Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-148

Az országgyűlés képviselőházának 148. azért teszem, mert beszédének egy részére kivánok válaszolni. Már a vita folyamán is többször szóbakerült egy ismert jelző, az u. n. dugsegély kérdése. Tavaly, amikor a költségvetést beterjesztettem, nyiltan megmondottam a Háznak azt, hogy az egész pénzügyi adminisztrációra nagy munka, nagy feladat vár. Az adómérsékléssel kapcsolatban egyben-másban egészen át kellett alakitani adóigazgatásunkat, az adóhivatalokat átalakitottuk, hogy közelebb jöjjünk az egyénekhez, s a jövedelemadó megrögzitésével kapcsolatban is rendkivül sok munka volt és van még mindig folyamatban. Éppen ezért egészen nyiltan és kifejezetten, az 1927/28, évi költségvetésben, a pénzügyi tárca 8., Egyenes adók ciménél a kiadásokat 864.000 pengővel felemeltem. Az indokolásban részletesen meg van mondva, hogy milyen uj munkálatok váltak szükségessé, s hogy ebből kifolyólag milyen kérdések előtt állunk. A problémát ugyanis csak kétféleképen tudtam volna megoldani : vagy emelem a tisztviselői létszámot és akkor két-három év múlva ott állok egy megnövekedett tisztviselői létszámmal, amellyel nem tudok mit kezdeni, vagy megkívánom a mostani tisztviselői létszámtól, hogy ezt a munkatöbbletet végezze el. Természetes, hogy ha én az utóbbit választom, akkor ezt a munkát valamikép meg kell jutalmaznom. Ezért egészen határozottan és nyiltan bejelentettem az indokolásban, hogy egyrészt a fokozott munka terheket csak átmeneti jellegűnek tekintem, másrészt pedig feltétlenül kerülni akarom a személyek szaporítását s ezért a munkatöbbletet ideiglenes munkaerőkkel vagy a pénzügyi közigazgatás személyzetének fokozott és a hivatalos munkaidőn állandóan túlmenő igénybevétellel kivánom elvégezni e munkateljesitménnyel kapcsolatos díjazásokra és jutalmazásokra azonban szükség van az előirányzott 864.000 oengőre, Jellemzésül arra, hogy milyen munka folyik a pénzügyministeriumban, csak arra utalok, hogy például tegnap is este fél tizkor mentünk el a pénzügyministeriumból. Méltóztassék oda bármely délután elmenni ki van világitva végig minden szoba, mert mindenütt dolgoznak. De méltóztassék a vidékre is elmenni és megnézni, hogy mit dolgozik a pénzügyi tisztviselői kar. Én ezt tudva és ismerve, nyiltan kértem a felhatalmazást, hogy őket ezért a munkatöbbletért megjutalmazzuk. Nekem csak egy kérésem van, és ezt ne méltóztassék rossz néven venni. Ki irja azokat a névtelen leveleket ? Az, aki vagy nem érdemelte meg a jutalmat, vagy nem dolgozott többet, vagy nincs benne a munkában. Nagyon sajnálatos, rendkívüli társadalmi bajnak tekintem azt, hogy ma a névtelen levélírás ugy elharapózott. A névtelen levélírókat szeméthadnak tartom, — itt nyiltan megmondom, — amely megmérgezi a közéletet, amely be akar férkőzni az adminisztrációba, amely megbontani akarja még magát a családot is. Ezekre a névtelen levélírókra nem adok semmit. Akinek mondanivalója van, az mondja meg nyiltan, egyenesen, és férfiasan. Nagyon kérem az igen t. Házat, méltóztassék ezt az álláspontot elfoglalni és bárki bármit is mondhat ténykedésemre, azt garantálom, hogy soha egy fillért sem adtam senkinek törvény ellenére. Ezért mindig nyiltan helytállók. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Kuna P. András ! (Halljuk ! Halljuk ff Kuna P. András: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — Zaj a baloldalon.) Nehezemre esik... (Zaj.) ülése 1928 március 22-én, csütörtökön. 