Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-149

256 Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1928 március 23-án, pénteken. magam állítottam össze, én pedig- nem vagyok huncut, bocsánatot kérek t. képviselőtársam. (Csontos Imre: Nem oda mondtam! — Várnai Dániel Nagy megértést talál saját pártjában jobbról és balról.) Itt van t. Ház még egy cikk, amelyet szintén meg kell még emlitenein azért, mert vannak tényleg jogosan és indokoltan az átlagos indexen felül drágult cikkek. Ilyen például a mész, amelynek ára valóban 2.55-ről 4.40 emelkedett, azonban ennél a cikknél fontos tényező a szén, mivel pedig a szén ára tudvalevően nagyon emelkedett, a mész ára is bizonyos fokig emelkedett. Itt van azután a superfoszfát, amely a sokat szidott kartell tevékenység folytán állitólag indokolatlanul drágitja meg

1 a mezőgazdasági termelést. Erre a cikkre nézve még Sándor Pál t. képviselőtársam is megállapítja, hogy olcsóbb lett a háború előtti árhoz képest, amennyiben 0.58-ról leesett 0.53 pengőre, tehát az indexe csak 91. Ma a petróleum és a super foszfát az egyedüli két iparcikk, amelynek ára a háború előtti árnivó alatt van,, de csakis Magyarországon, amit bátor leszek még számszerűleg

1 is beigazolni. Nagyon hosszadalmas lennék, ha a Sándor Pál t. képviselőtársaim által felsorolt Összes többi cikkekre is kitérnék, úgyhogy csupán a talpbőr indexét emiitettem meg, amelynek indexe, mint mondtam, 106, a felsőbőrét elfelejtettem eimliteni, tehát pótlólag itt közlöm, hogy ennek indexe 116, tehát ez a cikk is lényegesen alatta van a nyers marhabőr indexének. A cipő és a csizma indexe valóban 132 és 137, szóval magasabb, mint a bőrök indefce, azonban még ezek az indexszámok is alatta vannak az általános indexnek. Miután pedig ezt a két cikket főleg a kisiparosság készíti, jogosan emelkedett az ára, hiszen a kisiparosság még igy sem tudja megkeresni békebeli standardját, épen amiatt, mert a mezőgazdasági cikkek, vagyis az élelmiszerek ára is magas. Azonban én konklúziót is szeretnék levonni ezen kiragadott példákból. Azt hiszem, a legfrappánsabb konklúzió az, ha vámtarifánk árdrágító hatását indexszámokban kiszámítva, összehasonlítom más államok indexszámaival. Meg kell állapitanom, hogy azokban az államokban, melyekben a miénknél alacsonyabb vámtarifák vannak érvényben, nevezetesen Svédországban, Hollandiában, Angliában és Svájcban az iparcikkek és általában a megélhetési cikkek indexe lényegesen magasabb, mint nálunk. így példáiul Svájcban az általános indlex — amely nálunk 135 — 149, Németországban 140, a legalacsonyabb vámtarifával biró Hollandiaibán pláne 150, Svédországban 148, Angliában pedig 140. (Várnai Dániel: Ehhez tessék hozzávenni a kereseteket és a munkaibéreket!) Ez nem tartozik ide, de igazat adok t. képviselőtársamnak. Még egyet kell vizsgálnom. Azt, hogy 1925 január elseje óta, amikor az uj autonóm vámtarifa életbelépett, ami Gaal Gaston t. képviselőtársaim szavai szerint óriási módon érezteti drágító hatását minden téren, a belföldi árak indexe nem emelkedett, hanem ellenkezőleg csökkent. Megállapítom, hogy a belföldi árak indexe ezen idő alatt 157-rőí lecsökkent 135-re. Ugyanakkor pedig az összes európai államok indexe a miénknél lényegesen magasabb. \

