Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-148
Az országgyűlés képviselőházának 148. ülése 1928'március 22-én } csütörtökön. 213 lónak túrós a háta — ez a folytonos versengés, amely a két ministerium közt ebben a kérdésnem volt, szülte ezeket a szomorú eredimnéyeket, amelyeket ma itt látunk. Mig a mezőgazdiasági érdekeltség nagyon természetesen azt kívánta és követelte, hogy a földmivelésügyi ministeriumnak adassék át a mezőgazdasági szakoktatás, addig a pedagógusok és az ország másik része jobbnak találta, hogy a kultuszmmister kezében hagyassák. Találkozott is egy. kultuszminister 1912-ben, a mi igen t, pártelnökünk és vezérünk, gróf Zichy János, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy átadja az egész mezőgazdasági szakoktatást a földmiveléisügyi <minisíiejnek. (Jánossy Gábor: Át is adta!»} Át is adta és amikor a földmivelésügyi ministerium már elkészítette a javaslatokat és át akarta venni az egészet, akkor gróf Zichy János lemondott és utódja, Jankovich visszavonta az átadást és azóta ez a kérdés megint tisztázatlan. Nem akarok abba a vitába beleavatkozni, hogy vájjon melyik helyesebb, melyik jogosabb, hogy a földmivelésügyi ministeriumé vagy pedig, hogy a kultuszministerium kezében legyen a gazdasági szakoktatás. Én csak arra kérem a két igen t. minister urat, hogy végre egyezzenek már meg és^ dolgozzanak közös egyetértéssel. (Rassay Károly: Vagy csináljanak uj ministeriumot erre a célra. — Derültség. — Jánossy Gábor: Csak az hiányzik!) Tekintve, hogy a mezőgazdasági szakoktatás kérdését olyan fontosnak tartom, abba is szívesen belemennek, hogy külön ministeriumot, egy szakministeriumot állitsanak fel, semhogy továbbra is egy hatásköri versengésnek áldozata legyen a mezőgazdasági szakoktatás. {Derültség a jobboldalon. — Rassay Károly: Uj minister, uj államtitkár, uj autó és uj palota.) Azt mondhatjuk: ezek mind igen szép dolgok, ezekre mind szükség van, de honnan veszszük a költségekéit Erre csak azt felelem: ahonnan a többit. Est modus in rebus. (Jánossy Gábor: Sunt certi denique fines; mindennek van határa.) Én nem a finesekről beszélek, én arról az olajoskorsóról beszélek, mely soha ki nem ürül. (Jánossy Gábor: Hol van az?) Itt van ebben a kincses hazában. Először is azt a 102 milliót, amelyet Berki Gyula t. barátom fog megtakarítani a költségvetésben, áldoznám erre. De sokkal reálisabb alapra is tudnék rámutatni. A földmivesiskolák és a többi mezőgazdasági szakiskolák mellett ma, a gyakorló mintatelepek — ne méltóztassanak kételkedni szavaimban — száz holdtól kétezer holdig terjednek. Igaz, hogy csak egyetlen egy kétezerholdas volt, az algyói, de a többieknek is meg van a maguk 2—300 holdas birtokai. Ezekre nincsen szükség, mert hiszen mi nem 200—300 holdas gazdáknak gyermekeit akarjuk tanitani mezőgazdaságra — ezek ugyanis képesek földjeiket mivelni — én annak a nyomorult kis földmivesnek fiát akarom megtanítani, hogy az tudjon gazdálkodni. (Helyeslés.) Tehát ezeknek a mintatelepeknek részbeni értékesítésével már számtalan, száz és száz önálló gazdasági szakiskolát lehetne felállitani, annál is inkább, miután ezeket a földmivesiskolákat előbb-utóbb úgyis meg kell szüntetni, mert hiszen 20—20 tanulójuk van. De amint nem szabad egy fát kivágni, amelyet elültettünk, ugy ezeket az iskolákat sem szabad megszüntetni, hanem át kell alakitani gazdasági, mezőgazdasági népiskolákká, falusi iskolákká. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A WindischgraetzKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. X. féle erdőre fordított összeget nagyon jól lehetne felhasználni.) Igen jó eszmét adott nekem Ernszt Sándor igen t. barátom, nagy beszédében, amikor azt mondta, hogy elvégre most már eljutottunk odáig, hogy eljött az ideje annak, hogy az állam sztrukturáját megjavítsuk, megerősítsük. Amikor ezt a kérdést felvetette, amelyet azonban én már 1923. évi beszédemben is felvetettem, arra gondolt, hogy azokat a vagyonváltsági földeket, azt a 450.000 holdat, amelyről tegnap Reischl Richárd igen t. barátom is alludált, használjuk fel az állam sztrukturájának megerősítésére oly képen, hogy miután a földreformot még nem találjuk elégségesnek, még az nem befejezett dolog, — pedig egyelőre jobb lesz, ha azt nyugvóponton hagyjuk — ennek a 45.000 holdnak vagy legalább egy részének értékesítéséből ismét száz és száz önálló gazdasági szakiskolát lehetne felállitani, mert a földmives iskoláknak felállítási költsége ma 1—iVa milliárd, míg ellenben a gazdasági önálló szakiskolák felállítása alig kerül százezer pengőbe. (Gr. Hunyady Ferenc: Vándortanítókkal sokkal olcsóbban lehetne.) Ez mind szurrogátum, mind Frank-kávé. A téli iskolák, stb. jól használnak itt is, ott is, de itt a fődolog az alapot kell megteremteni. A fődolog bevinni a faluba a mezőgazdasági oktatást, a nép széles rétegeibe belevinni a gazdasági tudást, azt az ellenállhatatlan vágyat, amely akkor kezdődik abban a fiúban, amikor már látja, hogy tud valamit. Hogy visszatérjek beszédem fonalára, azt a négyszázezer holdat erre is fordítanám, mert hiszen ha van egyáltalában erős pillér, amely az állam sztrukturáját erősebbé : teszi, azt hiszem. a mezőgazdaságnak ujjáteremtése olyan fontos pillér, hogy erre az állami sztrukturát csakugyan erősen és impozánsan rá lehet építeni és ennek hatalmas emeltyűje lenne az egész mezőgazdasági szakoktatás. Hogy milyen fontos ez a kérdés, az abból is kitűnik, hogy az igen t. ministerelnök ur nagy, monumentális debreceni beszédében erre a kérdésre is kitért és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ő hite és felfogása szerint ez az ország csakis mezőgazdaságának boldogulása árán tarthatja fenn magát, épen azért minden akadályt el kell hárítanunk a mezőgazdaság versenyképességének útjából. Miután pedig az én legszentebb hitem és megsryőződésem szerint ennek egyik legfőbb akadálya épen a mi mezőgazdasági szakoktatásunknak hiányossága, fogyatékossága, ennélfogva a következő határozati javaslatot vagyok bátor a Ház elé terjeszteni. (Halljuk! Halljuki — Olvassa): »Határozati javaslat. Utásitsa az Országgyűlés a közoktatási és földmivelési kormányt, hogy a mezőgazdasági szakoktatás egységes szervezésére és fejlesztésére, valamint a gazdasági tanítóképzés reformjára vonatkozólag, különös tekintettel a tömegoktatás szempontjaira, még a jövő 1929/30-iki költségvetést megelőzőleg terjesszenek be törvényjavaslatot, (Helyeslés.) a közoktatásügyi kormányt pedig utasítsa, hogy a falusi elemi népiskoláknak önálló — szaktanítói •— gazdasági népiskolákká 'eendő átalakítása céljából a szükséges intézkedéseket tegye meg, az e célra szükséges öszszeget vagy legalább annak egy részét vegye fel az 1929/30-iki költségvetésbe«. (Élénk helyeslés.) Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? 29
