Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-150

288 Az országgyűlés képviselőházának 150. ütése 1928 március 27-én, kedden. lett. Az, első nemzetgyűlés vége felé tervbe vet­ték egy uj választójogi törvény megalkotását. Tudvalevő, hogy az első nemzetgyűlés kétéves határideje 1922 felbruárjának végén járt le s február' hónapban kezdte tárgyalni az első nemzetgyűlés a választójogi törvényjavasla­tot. Ezt a választójogi törvényt azonban az. első nemzetgyűlés nem alkotta meg, mert Bethlen gróf akkori minist erelnök ezt elgáncsolta. Bethlen István volt az,, aki akkor még nem az egységesipáríi. hanem a különböző frakciókból koalizált pártok képviselőiből álló kormány­ban egymásra uszította a különböző pártokat és olyan helyzetet iparkodott terein icni, hogy az első nemzetgyűlés ne alkossa meg a válasz­tójogi törvényt, bár — amint emiitettem — az első nemzetgyűlés' törvényesítette az összehí­vása alapjául szolgáló választójogi rendeletet. Hogy ez mennyire igy volt, hogy annak idején mennyire tudta és érezte maga gróf Bethlen István is és kormánya is, hogy ez a rendelet törvényesítve van és hogy ő gáncsolta el ezt s hogy neki is voltak aggályai akkor, hogy uj rendeletet adjon-e ki: ennek legjobb bizonyítéka az, hogy amikor az első nemzet­gyűlést feloszlatták, akkor Bethlen István egy tanácsot hivott össze, egy birói tanácsot, amely tanácskozott, hogy adhat-e ő ki választójogi rendeletet. Amint tudjuk, ennek a birói tanács­nak az volt a felfogása, hogy kiadhat és igy adott ki a fennálló, az első Nemzetgyűlés által törvényesített általános egyenlő, titkos válasz­tójoggal szemben egy szükkörü, legnagyobb­részt nyilt szavazáson felépülő választójogi xendeletet. Ezzel az eljárással több, mint egy millió embert fosztott meg választójogától és visszaállította a nyilt szavazást. Ez az, amit Bethlen Istvána választó jog terén csinált: meg­szüntette a titkos választójogot és elvette majd­nem másfél millió embernek választójogát. Ez az, amit a Bethlen kormány tett. Az 1925-iki választójogi törvényben, mint tudjuk, szintén szükitették a titkosság területét, mert hiszen csak azokban a törvényhatósági városokban maradt meg a titkos szavazás, amelyek lajstro­mosak lettek és igy megfosztották Sopront, Szé­kesfehérvárt és Baját a titkos szavazástól. (Propper Sándor: Sopronnak fizettek!) Szokása szerint, Bethlen István* mint annyiszor itt is, bár negativ formában és nem szószerint, de azt mondta, hogy a magyar nép éretlen a titkos választójogra. (Propper Sándor: Mondta szó szerint is!) Ezt minden beszédében elmondja és ez az egyetlen érve az ellen, hogy a titkos vá­lasztójogot be lehet hozni. Itt is azt mondotta, hogy akik a titkos választójogot követelik, azoknak politikai nevelését folytatni kell. Azt kérdezem én, mit csinált a magyar állam ezer esztendeig? Klebelsberg Kunó kultuszminister ur vasárnapi cikkében leszegezi, hogy egy­millió Magyarországon az analfabéta. Ázt kér­dezem! én önöktől, t. uraim, hogy az a dicsőséges ezer esztendő hogyan telt el? Úgy, hogy itt egy­millió az analfabéta 7 és,fél millióból? Azt kér­dezem a kultuszminister úrtól, aki azt mondja, hogy nem reakciós a kormányzat, mert kultúr­politikára nagy összegeket ad ki, hogy miért csinálnak ma is olyan kultúrpolitikát, amely nem a népnevelésre, hanem a kiváltságokra van felépitve? Amikor nincs tanyai iskola, akkor Ber­linben, Rómában miért kell különböző helye­ken kiváltságosak részére internátus otthono­kat létesiteni? (Kálmán István: Tagadom! Nem igy van!) Miért