241 Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassék lehetővé tenni, hogy a szónok beszédét csendben megkezdhesse! (Zaj.) TJjból cserdet kérek a baloldalon, képviselő urak, különben kénytelen leszek a képviselő urakat egyenként megnevezni. Kuna P. András: T. Képviselőház! Nehezemre esik délután beszélnem, de mégis az idő rövidsége miatt elmondom mondanivaló imát, bár nem egészen abban a tónusban, ahogy az előttem szóló nagyrabecsült Gaal Gaston képviselőtársam beszélt. Máisíhol veszem fel a beszed fonalát, én t. i. akkor, amikor a költségvetést néztem, azt vizsgáltam, hogy a kormány milyen beruházásokat végzett a múlt évben és milyen beruházásokat hajlandó tenni a jövőbeni. Tekintettel arra a nagy adóteherre, amelyet mi polgárok viseltünk és amelyet viselnünk kell és miután többször hallottam a minister uraiktól erről a dologról, amikor kezembe vettem a kimutatást az 1926/27. költségvetési bevételi többletek terhére megállapított beruházásokról. olyan sók dolog ragadta meg a figyelmemet benne, hogy annak kifejezést kell adnom. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Legelsősorhan is tudjuk, hogy milyen nehéz; az egész ország helyzete ma, mennyi sokféle tennivaló van. Amit a négyesztendős háború, azután a forradalmaik és a kommunizmus leromboltak, elpusztítottak, mindazt nekünk ez alatt a rövid idő alatt kell helyreállitani, mert ez alatt az idő alatt semmiféle beruházás, nem volt, az csak a pusztítás ideje volt. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Helyié kell állítanunk a kormányzattal együtt az országot mindenféle tekintetben, igy gazdasági és anyagi helyzetében is. Amikor ezt a beruházási kimutatást nézem, legelőször is azokat a dolgokat kerestem meg, amelyek lelkemhez közel állnak. így láttam, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet üzletrész jegyzéseire a kormány 400 ezer pengőt készül fordítani. Szerettem volna, ha még ennél többet is adhlatott volna, mert azoknak a kisembereknek üzletrészekbe fektetett tőkéi a pénz elértéktelenedése folytán elértéktelenedtek s az üzletirészek elértéktelenedése folytán a szövetkezet nem tud a kölcsönkeresőknek hitelt adni. A kormányziatnak gondoskodnia kell arról, hogy az Országos Köznonti Hitelszövetkezet, amelyre olyan nagy feladat^ hárul, minél nagyobb körben kifejthesse tevékenyséarét és segithesse fióküzleteit is. Amikor azt látjuk, hogy a nlaigy bankoknál 12—14—16%-ra kaphatunk kölcsönt, lehetővé kell tenni, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnél és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél kisemberek is kaphassanak megfelelő olcsóbb kölcsönt. Miután ez most még nem valósult meg. csak egy-, öt-, tízéves kö^sönök kanhatók arra hi vom fel a kormány figyelmét és arra nézve sürgetek intézkedést — miután tudom, hogy megvan benne a jószándék — hogy hosszúlejáratú kölcsönöket oldhasson ugy az OrsságOiS Központi Hitelszövetkezet, mint a Kisbirtokosok

1 Országos Földihitel intézete. Tegye lehetővé a kormány, hopv azok a kisemberek, akik ma majdnem csak az adójukat fizetik az adósságból, hosszú időn át fizethessék vissza a mai nehéz helyzetben felvett kölcsönt. T. Képviselőház! A második dolog, ami nagyon a lelkemen fekszik, a közutak és közhidak építése, illetőleg fejlesztése. ^ Nálunk, amióta képviselő vagyok, két hidépités történt, mivel az oláhok felégették hidainkat Ezeket a