Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-148

Az országgyűlés képviselőházának 148 ülése 1928 március 22-én, csütörtökön. állami kiadások összege az 1927/28. évi költségvetésben 1,988.395 pengő. A kereskedelemnek van 101 iskolája, 1013 tanerője és 17.744 tanulója. Van kereskedői inasiskola, női kereskedelmi tanfolyam, középiskolát végzettek egyéves kereskedelmi tanfolyama, felsőkereskedelmi iskola. Ezekre az állam az 1927/28. évi költségvetés szerint elkölt 546.410 pengőt. Ezzel szemben méltóztassék idefigyelni, miféle iskolái vannak az 1,200.000 őstermelő földmivességnek. Van 9 földmives iskolája, 37 tanitóval és 251 tanulóval. (Usetty Béla: Nem akarják odaküldeni!) Vineelléri és szőlészeti iskola van 5, a tanitók száma 28, a tanulóké 95, van női gazdasági szakiskola 7, a tanitók száma 62, a tanulóké 249, közgazdaságtanulmányi kar mezőgazdasági csoportja összesen 1 iskola, a tanerők számát nem ismerjük, 230 tanulóval. A gazdasági akadémiák száma 3, ebben van 48 tanitó, 836 tanuló', állatorvosi főiskola van 1, ebben 55 tanitó és 259 tanuló. Ilyenformán a mezőgazdasági iskolák összes száma — jól méltóztassék megjegyezni — 78. Ezekhez hozzá kell vennünk a bánya- és erdőmérnöki főiskolát, az alsófoku bányaiskolát. Önálló gazdasági népiskolánk van 48, ezekben van 127 tanitó és 18.221 tanuló. Mindezekre az állami költségvetés szerint — tekintettel arra, hogy a szaktanítási gazdasági népiskolák a kultusztárca körélbe tartoznak, amiről később fogok beszélni— költ az állam 704.300 pengőt, a földmivelésügyi tárca keretébe tartozó összes iskolákra pedig 3,364.675 pengőt. Ha az ország lakossáigának arányszámait méltóztatik tekintetbe venni, tehát különösen azt, hogy az ipari foglalkozásúak száima az összes lakosságnak csak 19%-a, a kereskedelemmel foglalkozóké pedig csak 4-6%-a, akkor kiderül, hogy ennek a két foglalkozási ágnak van 397 és 101 iskolája, ezzel szemben pedig a földmives népnek, mely a nemzet gerince, a nemzet többsége, 80 szakiskolája, 446 tanerővel és 20.703 tanulóval. És nem kifogásolom a kormány azon törekvését, amellyel kereskedelmünket és iparunkat emelni akarja és azt sem, hogy ilyen szépszámú iskolát tart fenn. Egész életemben vallottam, hogy az iparnak, a kereskedelemnek és a mezőgazdaságnak harmonikus együttműködésben kell lennie. Egész közgazdasági politikánknak ez az egyedül helyes iránya. Nagyon fontos feladatnak tartom az ipar felvirágoztatását, mert virágzó ipar nélkül nem lehet mezőgazdasági ipar sem, és megfordítva. Azt azonban nem tudom megérteni, hogy épen a legfontosabb gazdasági ágat, a mezőgazdaságot hanyagolják el. Ne . méltóztassék csodálkozni, ha igazán derék, józan földmivelő népünk, amelynél értelmesebb széles e világon nincs, most is kulturálatlanságban, tudatlanságban van. (PeidI Gyula: A ministerelnök szerint éretlenek! — Jánossy Gábor: Nem mondta soha! A helyzet nem érett rá! — Propper Sándor: Mondta! Tessék előkeresni a Naplóban! — Csák Károly: Most nem az általános titkosról van szó! — PeidI Gyula: Másutt van az éretlenség! — Propper Sándor: Adózásra, katonáskodásra érett? — Madarassy Gábor: Nem az éretlenségen múlik! Nem keli a lelkének! A magyar földmives nem akarja! — Rassay Károly: Kérdezzék meg titkosan, hogy kell-e neki a titkos szavazás?) Elnök: Csendet kérek képviselő urak, különben kénytelen leszek az állandóan közbeszóló képviselő urakat név szerint figyelmeztetni! (Csontos Imre: Nem akartuk az urakat megbuktatni a titkos szavazással! — Derültvérre mindnyájunknak szükségünk van, de legnagyobb szüksége mégis csak a falu népének van. Az nélkülözi leginkább. Az a falu népe most is ugy él, mint apái éltek, szociális elhagyatottságbam, kulturálatlanságban; mint az a francia paraszt, aki Waterloo mellett nyugodtan szántotta földjét, míg tőle talán 10 vagy 100 lépésnyire a csatatéren egész világok sorsa dőlt el: ép ugy a mi kedves falunépünk most is csak azokkal a régi rozsdás fegyverekkel küzd, amelyek már rég elavultaik és ócska vassá lettek, akár a szentgotthárdi fegyverek, amelyek a megsemmisités folytán ócskavassá lettek. (Jánossy Gábor: Talán van valami haladás!) Egészen uj fegyvereket, a tudás fegyvereit kell a falu népének kezébe adnunk, hogy az élet nehézségeivel megküzdhessen, s hogy súlyos válságban levő mezőgazdaságunkat felépíthessük. Hogy az esrész kérdés teljesen tisztán álljon az igen t. Ház előtt, nem kisebb tanura hivatkozom, mint magára az Országos Mezőgazdasági Kamarára. Az Országos Mezőgazdasági Kamara múlt évi jelentésében a következőket írja (olvassa): »Terméshozamaink fokozása körül a természeti tényezők által vont határokig igen nagy lehetőséé eket nyújt a mezőgazdaságba beviendő és 'általánosítandó kultúra. Nevezetesen pedig a kisebb «razdák széles rétegeinek mezőgazdasáeri nevelése. Mindenütt ez az alapba az eredményesebb termelésnek és mindenütt, ahol terméshozam és minőségi termelés tekintetében egyenletesebben folyó a mezőgazdaságig produktivitás, nagy rendszerességgel folytatják a gazdasági nevelést«. Nálunk azonban még mindig rendkivüli szűk keretek közt mozog a kisgazdák széles rétegeinek a f öldmivelésre való nevelése. Mezőgazdaságunk fejlődésének legnagyobb hátrányáru a mi gazdasági szakképzésünk nemcsak a fejlettebb viszonyok közt élő gazdatársadalom tömegoktatását, de még a saját ipari képzésünket sem közelit! meg, amit a következő adatok igazolnak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nincs mit befektetni a gazdáknak, ez a főbaj.) Az adatok, amelyeket a Mezőgazdasági Kamara felsorakoztat, a következők. Magyarország összlakosságának száma az 1925. évi népszámlálás szerint 7,980143. ebből őstermelő 4 449.150- tehát az öszszes lakosságának 558%-a. Szántóföldje volt ennek az országnak 1925-ben 9,730163 katasztrális hold, ebből a kis- és törpebirtokosokra 5,898 815 katasztrális hold esik, vagyis az összes szántóföldek 61-6%-a. Érdekes, miként oszlik meg a gazdaságok száma. 20 katasztrális holdon alul 1,118.572 föld mives él. 20—100 katasztrális holdon csak 77.886, de már 100—1000 holdon 11.794 és azoknak a boldog ezerholdasoknak a száma, akiket Gaal Gaston t. képviselőtársam annyira sajnál, hogy szerinte nem képesek az 1000 holdjukból megélni, 1709. Méltóztassék megengedni, de az én szemem előtt ennek a 20 holdon aluli 1.200.000 kisgazdának a jövője lebeg. (Rassay Károly: Hát még akiknek semmijük sincs!) Hogv az ellentét teljesen világos legyen, felemliteim, hogy az ipari foglalkozásuaknak száma az ország lakosságának csak 19%-a, a kereskedelemmel foglalkozóké pedig 46%-a. Az iskolák számarányát tekintve azonban mit látunk? Az ipari szakoktatást szolgálja 397 iskola, 3233 tanitóval és 72.430 tanulóval, az ipariskoláknak száma 366, a tanitók száima 2849, a növendékek száma pedig 62.406, van ezenkívül női ipariskola, iparrajziskola, alsófoku ipari szakiskola, felsőipariskola, iparművészeti iskola ipari szakiskola. Mindezekre fordított