demokratikus kívánságok megvalósítását mi nem azért követeljük, mert külföldön is követelik, mint ahogyan a ministerelnök ur ezt januári beszédében mondotta. — hanem követeltük már régen, akkor, amikor Nagy Emil és társai még szembehelyezkedtek a demokratikus követelésekkel. De mert Trianonnal kapcsolatban felmerülnek ezek a demokratikus követelések, kétségtelen, hogy a kormányzatnak ezt a kérdést meg kellene szívlelnie, hogy az általa is elismert trinanoni sérelem orvoslásához közelebb jusson. A kormány azonban, ugy látszik, nem; ezeket a nagy. általános, országos szempontokat tartja szem előtt, haneim szem előtt tartja; tisztáin és 'kizjárólag azt az egyoldalú pártpolitikai kormányzati rendszert, amelyet folytat s amelyhez ragaszkodik és amelyért feláldozza még &< Trianonnal kapcsolatban megvalósítandó demokratikus kivánságokat és követeléseket is. A szociáldemokrata pártnak Trianonnal szemben álláspontja tiszta és világos. Ezt itt többször kifejtettük, ezzel részletesein én nem akarok foglalkozni, csak utalok a, • szociáldemokrata pártnak ebben az évben január hó 6—8-án megtartott pártgyülésére. ahol a párt szintén foglalkozott külpolitikai kérdésekké! s Trianon kérdésiével is és ott a következő határozatot hozta (olvassa): »A szociáldemokrata párt a trianoni békeszerződés revizió nának alapján áll és csak a revizió keresztülvitelével látja megoldhatónak ama súlyos külpolitikai, területi, nemzeti, gazdasági és szociális problémákat, amelyeket a győzelem mámorában egyoldalúan megalkotott békeszerződés teremtett. A békeszerződés Közép- és Kelet-Európában a háborús veszély csiráit rejti magában, amelyek megszüntetése végett elkerülhetetlenül szükséges a trianoni békeszerződés reviziója. Az európai általános politikai viszonyok a trianoni szerződés reviziójának előfeltételéül két körülnüényt szabnak: 1. a közép- és keleteurópai államok demokratikus átalakítását: 2. a'revizió ban érdekelt államok békés és kölcsönös megegyezését. A pártgyülés meggyőződése szerint Magyarország csak ugy tudja a raffte, esett igazságtalanságok jóvátételét elérni, ha belső politikájának^ alapjául minden állammal a békés és barátságos viszonyt teszi meg.« A kormány ebben a kérdésben sem vallott szint, itt is inkább kertel, félrevonul, inkább mellékvágányokra tereli a kérdést, vagy hallgat. Ezzel szemben a ministerelnök ur januári beszédében szembeszállt azokkal a kivánságokkial, amelyek Trianonnal kapcsolatban felmerültek. Januári beszédében csak annyit ismert el — addig azt sem ismerte el a ministerelnök ur —, hogy a titkosság benne van az egységespárt programmjában. Eddig ezt titokban tartották. Nagy Emil akciója révén és hatása alatt már elismerte a ministerelnök ur, hogy benne van a programmban. (Propper Sándor: Kipattant az édes titok! — Peidl Gyula: Vannak egységespárti kiválóságok, akik ezt kétségbevonj ák! Nagyon érdekes Programm az ilyen!) A ministerelnök ur azonban ekkor nemcsak azt mondotta, hogy a .titkosság benne van programmjában, hanem azt is mondotta, hogy ő tett is a titkosságért. Nézzük csiak. t. Ház, mit tett a ministerelnök ur a választójog kiterjesztése terén, a választójog titkossága érdekében. 1921-ben lett ministerelnök Bethlen gróf, amikor érvényben volt az. első nemzetgyűlés összehivására alapul szolgáló Friedrich-féle .általános, egyenlő s a titkosságot tartalmazó választójogi rendelet. Ezt a rendeletet az első nemzetgyűlés törvényesitette, kimondotta, hogy a választásra alapul szolgáló Friedrichféíe rendelet törvényes. Ez tehát törvényes 38'