Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-150

288 Az országgyűlés képviselőházának 150. ütése 1928 március 27-én, kedden. lett. Az, első nemzetgyűlés vége felé tervbe vették egy uj választójogi törvény megalkotását. Tudvalevő, hogy az első nemzetgyűlés kétéves határideje 1922 felbruárjának végén járt le s február' hónapban kezdte tárgyalni az első nemzetgyűlés a választójogi törvényjavaslatot. Ezt a választójogi törvényt azonban az. első nemzetgyűlés nem alkotta meg, mert Bethlen gróf akkori minist erelnök ezt elgáncsolta. Bethlen István volt az,, aki akkor még nem az egységesipáríi. hanem a különböző frakciókból koalizált pártok képviselőiből álló kormányban egymásra uszította a különböző pártokat és olyan helyzetet iparkodott terein icni, hogy az első nemzetgyűlés ne alkossa meg a választójogi törvényt, bár — amint emiitettem — az első nemzetgyűlés' törvényesítette az összehívása alapjául szolgáló választójogi rendeletet. Hogy ez mennyire igy volt, hogy annak idején mennyire tudta és érezte maga gróf Bethlen István is és kormánya is, hogy ez a rendelet törvényesítve van és hogy ő gáncsolta el ezt s hogy neki is voltak aggályai akkor, hogy uj rendeletet adjon-e ki: ennek legjobb bizonyítéka az, hogy amikor az első nemzetgyűlést feloszlatták, akkor Bethlen István egy tanácsot hivott össze, egy birói tanácsot, amely tanácskozott, hogy adhat-e ő ki választójogi rendeletet. Amint tudjuk, ennek a birói tanácsnak az volt a felfogása, hogy kiadhat és igy adott ki a fennálló, az első Nemzetgyűlés által törvényesített általános egyenlő, titkos választójoggal szemben egy szükkörü, legnagyobbrészt nyilt szavazáson felépülő választójogi xendeletet. Ezzel az eljárással több, mint egy millió embert fosztott meg választójogától és visszaállította a nyilt szavazást. Ez az, amit Bethlen Istvána választó jog terén csinált: megszüntette a titkos választójogot és elvette majdnem másfél millió embernek választójogát. Ez az, amit a Bethlen kormány tett. Az 1925-iki választójogi törvényben, mint tudjuk, szintén szükitették a titkosság területét, mert hiszen csak azokban a törvényhatósági városokban maradt meg a titkos szavazás, amelyek lajstromosak lettek és igy megfosztották Sopront, Székesfehérvárt és Baját a titkos szavazástól. (Propper Sándor: Sopronnak fizettek!) Szokása szerint, Bethlen István* mint annyiszor itt is, bár negativ formában és nem szószerint, de azt mondta, hogy a magyar nép éretlen a titkos választójogra. (Propper Sándor: Mondta szó szerint is!) Ezt minden beszédében elmondja és ez az egyetlen érve az ellen, hogy a titkos választójogot be lehet hozni. Itt is azt mondotta, hogy akik a titkos választójogot követelik, azoknak politikai nevelését folytatni kell. Azt kérdezem én, mit csinált a magyar állam ezer esztendeig? Klebelsberg Kunó kultuszminister ur vasárnapi cikkében leszegezi, hogy egymillió Magyarországon az analfabéta. Ázt kérdezem! én önöktől, t. uraim, hogy az a dicsőséges ezer esztendő hogyan telt el? Úgy, hogy itt egymillió az analfabéta 7 és,fél millióból? Azt kérdezem a kultuszminister úrtól, aki azt mondja, hogy nem reakciós a kormányzat, mert kultúrpolitikára nagy összegeket ad ki, hogy miért csinálnak ma is olyan kultúrpolitikát, amely nem a népnevelésre, hanem a kiváltságokra van felépitve? Amikor nincs tanyai iskola, akkor Berlinben, Rómában miért kell különböző helyeken kiváltságosak részére internátus otthonokat létesiteni? (Kálmán István: Tagadom! Nem igy van!) Miért adják és pocsékolják a pénzt erre és miért privilegizálnak egyeseket, mig a nagy tömeget, a nép széles rétegeit iskolán kivül nevelik fel és semmi intézkedést sem tesz a kultuszkormány abban az irányban, hogy a szegény gyermekek, ahol van iskola, elmehessenek az iskolába. Azokra gondolok, akiknek nincs cipőjük, ruhájuk és ezért nem tudnak iskolába menni. Miért kell itt luxust csinálni, nagyzási hóbortot űzni és miért kell privilegizáltaknak olyan kényelmes helyzetet teremteni, mint amilyent teremtettek egyesek, egy kis réteg számára, ellenben a nép nagy rétegét teljesen elzárják még az irás-olvasás lehetősége elől is?! (Zaj a jobboldalon. — Peidl Gyula: Van egymillió analfabéta vagy nincs? — Kálmán István: Nem most lettek, az régi bűn. — Peidl Gyula: Ezeresztendős bűn!>) Ugy látszik, a régi feudális Magyarországtól a mostani rendszer egy cseppet sem tér el, ugyanazt a szellemet képviseli, mert azt mondják, hogy napszámosnak jó, ha nem is tud irni-olvasni és annak a jó hűséges, rátermett magyar népnek, amelyet annyit szoktak itt dicsérni, nem kell titkos választójog, nem kell irni-olvasni tudni, nem kell neki kultúra, nem kell titkosan szavaznia, mert akkor baj lesz, mert ez az osztályuralom akkor nagyon meg fog inogni és át kell térni egy demokratikusabb rendszerre. (PropPer Sándor: Régi dolog! Dolgozz paraszt, fizess és dögölj meg! — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: No, de 3000 iskolát épitettek közben!) Az egész világon nem lehetne még r egy államot találni, amelyben igy találkoznék a tudatlanság tenyésztése és a nyilt szavazás fentartása, mint Magyarországon találkozik. Az egész világon nincs még egy állam, ahol a kettőt igy összevarrnák és tudatosan fentartanák a nép műveletlenségét, hogy a nyilt szavazást ezzel indokolják. (Propper Sándor: Még a zulukafférek is titkosan szavaznak! — Zaj.) Mert a ministerelnök ur mindig ezzel indokolja a nyilt szavazást, a kultuszminister ur pedig mindig nagy kulturfölényről beszél. Erről beszél és itt közben a magyar népet elzárják a közügyektől, féken tartják, lenyomják,, •leigázzák ési valóságos jobbágysorsban tartják. 1848 előtt sem volt rosszabb sorsa a magyar földmivíesnép legnagyobb részének, mint most van, mert nagyobb tudatlanságban, nagyobb megkötöttségben akkor sem volt, mint most van. Azzal, hogy nem engedik, hogy a közélet terén vágyairól, kivánságairól. törekvéseiről valamit szólhasson, azokért valamit tegyen, azzal, hogy nem engedik szervezkedni, nem engednek neki sajtót, nem lehet röpiratot kiadnia, nem engedélyeznek gyűlést, nem adnak neki iskolát, nem adnak neki választójogot, hogy idejöjjön a parlamentbe és itt követelje a maga jogát és a maga igazát, lehetetlenné teszik, hogy a közélet terén érvényesüljön. Ha önök a magyar népről beszélnek, beszéljenek legelsősorban erről, mert amig ez a megkötöttség meglesz, addig űzött vad lesz ez a szegény magyar nép ebben az országban, aminthogy nem lehet más, most ilyen viszonyok között ki van szolgáltatva a nagybirtoknak, ki van taszítva az életből, el van zárva attól, hogy művelődhessék, hogy a városba jőve értelmes ember lehessen és ha földhöz jut, jól tudjon gazdálkodni. Igy tehát itt borzasztóan furcsa és " borzasztóan csúnya helyzet van, és borzasztó cinikusság a kormányzat részéről, hogy ezt meg nem szünteti. Mi ellenzékiek tiltakozunk az ellen a beállítás ellen, hogy a titkos szavazásra nem volna érett a magyar nép. Tiltakozunk ez