Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

147. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 200 Az országgyűlés képviselőházának . minimálisabb, amit tőle elvárhatunk, hogy feltételezze azokról, akik vele együtt ültek a bársonyszékben vagy jöttek utána ebbe a székbe, hogy ugyanúgy, mint ő, mi nem pajtáskodás alapján teljesitjük a. kötelességünket. (Ugy van! Ugy vun! a jobboildaion.) Ezekkel a kérdésekkel lehet könnyelműen bánni, de méltóztassanak meggondolni, hogy ennek mik az erkölcsi következményei. Mi súlyt helyezünk arra, mert kötelességünk, mint embernek, kötelességünk, mint magyaroknak, de kötelességünk, mint akik a törvény őrei vagyunk, hogy ezeket az intenciókat örökösen szem előtt tartsuk és ezeket szem előtt is tartjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) És ennél az esetnél ugy, mint a legtöbb esetnél, a kegyelmi tény nem a szolgálati idő mértékét növelte, hanem csupán a megszakítástól tekintett el. Ezt azért kell kiemelnem, mert azt is «méltóztattak mondani, hogy ebben az esetben szolgálatban nem töltött idő is beszámittatott. Voltak olyan lapok is, amelyek ezt irták, azok persze még tájékozatlanabbak voltak, mint a képviselő ur, de ezen már nem csodálkozik az ember. (Györki Imre: Honnan tudja a minister ur, hogy milyen tájékozatlan vagyok'? Egy szót sem szóltam!) A képviselő ur interpellációja ' itt van előttem*, ha nem is mondta el a képviselő ur. (Györki Imre: Méltóztassanak majd megvárni a szöveget és azután beszélni!) A szöveg itt van, csak az indokolás nincs. De mivel a képviselő ur nem látta szükségesnek azt elmondani, én szükségesnek látom ezeket előadni. (Györki Imre: Ezekután elmondom!) Nagyon fogok örülni! (Jánossy Gábor: Reggel 10-ig ráérünk, akkor kezdődik az uj ülés!) Ha súlyt helyezünk arra, hogy senkinek erkölcsi integritásán csorbát indokolatlanul és jogtalanul ne üssünk, akkor azt hiszem., öt percet még rászánhatunk erre és én kérem a t. Házat, méltóztassék nekem ezt az öt percet megadni. (Élénk helyeslés a jobboldalom. — Peyer Károly: Kaphat többet is!) Én súlyt helyezek arra, hogy ez! az ügy a közvélemény előtt teljesen tisztán álljon. Nem Rakovszky Iván ügye ez. hanem az én ügyem, a belügyminister ügye. Ezért én felelős vagyok és vállalom is érte a felelősséget. A másik dolog, amiről Györki képviselő ur interpellációjában említést tesz... (Györki Imre: El nem mondott interpellációra adott válasz!) írásban itt az interpelláció, de ez a lapokban iis benne volt, a nyilvánosság is tudomással birt erről. Miért legyünk épen mi süketek ezekkel szemben? (Peyer Károly: A lapok nyilatkozataiért nemi vagyunk felelősek! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Mindenesetre kötelességemnek tartom, hogy ebben a kérdésben megmondjam a magam felfogását. Ha a képviselő ur nyilatkoznék, akkor sem volnék rest, hogy a képviselő urnák megmondjam a magam véleményét. Ellenben én az interpellációt írásban megkaptam és tudom, hogy abban mi van. , A képviselő ur /bizonyos összeférhetetlenséget vél megállapítani abban a tényben, hogy a volt belügymin ister ur kegyelem révén kap nyugdíjat, igy bizonyos tekintetben összeférhetetlenségbe kerül, mégpedig a kormányzattal szemben. (Györki Imre: Függő helyzetbe kerül és nem összeférhetetlenségbe!) Ami a függő helyzetet illeti, erre vonatkozólag meg kell állapítanom, hogy maga az összeférhetetlenségi törvény az 1901 : XIV. tcikk 3. §-ának 4. pontja kimondja ugyan, hogy a korona kegy díjasai nem lehetnek országgyűlési képviselők. (Györki Imre: De a kormány kegydíjasai igen!) Az 1912 : LXV. tcikk 121. §-ának utolsó mondata azonban viszont kimondja, hogy az ilyen kegyelemellátásban részesülők nem tekinthetők a korona kegy díjasainak. (Györki Imre: És minthogy ezt tudtam, azért nem. tetteim összeifiélrhet étien ségi bejelentést!) Talán azért jegyzi a képviselő ur ezeket a szakaszokat, mert már tudta? (Györki Imre: Roszszul lát a minister ur, mert én nem jegyzem a szakaszokat! Tessék a szemüveget feltenni! Én nem jegyeztem!) Kérem, igen jól látok messzire, csak közelre nem. (Györki Imre: Optikai csal ódás, minister ur, én nem jegyeztem! — Derültség és zaj. — Elnök csenget.) Ami mármost a kormányzattól való függő helyzetet illeti, a közbeeső időnek kegyelem utján történt elengedése már a maga természeténél fogva sem teremthet függő helyzetet, mert ez csak egyszer gyakorolható és meg nem másítható. Ez már a dolog pszinológiájánál fogva is kizárja azt, hogy függő helyzetet teremtsen. Épen ez egyszerű oknál fogva az, hogy a kormány visszavonja ezt az, intézkedését, — nem tudom, hogy a képviselő ur most jegyezni fog-e vagy nem, az engem kevésbé érdekel — (Györki Imre: Nem! Felteszem a kezemet, hogy nem! — Zaj és derültség.) teljes képtelenség és teljes lehetetlenség volna, mert először is a kormány nem dezavuálhatja az államfőt és nem dezavuálhatja önmagát sem- Ha a kormány mégis dezavuálná önmagát a közigazgatási biróság úgyis visszaállítaná a nyugdijat, m rt az törvényes alapon adatott meg s attól az illető már meg nem fosztható. És pedig visszaállítaná akkép, ahogy az kegyelemből lett megállapítva. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Röviden csak ezekben kívántam összetömöriteni a kérdés lényegét. Méltóztatnak majd meggyőződni arról, hogy semmiféle kivételes eset nem történt ebben a nyugdíjazási ügyben és hogy csak olyan gyakorlat követtetett, amely a múltban is mindig érvényesült. Hogy tájékozva méltóztassanak lenni arra vonatkozóan is, hogy a számszék ezt milyen szavakkal állapítja meg, — talán jó lesz, ha ezt fel méltóztatik jegyezni (Derültség.) — bátor vagyok ezt idézni. (Györki Imre: Ezt sem jegyzem! — Várnai Dániel: Gavalléros dolog, minister ur, hogy megvédelmezi az utódját. — Györki Imre: Elődjét! — Várnai Dániel: Utódját! — Zaj. — Jánossy Gábor: Halljuk, mert reggel lesz, kezdődik a másik ülés!) »A megszakítás miatt a törvény értelmében be nem számitható 11 év, egy hónap és hat napi szolgálata.« Ezt mondja a legfelsőbb számvevőszék indokolása. Törvény szerint nem, a törvény alapján kegyelemből igen. (Györki Imre: Pajtáskodásból!) Bocsánatot kérek képviselő ur, hogy volna ez pajtáskodás 1 (Györki Imre: Törvény szerint nem, kegyelemből igen, tehát pajtáskodásból. — Zaj.) A normális törvény, a kardinális rendelkezés alapján nem, tehát a 121. § alapján, a törvény alapján, de kegyelemből. (Györki Imre: Pajtáskodásból!) Hogy volna ez kegyelemből pajitáskodás? (Zaj.) Ez törvény alapján biztosított lehetőség, s ezzel a joggal élni kell, annak a javára vakinek arra érdemesültsége van. Aki ezt a jogott érvény esitette, ha nem volt ellene kifogás tehető, mindenki meg is kapta. Hogy ez így volt, arra a nevek tömegét tudnám felolvasni (Zaj. — Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) a. csendőröknél, a főispánoknál, így ezen az alapon állapíttatott meg a nyugdíj a régi időben Meslkó Zoltán, Lits Gyula, Kállay Zoltán, Hámos László, Pogány Károly, Mara László, gróf Haller János, Bottka Béla, Kelemen Béla, Ostffy Lajos, Gedeon Ala-