r ' Szükségesnek tartom részletesebben foglalkozni »elhány olyan cikkel, mely a magyar mezőgazdaságot különösképen iritálja. Az előbb már rámutattam arra, hogy a szuperfoszfát indexe egyike azon fehér hollóknak, amelyek a háború előtti árhoz képest alacsonyabbak, vagyis csak 91, hangoztattam, hogy egyedül Magyarország az az állam, amely nem csatlakozott a nagy nemzetközi műtrágyakartellhez, mert van a földmivelési kormánynak is egy gyára. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az is belépett a kartellba!) Nem lépett be, mert Magyarországon nincs szuperfoszfátkartell. Megemlíthetem, hogy nálunk egy aranykorona a szuperfoszfát vátoija, ugyanakkor Lengyelországé 1'65, Jugoszláviáé — mely kizárólag agrárállam, tehát önmagának drágítja a vámot — 210, illetve a szerződéses vám 1-57; Csehországé 1-01, a szabadkereskedő Ausztriáé 1-50, holott Ausztria ujabban már autochtonul rendezkedik be mezőgazdasági termelésre s az osztrák kormányzat mindent elkövet, hogy mezőgazdaságát fejlessze és mégis 1-50 aranykoronás vámot állapit meg a szuperfoszfátra. Az adatok szerint tehát a környező államokban a szuperfoszfát ára lényegesen magasabb is, mint nálunk. Felemiithetem egy másik cikknek, a traktoroknak vámtételeit is. Ez szintén fájó sebe a magyar mezőgazdaságnak. Én objektíve megállapítom, hogy itt a vám valóban sok esetben ok nélkül drágitja a traktor árát, mert nálunk még nincsen minden talajnak megfelelő traktorgyártás. Koncedálom tehát, hogy ennek a vámtételnek bizonyos reviziójára szükség van. Én tehát csakis összehasonlitásképen, ^— nehogy a gazda-képviselőtársaim azt higyjék, hogy prohibitiv traktorvám van nálunk — felsorolom a többi államok traktor vámtételeit. Ausztria traktorvámja 80 aranykorona, Csehországé 112, pedig ott igazán intenzive gazdálkodnak, a mezőgazdasági Romániáé 75. Ezzel szemben nálunk a traktorok vámjasúlyszerint van differenciálva és kitesz a súly és típus szerint 60—65—75 aranykoronát; ezek szerint egyedül Románia vámtételei vannak azon a nívón, amelyen a mi legmagasabb tételünk, a többi környező államok traktorvámja magasabb. Szükségesnek tartom még a nagyon sokat tárgyalt petróleum- és benzinkérdésről is »néhány szót szólni. Gaal Gaston t. képviselőtársam azt állitotta, hogy petróleumkartell is van nálunk. Elmondottam beszédem elején, hogy Magyarország ma már egyike azon kevés országnak, • ahol nincs petróleumkartell, aminthogy ez a petróleumtermékek árában feltétlenül kifejezésre is jut. Méltóztassék megengedni, hogy a március 21-iki, tehát egészen friss árakat ismertessem. Magyarországon a petróleum ára általános fogyasztásban 34 pengő, a mezőgazdasági felhasználásban adómentesen 22 pengő 80 fillér. Ausztriában 66 pengő. ' Lengyelországban — amely maga nyersolajtermelő ország — 36 pengő 48 fillér és Csehországban 47 pengő 30 fillér. A benzin ára Magyarországon általános^ fogyasztásban 45 pengő, a mezőgazdaság részére adómentesen 33 pengő 80 fillér. Jugoszláviában — egy agrárországban — 100 pengő, Romániában, amely maga lát el bennünket petróleummal, tehát nyersolajtermelő ország, 38 pengő 50 fillér; lényegesen drágább tehát, mint nálunk, a mezőgazdaság részére adómentesen eladott benzin. Lengyelországban, amely szintén nyersolajtermelő ország, 56 pengő 32 fillér, Ausztriában 46 pengő 50 fillér, Csehországban 49 pengő 28 fillér, illetőleg a könnyebb fajsúlyú 55 pengő. Igen t. Képviselőház! Emiitettem már, hogy a benzinindexszáma tényleg 131-re növekedett, tehát az általános ipari index alatt van;