adják és pocsékolják a pénzt erre és miért privilegizálnak egyeseket, mig a nagy tömeget, a nép széles rétegeit is­kolán kivül nevelik fel és semmi intézkedést sem tesz a kultuszkormány abban az irány­ban, hogy a szegény gyermekek, ahol van is­kola, elmehessenek az iskolába. Azokra gondo­lok, akiknek nincs cipőjük, ruhájuk és ezért nem tudnak iskolába menni. Miért kell itt luxust csinálni, nagyzási hóbortot űzni és miért kell privilegizáltaknak olyan kényelmes helyzetet teremteni, mint amilyent teremtet­tek egyesek, egy kis réteg számára, ellenben a nép nagy rétegét teljesen elzárják még az irás-olvasás lehetősége elől is?! (Zaj a jobb­oldalon. — Peidl Gyula: Van egymillió anal­fabéta vagy nincs? — Kálmán István: Nem most lettek, az régi bűn. — Peidl Gyula: Ezer­esztendős bűn!>) Ugy látszik, a régi feudális Magyarországtól a mostani rendszer egy csep­pet sem tér el, ugyanazt a szellemet képviseli, mert azt mondják, hogy napszámosnak jó, ha nem is tud irni-olvasni és annak a jó hű­séges, rátermett magyar népnek, amelyet annyit szoktak itt dicsérni, nem kell titkos választójog, nem kell irni-olvasni tudni, nem kell neki kultúra, nem kell titkosan szavaz­nia, mert akkor baj lesz, mert ez az osztály­uralom akkor nagyon meg fog inogni és át kell térni egy demokratikusabb rendszerre. (Prop­Per Sándor: Régi dolog! Dolgozz paraszt, fizess és dögölj meg! — Herrmann Miksa ke­reskedelemügyi minister: No, de 3000 iskolát épitettek közben!) Az egész világon nem lehetne még r egy államot találni, amelyben igy találkoznék a tudatlanság tenyésztése és a nyilt szavazás fentartása, mint Magyarországon találkozik. Az egész világon nincs még egy állam, ahol a kettőt igy összevarrnák és tudatosan fentar­tanák a nép műveletlenségét, hogy a nyilt szavazást ezzel indokolják. (Propper Sándor: Még a zulukafférek is titkosan szavaznak! — Zaj.) Mert a ministerelnök ur mindig ezzel indokolja a nyilt szavazást, a kultuszminister ur pedig mindig nagy kulturfölényről beszél. Erről beszél és itt közben a magyar népet el­zárják a közügyektől, féken tartják, lenyom­ják,, •leigázzák ési valóságos jobbágysorsban tartják. 1848 előtt sem volt rosszabb sorsa a magyar földmivíesnép legnagyobb részének, mint most van, mert nagyobb tudatlanságban, nagyobb megkötöttségben akkor sem volt, mint most van. Azzal, hogy nem engedik, hogy a közélet terén vágyairól, kivánságairól. törekvéseiről valamit szólhasson, azokért valamit tegyen, az­zal, hogy nem engedik szervezkedni, nem en­gednek neki sajtót, nem lehet röpiratot ki­adnia, nem engedélyeznek gyűlést, nem adnak neki iskolát, nem adnak neki választójogot, hogy idejöjjön a parlamentbe és itt követelje a maga jogát és a maga igazát, lehetetlenné te­szik, hogy a közélet terén érvényesüljön. Ha önök a magyar népről beszélnek, beszéljenek legelsősorban erről, mert amig ez a megkötött­ség meglesz, addig űzött vad lesz ez a szegény magyar nép ebben az országban, aminthogy nem lehet más, most ilyen viszonyok között ki van szolgáltatva a nagybirtoknak, ki van ta­szítva az életből, el van zárva attól, hogy mű­velődhessék, hogy a városba jőve értelmes em­ber lehessen és ha földhöz jut, jól tudjon gaz­dálkodni. Igy tehát itt borzasztóan furcsa és " bor­zasztóan csúnya helyzet van, és borzasztó ci­nikusság a kormányzat részéről, hogy ezt meg nem szünteti. Mi ellenzékiek tiltakozunk az el­len a beállítás ellen, hogy a titkos szavazásra nem volna érett a magyar nép. Tiltakozunk ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom