Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

As országgyűlés képviselőházának 14 dár, Mecaner Gyula ós Horváth Béla esetében. Az 1908-as évben Zakó Milán, 1910-ben Boititika Béla, azután Nelhrebeezky György, Herteilendy Ferenc, 1911-ben Székely György, Kolozsváry József esetében. Ezek nyugdíjait mind a törvénynek ezen, vagy hasonló rendelkezései alapján adták meg a ministertanács előterjesztésére, legfelsőbb helyen, kegyelemből. Ebből semmi körülmények között nem tudom azt a következtetést levonni, hogy ez csak pajtáskodás alapján ment, hisz elvégre az, aki az állam érdekében szolgálatot teljesít, akár megszakítással, akár megszakítás nélkül, méltó és érdemes arra, hogy megszakításai elengedtessenek és ugy számíttassanak szolgálatban töltött évei, mintha azokat egyfolytában töltötte volna el. (Madarassy Gábor: Eltekintve attól, hogy ez egy évtizedes uzus!) Azt hiszem, ez a szellem hatotta át a törvényhozást akkor, amikor ezt a törvényt megalkotta. Ezen a szellemen túlment a Nemzetgyűlés akkor, amikor a választói törvényt meghozta és a ma bent ülő képviselőtársaim közül azoknak, akik megválasztásuk előtt tisztviselők voltak, akár törvényhatóságiak, akár pedig államiak, akár pedig, mint katonák szolgáltak, törvényhozói minőségben töltött idejük is ugyanúgy számíttatik, mintha azt tényleges szolgálatban töltötték volna. Ebben az országgyűlésben már rigorózusabban, az első Nemzetgyűlésben pedig még tágabb értelemben volt az erre vonatkozó rendelkezés megszövegezve. Ezekben kívántam a t. Házat tájékoztatni ebben a kérdésben és azt hiszem, hogy nemcsak a t. Házat, hanem az egész közvéleményt is teljesen megnyugtathatom abban, hogy itt nem barátkozás alapján, hanem méltányosság és régi gyakorlat alapján a törvénynek rendelkezései vétettek alkalmazásba, aminthogy ezek a jövőben is alakalmaztatni fognak. Ezeket kívántam a t. Háznak tudomására hozni. (Helyeslés a jobboldalon,) Elnök: Györki Imre képviselőtársunk egy kérelmet terjesztett á Ház elé. Kérdezem, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját elhalaszthassa, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az engedélyt a halasztáshoz megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az engedélyt nem adta meg, ennek következtében kérem a képviselő urat, hogy interpellációját előadni szíveskedjék, különben az interpellációtól elállottnak tekintem. (Zaj a jobboldalon.) Györki Imre: T. Képviseolőház! Végtelenül hálás vagyok... Elnök: Mielőtt a képviselő ur felszólalna, előbb fel fog olvastatni az interpelláció szövege. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz. Hajlandó-e a kormány Rakovszky Iván volt belügyminister nyugdíjág nak a beszámítható szolgálati idő alapján járó 3840 pengőről 9984 pengőre való felemelésére vonatkozó határozatát hatályon kivül helyezni, tekintettel arra, hogy a törvény alapján be nem számítható, de kegyelemből hozzászámított idő alapján 6144 pengő évi nyugdíjtöbblet megállapitását a méltányosság nem indokolja, miután sok tényleges állami alkalmazottnak a harci javadalmazása nem üti meg a havi száz pengőt; tekintettel végül arra, hogy Rakovszky Iván volt belügyminister ezidőszerint országgyűlési képviselő, aki képviselői javadalmazását is élvezi és a kormánnyal szemben, nyugdíjügyében hozott kedvező határozat folytán '. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 201 függő helyzetbe került? Budapest, 1928 március 20. Györki Imre képviselő s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Végtelenül örülök, hogy az igen t. belügyminister ur abba a kellemes helyzetbe hozott, hogy nem ő válaszolt nekem, hanem én fogok válaszolni neki. Az igém t. belügyminister ur válaszában, amelyben Rakovszky Ivánnak kivételesen felemelt nyugdíját igyekezett megvédeni, maga is elismerte, hogy az a kivételes, nyugdíj, amelyet Rakovszky Iván részére megállapított a kormány, az tulaj donikép en kegydíj. Maga (ÍZ i l tény, hogy itt ebben, az esetben kegydíjról beszélünk, (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Felkiáltások: A többlet!) természetesen csak a többletről van szó — ... (Zaj) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: ... nyilvánvalóvá teszi, hogy itt nem jogról, hanem egy kegynek alkalmazásáról van szó. Ha az lenne a a törvénynek rendelkezése, hogy bárkinek ebben az országban joga van ehhez a rendelkezéshez, amelyre a t. belügyminister ur hivatkozott, s ez birói utcai kikövetelhető, akkor nekem semmiféle észrevételem nem volna a kormányzatnak ezen ténye ellen, (Scitovszky Béla belügyminister: Akkor nem volna kegyelem!) De minthogy ez birói utón nem követelhető ki, hanem tisztán a kormány elhatározásától, kegyelmi tényétől függ, (Scitovszky Béla belügyminister: Az államfőtől!) illetőleg az államfőtől, (Scitovszky Béla belügyminister: Az nagy különbség!) hogy beszámítanak-e bizonyos közigazgatási, vagy katonai szolgálati időik, ennélfogva igenis meg kell állapitanom, (Scitovszky Béla belügyminister: Nem erről van szó, hanem a megszakitási idő elengedésétől!) hogy itt kegyelmi jog gyakorlásáról van szó és meg kell állapitanom, hogy a beszámítás, illetőleg annak a szolgálati időnek összeolvasztása igenis, egy kegynek, pajtáskodásnak következménye volt. (Élénk ellenmondás a jobboldalon és a közéven. — Sztranyavszky Sándor: Államfői jog!) Én magam is akceptálom, hogy olyan férfiak részére, akik erre méltóak és érdemesek, ez a beszámítás megtörténjék a szogálati idő tekintetében és ez a nyugdíj megállapításánál figyelembe vétessék. Ha ez az eset állana fenn, aíkkor talán semmi kifogásom és észrevételem nem lenne ez ellen^ mint ahogy semmi kifogásom és észrevételem nincs az ellen, hogy Rubimek Gyula, volt földművelésügyi minister ur özvegye részére is kivételes nyugdíjat, illetve kegydíjat állapítottak meg. Egy özvegyről lévén szó, persze ezt nem teszem vita és kritika tárgyává. Ellenben mikor azt látom, hogy itt van egy életerős fiatalember, mint amilyen a volt belügyminister, (Rothenstein Mór: És képviselő!) akinek elég nagy magánvagyona van, amelyből magát és hozzátartozóit társadalmi állásának megfelelően elláthatja, akinek foglalkozása van, aki életerős és munkaképes, aki amellett képviselői illetményeket is élvez, aki a közgazdasági életben tevékenykedik és onnan is jövedelmet szerez, s aki közéleti szereplésével sem szolgált rá és nem méltó arra. hogy különös bánásmódban részesittessék — akikor kifogásolom ezt az elintézési módot és a kegy alkalmazását és nekem is az az álláspontom, ami Friedrich István és Nagy Emil t. képviselőtársaimnak, hogy itt pajtáskodásról van szó. (Élénk ellenmondások jobbfelől. — Zaj.) Különösen elitélem ennek a kivételes nyugdíjnak megállapítását azért, mert Rakovszky